Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-367

50 367. országos ülés 1908 november 12-én, csütörtökön. birtokába keriti s utánozza meglehetősen jól az utalványozónak aláírását is. Az utalványozott nem köteles vizsgálni anyagi tekintetben a csekk érvényét, csak alaki tekintetben; ha az aláirás is bizonyos tekintetben hasonlít az utalvá­nyozó aláírásához, akkor egész jóhiszemüleg eszközli a kifizetést ilyen hamis vagy hamisított csekk alapján. Vagy ha pl. betörés utján jut valaki a csekk-laphoz, megint egyik fél sem vétkes, sem az utalványozó, sem az utalványozott, mégis a törvény ezen körülményt az utalványozott nak terhére kívánja hárítani. Én sem a csekk népszerűsítése, forgalmá­nak előmozdítása szempontjából, sem gazdasági és méltányossági, sem jogi, legkevésbé azonban kereskedelmi szempontból nem tartom ezt az intézkedést kívánatosnak. Ezért ilyen esetekben, hogyha egyik felet sem terheli vétkesség, a hamis, vagy hamisított csekkből kifolyólag a kárt megosztani kívánom és ebben a tekintetben a következő módosítást terjesztem elő (olvassa): Módosítás a 22. §-hoz. Elnök : Most a 23. §-t tárgyaljuk. Ábrahám Dezső: Bocsánat, az igazságügyi bizottság szövegezése szerinti 23, §-hoz, a mely azelőtt 22. §. volt. Módosításom tehát a javas­latnak az igazságügyi bizottság szövegezése sze­rinti 23. §-ához a következő (olvassa): »A hamis, vagy hamisított csekk beváltásá­ból az utalványozottnak vagy alkalmazottjának vétkessége nélkül eredő kárért az állítólagos kibocsátó, vagy a kibocsátó felelős, ha őt, vagy a csekkek kezelésével megbízott alkalmazottját a hamis csekk kiállítása, vagy a csekk meg­hamisítása tekintetében vétkesség terheli. A mennyiben vétkesség egyik felet sem terheli, a kár közöttük egyenlő arányban megosztandó. Eltérő megállapodás, mely az utalványozottra előnyösebb, hatálytalan.« Ez megfelel a mai magánjogi gyakorlatnak és a méltányosságnak. Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Günther Antal igazságügyminiszter: T. kép­viselőház ! A most előterjesztett módosítást nem fogadhatom el és kérem a t. házat, hogy azt mellőzni méltóztassék. Itt egy uj fizetési eszköznek a forgalomba való bevitele lévén szőnyegen, nem lehet a magánjogi elveknek azon alkalmazásáról szó, a mint azok egyéb magánjogi kérdésekben érvényesülnek. A csekk­forgalom külön törvényhozási intézkedéseket követel, és mondhatom, t. ház, hogy a rendel­kezés, a mely e szakaszban fel van véve, a tudomány és a gyakorlat mai álláspontjának felel meg. De szükséges e szabály felállítása azért, mert a csekkforgalomnak tágabb körben igénybe vétele csak ezen az utón érhető el. Ezt akarja a törvényjavaslat 23-ik §-a lehetővé tenni, és azért kérem a t. házat, hogy az igazságügyi bizottság javaslata szerint előterjesz­tett 23-ik §-t elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Simonyi-Semadam Sándor előadó: T. ház! Ugyanezt a kérést terjesztem én is a t. ház elé, annál is inkább, mert az az eset, a melyre a t. kéjjviselő ur provideálni akar, tulajdonképen elkerülhető lesz mindig az utalványozott gon­dossága folytán. Az utalványozott mindig pénz­intézet, a mely pénzintézet 'e csekkeket ugy sem honorálja azonnal, különösen ha fizetési helyen mutatják be, hanem előbb megtudja, valódi-e a csekk, helyesen utalványoztatott-e, vagy sem. Másodszor pedig egy hitelpapírt — mert evidenter a csekk hitelpapír, még pedig rövid életű, gyorsforgalmu hitelpapír — nem lehet forgalmában megnehezíteni ilyen intézkedések­kel. Mert hol van a papir hitele, ha az utalvá­nyozott bármikor előállhat azzal, hogy gyanúja van, hátha hamis a csekk, és nem honorálja, mert ő előbb inquirál e dologban és át akarja hárítani másra a felelősséget. Ezt a kérdést nagyon megvitatták a közéjjeurópai gazdasági egyesületek konferencziáján is; más megálla­podás nem fogadható el különösen a csekk­forgalom gyorsasága és biztonsága szempontjá­ból, mint az. a mit a törvényjavaslat kimond. Kérem a t. házat, méltóztassék az ellenindit­ványt visszautasítani és méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a, szavazás. Az eredeti szöveggel szemben áll Ábrahám Dezső képviselő ur elleninditványa. A mennyiben méltóztatik elfogadni az eredeti szöveget, Ábrahám Dezső elleninditványát elesettnek fogom nyilvánítani. A mennyiben nem méltóztatik elfogadni az eredeti szöveget, Ábrahám Dezső elleninditvá­nyát elfogadottnak fogom nyilvánítani. Méltóz­tatik beleegyezni, hogy a kérdést így tegyem fel? (Igen!) Ha igen, kérdem a t. házat, mél­tóztatik-e a 23. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezésében, szemben Ábrahám Dezső képviselő elleninditványával: igen, vagy nem ? (Igen!) Ugy veszem észre, hogy a többség az eredeti szöveget fogadja el. (Felkiáltások: Egyhangúlag!) Ennélfogva ki­mondom, hogy a 23. §. változatlanul elfogadta­tik az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, Ábrahám Dezső képviselő elleninditványa pedig elesik. Következik a 24. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 24. §-t.) Elnök: Szólni senki sem kíván. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 24. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint: igen, vagy nem!? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelen­tem ki.

Next

/
Thumbnails
Contents