Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-379

37.9. országos ülés 1908 november Tí-én, pénteken. 319 javaslatnak azon szavai keltik fel, a melyekben hivatkozás történik 0 felségének elődeire a magyar trónon, továbbá az, hogy ezen törvény­javaslat hivatkozik az 1723: I.,IÍ. és III. t-czik­kekre; ezenkívül megtaláljuk a törvényjavaslat indokolásában azt, hogy a magyar koronának joga van Boszniára és Herczegovinára, Supilo Ferencz: Nincs joga! Bozóky Árpád: Ámde az osztrák 'kormány és az osztrák képviselőházhoz benyújtott tör­vényjavaslat mást mond; annak indokolásában épen nincs elismerve a magyar koronának Boszniára vonatkozó ősi joga, hanem azon indokolás szerint azért van a monarchiának joga Bosznia-Herczegovinához, mert mi 1878-ban, 1879-ben és 1880-ban fegyvertény által elfog­laltuk. Épen azért nem szavazom meg ezt a tételt, mert ez a nagyon fontos kérdés, a mely jóformán az egész művelt világ megbotránkozását kihivta ellenünk, a lehető legszerencsétlenebbül van meg­oldva, illetőleg fog megoldatni. Az a fegyver­tény, hogy Bosznia-Herczegovinát okkupáltuk, egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a nem­zetközi szokások és a nemzetközi jog alapján a birtokbavételre jogczimül szolgáljon. Nevezetesen akkor elismertetett a török szultán szuverenitása. Ha abban a berlini szer­ződésben nem tartattak volna fenn továbbra is a török szultán szuverén jogai, akkor az osztrák­magyar csapatokkal szemben nemcsak a bosznia­herczegovinai felkelők, hanem a török rendes hadsereg is állott volna; ezt épen a török szul­tán szuverén jogának a berlini szerzó'désban történt elismerése akadályozta meg. (Ugy van í balfelöl.) Ha tehát akkor fegyverrel hódítottuk volna is meg Herczegovinát, az a meghódítás másra nem terjedhetett volna ki, mint csak az ideiglenes megszállásra, de semmiesetre sem arra, hogy I. Ferencz József ő csász. és ap. kir. Fel­sége szuverén, jogát ezen két tartományra is kitérjeszsze. Markos Gyula: Szerbia nagyon háládatos lesz neked! Molnár Jenő: Hát ha jobban értesz hozzá, állj fel és beszélj te! (Nagy zaj a baloldalon). Elnök: Csendet kérek! Molnár Jenő kép­viselő urat kérem, szíveskedjék csendesen lenni! Markos Gyula (ismételten közbeszól. Zaj). Elnök ." Markos Gyula képviselő urat rendre­utasítom. (Folytonos nagy zaj). Bozóky Árpád: Az okkupálás alkalmával szó sem volt arról, hogy ezekre az országokra a nagyhatalmak megkérdezése nélkül az osztrák­magyar monarchia közös uralkodója bármikor majd kiterjeszti jogait, (Zaj.) Ugron Gábor: Hát a magyar király joga hol van ? Bozóky Árpád: A törvényjavaslatban, a melyet az osztrák császár szentesíteni fog, nincsen benne a magyar király joga. Ugron Gábor : Hogyan lehet magyar ember­nek ilyeneket beszélni. (Nagy zaj.) Bozóky Árpád : Azt mondják, hogy a két törvényjavaslatnak egyformának kell lenni. Ezt majd ugy fogják később magyarázni, hogy az erősebb fél fogja akarni. Mivel pedig az erősebb az osztrák, az a maga javára magyaráz majdan mindent és a nóta vége az lesz, —- előre látom — hogy magyar vérrel, magyar pénzzel esetleg meg­hódítjuk Boszniát és Herczegovinát, szóval ki­kaparjuk a parázsból a gesztenyét vagy az osztrákoknak, vagy a horvátoknak. Szmrecsányi György jegyző : Supilo Ferencz ! Supilo Ferencz (horvátul beszél). Hammersberg László jegyző : Lukinics Ödön! Gr. Batthyány Tivadar: Szót kérek! Lukinics udön (horvátul beszél). Gr. Batthyány Tivadar: T. ház ! Kötelességem­nek tartom néhány szóval reflektálni azokra, a miket itt egyrészt Bozóky Árpád t. képviselő társam, másrészt Supilo képviselő ur elmondott. Abban a véleményben vagyok ugyanis, hogy a mig a monarchia Bosznia-Herczegovina visszacsatolá­sának ügyével diplomácziailag el van foglalva, addig hazafias kötelesség, hogy ebben a házban diplomácziánk eljárását semmiféle kritika alá ne vonjuk. (Élénk helyeslés.) Supilo Ferencz: Nem erről van szó. (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Supilo képviselő ur azt hiszi, hogy csak vele foglalkozunk. Tessék megvárni, mig rá kerül a sor. Én igenis fen­tartom magamnak és a párt minden egyes tag­jának azt a jogot, hogy a visszacsatolás kérdé­sével kapcsolatosan drploniácziánk eljárását annak idején a bizottságban ós a házban, vagy esetleg később minden részletében letárgyaljuk. Addig azonban hazafias kötelességnek tekintem, hogy abban a nehéz helyzetben, a melyben a mon­archia ma van, meg ne nehezítsük a külügyi politika vitelét, (Elénk helyeslés.) és meg^ ne könnyítsük ellenfeleinknek az eljárását. (Elénk helyeslés.) Ez az egyik, a mit fel akartam említeni. Meg van a véleményem ezekről a kérdésekről, de azt hiszem, hogy politikai szempontokból akkor járok el korrektül, ha nem most, hanem akkor teszem a kérdést a legszigorúbb kritika tárgyává, a mikor annak ideje elérkezik. (He­lyeslés.) A mi Bosznia és Herczegovina visszacsato­lásának ügyét illeti, ugy vélem, hogy törvény­könyvünk előírja azt az utat, a melyet követni kötelességünk. Megmondja azt a királyi eskü, a királyi hitlevél, hogv Bosznia és Herczego­vina ide csatolandó. (Élénk helyeslés.) Ez a mi álláspontunk és más nem is lehet. Ebből kifolyólag, ha már szóba hozatott a kérdés, annyit óhaj és kivánalomképen ki kell, hogy fejezzek, hogy minden olyan törekvés, jöjjön bármely oldalról, a mely Bosznia és Herczego­vinának a király által szentesitett törvényben

Next

/
Thumbnails
Contents