Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-377

377. országos ülés 1908 november 25-én, szerdán. 275 nem nyugodtak törvényes alapon. Ma ilyen eset egyáltalán nincs. Hiszen nekünk szerződésünk is van Németországgal, a mely ebben megakadályozna, még ka akarnók is ezt, mert kötelezve van a magyar kormány, hogy ne akadályozza meg a kivándorlást a német kikötőn keresztül, További észrevétele és kifog B. Síi a. t. képviselő urnak a pénzváltásra vonatkozik. Hát a pénzváltás körül, elismerem, szintén voltak viszszaélések. Nem felülről lettek azok*tervszerűleg vezetve, de hát ez olyan kérdés, a hol könnyen történnek hibák. Az ellenőrzést nagyon fokoztuk. A képviselő ur esetekre hivatkozott, hogy valaki kevesebbet kapott, mikor visszaváltotta dollárjait magyar pénzre, mint a mennyit fizetett akkor, mikor megvette a dollárt. Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék nekem az ilyen konkrét esetet előadni, nem itt a házban; mert arra nincs szükség, hogy engem bárki is presszió alá állítson, hogy kötelességemet teljesítsem. (Elénk helyeslés.) Legyenek meggyőződve, hogy én a legnagyobb, majdnem — mondhatnám — szenvedélylyel fogom azt a kötelességet teljesíteni, hogy a panamát üldözzem, (Helyeslés.) hogy minden visszaélést elfojtsak csirájában. /Élénk helyeslés.) Hisz igen jól tudom, hogy, sajnos, Magyarországnak egyik nagy baja az, hogy igen sok az elszegényedett ekzisztenczia, igen sok az eladósodott ekzisztenczia. Igen jól tudom, hogy, sajnos, nálunk igen sokan vannak, a kik nem jövedelmeikhez mérten, hanem igényeikhez mérten élnek, (ügy van! Ugy van!) hogy tehát elsőrangú kötelessége annak, a ki felelősség mellett egy kormányzat élén van, arra vigyázni, hogy a magyar közélet tisztasága fentartassék. (Elénk helyeslés.) Arra kérem tehát a t. képviselő urat. hogy a konkrét adatokat olyan alakban hozza elembe, hogy azután üldözhessek, hogy rájöhessek. Meg vagyok győződve, hogy meg is fogja tenni. Hisz a t. képviselő ur már a múltban is segített nekem nem egyszer, abban, hogy bizonyos dolgokat felderített. Én azt mindig hálával veszem, sőt egyenesen arra kérem, hogy minden olyan visszaélést, a melyre rájött, velem közöljön. A pénzváltásra vonatkozólag azonban szintén uj szabályozás van. Már majdnem egy év előtt megállapodtam ezekkel a társulatokkal, hogy a pénzváltásnál az államvasuti tarifákat veszik alapul, a mi a legméltányosabb és legjobb alap. Az fixirozva van, azt ismerik, az nem változik napról-napra ugy, mint a börze árfolyama. Kötelezettséget vállaltak a társulatok, hogy ezt be is tartják. Azonkívül kötelesek minden ilyen váltásnál számlát kiállítani, ugy hogy ha valami visszaélés van, az illető ezt bebizonyíthatja. (Helyeslés.) Ezek voltak azok, a melyek szigorúan a kivándorlási ügyre vonatkoznak. Itt, mondom, az a válaszom, hogy a mi visszaélésre rájöttem, azt a lehető legszigorúbban megtoroltam. A Menetjegyiroda vezetésével én sem voltam megelégedve. Épen részben azon támadások alapján, a melyeket a t. képviselő ur ellenük már korábban intézett, vizsgálatot tartottam és azon voltam, hogy felderítsem az egész ügyet. Miután tényleg bizonyos hibák voltak, teljesen kivettem az eddigi vezetőség kezéből az ügyek vezetését.. Ma egy egészen uj vezetőség, mint az Adriának menetjegy-irodája, egészen uj alakban vezeti az egészet. Más emberek vannak; nem a Menetjegyiroda igazgatói, hanem az Adriának egyik alkalmazottja áll az egész osztály élén. Nekem bejelentették mindazokat, a kiket alkalmaznak, én elfogadtam az ő kinevezésüket és jogom van bármikor megkövetelni, hogy valaki elmozdittassék. Ezenkívül jogom van arra. hogy egy kormánybiztos jelen legyen a kivándorlásra vonatkozó minden határozathozatalnál. Ennek a kormánybiztosnak joga van minden aktába betekinteni, annak a vezetőségnek minden elhatározásáról tudni. Ha tehát az a kötelességét teljesiti, akkor ki van zárva, hogy ezen a téren olyan hibák történjenek, a melyek állandóak és igazán komolyak. A kifogások második csoportja az üzleti részre vonatkozik. A t. képviselő ur kifogásolja azt, hogy a Kereskedelmi bank, az Adria és a Menetjegyiroda bizonyos arányban osztozkodnak a jövedelemben. Megvallom, egyáltalán nem tudom megérteni az ő kifogásait; mert utoljára, ha a Menetjegyiroda részvényesei nem kutatják, hogy 7 korona adatik a Kereskedelmi banknak, mi czimen kutassam én azt? Milyen közérdek van abban, hogy a jövedelemnek ilyen hányadrésze legyen a Menetjegyirodáé és ilyen része a Kereskedelmi banké ? A Kereskedelmi bank a Menetjegyiroda bankárja. A kivándorlási ügytől eltekintve is, mindenféle összeköttetés van köztük. Ha ezen egész összeköttetés eredményeként a Menetjegyiroda hajlandó bizonyos összeget adni neki, miért kifogásoljam én azt? Ismerem a szerződést, a mint előadták; magam nem láttam. És miért kifogásoljam azt, hogy az Adria a külföldi társulatoktól szintén kap bizonyos jutalékot? Miért akadályozzam azt meg, hogy a jövedelemnek tetemesebb része legyen magyar részvényeseké, mint németeké ? Pedig csak ennyiben áll a dolog. Különben, sajnos, az a szerződés, a melyet a t. képviselő ur felhozott, nem is valami előnyös az Adriára, mert a t. képviselő ur talán nem tudta, vagy elfelejtette megemlíteni, hogy igen súlyos kötelezettségeket is vállalt az Adria a külföldi társulatokkal szemben, mikor azt a kötelezettséget vállalta, hogyha 32.000 főnél nagyobb a kivándorlás Eiume felé, akkor minden egyes kivándorló után két angol fontot tartozik fizetni az északi társulatoknak, ugy hogy a végeredmény reá nézve még káros is. Azon is volt, hogy feloldja 35*