Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-380

334 380. országos ülés 1908 november 28-án, szombaton. Az országos betegápolási alap czime alatt elő­forduló nagy összegeket, a majdnem tizenöt mil­lió koronát, két rovat kiadásai meritik ki: az első a gyermekvédelmi kiadások. E helyen külö­nösen ki kell emelnem a belügyminiszter urnak azt a hathatós gondoskodását, kiváló ügyszeretetét és nemes érzékét, a melyeket a gyermekvédelem terén nemcsak szóval, de gyakorlati érvényesí­tésekkel, cselekedetekkel és igazán értékes intéz­ményekkel tanusit. (Élénk helyeslés.) Évről évre ezrekkel szaporodik az élet és a társadalom hasz­nára megmentendő és már az eddig megmentett gyermekek száma is, a kik az államnak ezen áldásos ténykedése nélkül akár gondatlanság, akár bűnös cselekmények által bzony elpusztul­nának. Számszerűen bizonyltja ezt az az egyetlen adat a sok közül, hogya megmentendő gyermekek létszáma az 1908. évi költségvetéssel szemben 6340-nel szaporodik. Közülök 980 hét éven aluli és 5360 hét éven felüli gyermek. Csak tizenöt korona van felvéve egy-egy gyermek ruházatára és igy magának ennek a ruházatnak a kiadása majdnem százezer koronát igényel. Az ezen rovatra költött minden fillér igazán jó helyre megy, a melyen nem csak az élet­nek menti meg e szerencsétlen gyermekeket, hanem azokból jóravaló és hű érzésű magyar állam­polgárokat is nevel. (TJgy van!) Ez eredményért a belügyminiszter urnak csak elismeréssel tartoz­hatunk. (Igaz ! TJgy van !) Az országos betegápolási alapból betegápolás, költségekre majdnem nyolcz millió fordittatik­a melyből hét millió a bel- és külföldi kórházakban és gyógyintézetekben betegségben ápolt magyar állampolgárok felmerült ápolási és szállítási költ­ségeire szükséges. A szegény betegek részére ren­delt gyógyszerekre és gyógyszerészeti segédeszkö­zökre hétszázezer korona költetik el. Ezen czinrnél nevezetesebb bevételek is van­nak és pedig az egyik 8,912.4] 2 korona, a mely az országos betegápolási alap létesítésére kivetett öt százalékos pótadóból kerül elő, a másik 2,030.000 korona, a mely a hét éven aluli és a hét éven felüli gyermekek utáni gondozási, ápolási és nevelési költségekért visszatérittetik, ugy, hogy az állam­pénztárt közvetlenül • terhelő kiadások nűntegy 5 millió koronára apadnak le. Ezen betegápolási pótadó az 1909. esztendőben újra 5%-ban lesz majd megállapítandó. Engedje meg végül a t, ház, hogy rámutassak egy igen érdekes körülményre, (Halljuk !) a mely felett nem térhetünk közömbösen napirendre és a mely legjobban igazolja azt, hogy a mai kormány hazafias, humánus és nemzeti tartalommal biró belügyi politikát követ. A belügyi költségvetés különös súlyt helyez a szó szoros értelmében életbe­vágó azon kiadásokra, a melyek az emberi élettel, az egészséggel és a testi épséggel vannak össze­köttetésben. Ha összeszámítjuk a községi kör­orvosok és bábák illetményeit, a közegészségügyi kiadásokat, a kórházakra és a betegápolási alapra, közjótékonysági és emberbaráti intézetekre és egyéb humánus és irgalmas cselekedetekkel kap­csolatos kiadásokra felvett igen tekintélyes össze­geket, azt találjuk, hogy ezek a belügyi tárcza összes szükségletének harmadrészét, vagyis 33%-át teszik ki. Mit bizonyít ez ? Azt, hogy Magyarorszá­gon ugy az államhatalom, mint a társadalom meg­becsüli az emberanyagot és annak nemzeti értéke iránt eléggé nem dicsérhető érzékkel viseltetik, sőt az emberanyag védelmére az erre szolgáló helyes rendszerek alkalmazásával mindent elkövet. (Elénk helyeslés.) Ezen sok milliónyi áldozatot jelentő rideg számokat feltüntető költségvetés és annak humá­nus kezelése a belügyi igazgatás minden ágazatá­ban csak azt igazolja, hogy ezen sokszor méltat­lanul megrágalmazott országban az igazi ember­szeretetet gyakorolják ; az itt nem üres szavakban nyilvánul, hanem gyakorlatilag érvényesül. (Élénk helyeslés.) Az állam és a magyar társadalom az emberi életet és egészséget védő és a testi épséget oltalmazó kezét jótékonyan terjeszti ki a nép és az állampolgárok milliói felett; nem nézi, nem keresi azt, hogy az emberszeretetre utalt fele­barátunk melyik valláshoz, melyik nemzetiséghez, melyik fajhoz vagy társadalmi osztályhoz tartozik, hanem mindenkiben megbecsüli a hazának gyer­mekét és az egyenjogú állampolgárt; szeretettel veszi védő karjai közé, oltalmába az emberi életet és enyhiti a sors által osztályrészül jutott emberi szenvedéseket. (Élénk helyeslés.) Mintha mind­nyájan éreznők a szent kötelességet, hogy azt a nagy vérveszteséget, a melyet emberi tévedések és gyarlóságok a kivándorlások által okoznak, a nemzet testében és élő szervezetében csak ugy lehet pótolni, hogy ha az emberi életnek, az ember­anyagnak fokozatos megbecsülésévei az embereket nemcsak az ellentállásra képesekké teszszük, de egyúttal értékes, hazájukhoz hű állampolgárokká neveljük. (Élénk helyeslés.) Ezeknek előrebocsátásával kérem, hogy mél­tóztassanak a belügyi tárcza költségvetését elfo­gadni és az ehhez tartozó czimeket és tételeket megszavazni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Ki következik szólásra ? Dudits Endre jegyző: Maniu Gyula! Maniu Gyula: T. ház ! (Halljuk !) Nem visel­tetem bizalommal a belügyminiszter ur politikája iránt és ezért nem fogadom el a belügyi kormányzat költségvetését. Azt hiszem, hogy nem szükséges bizalmatlanságomat közelebbről megindokolni, ha figyelembe vesszük, hogy erre az országgyűlésre azzal a tudattal gyűltünk össze, hogy az általános, titkos és egyenlő választói jog megvalósításával alkotjuk meg a választói reformot, most pedig azt látjuk, hogy ezzel ellentétben a t. belügy­miniszter ur által képviselt minisztérium olyan javaslatot nyújt be, a mely nemcsak, hogy nem általános, nem titkos és nem közvetlen, hanem épen ellentétes elveket juttat érvényre. Azt hiszem, hogy ily körülmények között felesleges volnaUfa bizalmatlanságnak minden közelebbi megindokolása.

Next

/
Thumbnails
Contents