Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-380
380. országos ülés 1908 november 28-án, szombaton. 333 feleslegessé válnak, s a szükség szerint más vidékre helyezhetők át. A belügyminiszter ur nem téveszthette szem elől, hogy a magyar királyi csendőrségi őrsök hálózatának fokozatos kiegészítése, illetőleg a jelenleg még többnyire igen terjedelmes felügyeleti körzeteknek lehető kisebbítése czéljából, és mert a közigazgatási hatóságok részéről az 1908. évben is 351 csendőrségi őrs felállítása kéretett, a csendőrségi őrsök számának szaporítása elkerülhetetlenné vált. Azonban a pénzügyi helyzetre való tekintettel ez alkalommal csak 20 gyalogőrsnek 100 főnyi legénységgel való rendszeresítése terveztetik, a mi 18.540 koronát vesz igénybe. Jelentékeny összeget. 231.929 koronát vesz igénybe az u. n. »Havi dij«, a mely az 1908. évi létszámszaporitás után csak egy fél évre előirányzott ezen illetménynek egész évre való felvétele, a tiszti, járási és törzsőrmesteri fizetések rendezése és az 1909. évre tervezett létszámszaporitás illetményének előirányzása következtében szükséges. Az ezen czim alatt felvett többszükségletre vonatkozó nagyobb tételek még a következők : A »Zsold«-nak a múlt évben történt felemeléséből származó évi szükséglet csak félévre lévén előirányozva, ennek és a tervezett létszámszaporitás következtében felmerülő szükséglet 476.728 korona. A »Szolgálati pótdij«-nak a múlt évben történt felemelése következtében előállott évi szükségletnek szintén csak a fele volt előirányozva ; ezért és mert az igényjogosultak száma is emelkedett, több a szükséglet 462.590 koronával. Ugyancsak többszükséglet mutatkozik a »Euhapénz, tömeg és csizmakoptatási átalány« czimen. A tömegátalány a múlt évben felemeltetett, de a nagyobb szükséglet csak félévre lett előirányozva. Ennek az egész évre való előirányzása, továbbá a létszám szaporítása és a tömegátalánynak 1909. évi Julius hó 1-től tervezett további felemelése szükségessé teszi egy tételnek felvételét, a mely 159.869 K-át tesz ki. A dologi kiadásoknál »Utazási és szállítási költségeknek 124.543 K, »Termények és azok váltságdíjáénál a múlt évi lovasitás folytán előállott szükséglet csak felerészben lett felvéve, ennek és a termények drágulása és a tervezett lovasitás következtében előállott többszükséglet 121.400 K. Végül az »Elszállásolási költségekénél a múlt évi szaporodás fele, a 3 évi átlag, valamint a tervezett szaporítás és illeték emelkedésének megfelelő előirányzása miatt 147.692 K. A székesfővárosi m. kir. államrendőrség 1909, évi szükséglete a tavalyi 5.455.052 koronával szemben 6,193.211 K-ával van előirányozva. Ebből a személyi járandóságoknál nagyobb a szükséglet 252.370 K-val és az el nem kerülhető szaporításokra 1909. Julius 1-étől számítva összesen 699.988 K fordul elő. A dologi kiadásoknál a többszükséglet 57.656 K. Mindezek elfogadható módon vannak részletezve és indokolva. A m. kir. határrendőrség 1909. évre előirányzott rendes szükséglete 1,055.754 korona, szemben a múlt évre megszavazott 886.860 koronával. A mutatkozó többszükséglet tehát 168.894 koronát tesz ki. Ezen összegeket leginkább a személyi járandóságok kielégítése veszi igénybe. Megemlítésre méltónak tartom e helyen az indokolásból, hogy a Romániával határos Szeben és Fogaras vármegyékben a határrendőrségnek egyedül a verestoronyi vasúti állomáson van egy kirendeltsége. Ezen kirendeltség személyzete azonban a vasúti állomás nagy forgalma miatt egyedül az állomás helyén láthatja el a határrendőrségi szolgálatot, mig Szeben és Fogaras vármegyéknek a határrendőrség hatósági területébe vont többi részét a brassói határszéli rendőrkapitányság ellenőrzi. Ezen ellenőrzés azonban a brassói határszéli rendőrkapitányság hatósági területének nagysága és a nagy távolság következtében csak ritkán eszközölhető. Ennélfogva szükséges, hogy Nagyszebenben egy külön kapitányság szerveztessék. Ennélfogva szükséges, hogy Nagyszebenben egy külön kapitányság szerveztessék. Ezen kapitányság és megfelelő számú kirendeltség és őrség felállításával kapcsolatban a határrendőri szolgálat hatályosabbá tétele végett az is szükséges, hogy az őrszemélyzet amúgy is csekély létszáma szaporittassék, s a nyomozások teljesítésére megfelelő közegek, polgári biztosok álljanak rendelkezésre. A közjótékonysági és emberbaráti kiadások egész szükséglete kevéssel haladja meg a 410.000 koronát; mégis ez összegben 103.000 korona többlet foglaltatik. Ez az összeg a következőkben találja indokolását : Az irgalmasrend temesvári házának a betegek ápolásáért az 1907. év végéig bezárólag államköltségvetésileg megszavazva volt ötezer korona. Az ezen évi segélyösszeg, a mely az 1908. évi állami költségvetésből az említett rendnek más módon kárpótoltatása mellett kihagyatott, a rendnek hivatásszerű szolgálatára való tekintettel újból előirányoztatott; a többi 100.000 korona az 1901 : XXI. t.-cz; 4. §-a alapján, a mely akként intézkedik, hogy a hét éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségei fejében az 1902. évtől kezdve a belügyi tárcza költségvetésébe legfeljebb 400.000 korona segélyösszeg állíttatik be, irányoztatott elő. Az eddigi 150.000 korona azért emeltetett fel 200.000 koronára, mert a hét éven felüli elhagyott gyermekek tartásdijai oly súlyosan nehezednek már a községekre, hogy azokat a vagyontalan és nagy j)ótadóval terhelt községek a saját erejükből tovább fedezni nem képesek. Szándékosan utóbb említem a közegészségügyi kiadásokra fordított összegeket, (Halljuk! Halljuk!) a melyek az előbbinél 872.142, az utóbbinál pedig 411.796 korona többlet megszavazását igénylik. A közegészségügyi kiadások teljes összege 8,575.979 koronára emelkedik, a mely összeget különböző részletekben az országos közegészségügyi tanács, az állami gyógyintézetek stb. vesznek igénybe.
