Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-365
22 365. országos ülés 1908 s a kritikától a tömegeket eltiltsa. Semmiféle irányzat nem kényszeríthető arra. hogy a legkeményebb, a leghangosabb, a legélesebb kritikát azon politika ellen, a melynek kikristályosodása a választási törvény lesz. ne gyakorolja. Ezt az erőszakos és durva rendőri eljárást, ezt a kozák-tempót, mert helyesen nevezték ennek a lapok, azt az eljárást, a melyet Sajó rendőrtanácsos emberei elkövettek, én nem tudom be másnak, mint hogy el akarnák fojtani a kritika lármás hangját,* hogy, ebben az országban, a mikor azután a választási törvény, ugy a hogy az tervezve és meghamisítva van, a ház elé kerül, senki se merjen hangosan tiltakozni és a javaslattal szembeszállani. (Zaj.) Én az igen t. miniszter urat sokkal erősebb legénynek tartom, már bocsánatot kérek a kifejezésért, semhogy szüksége volna arra, hogy a rendőrség őt politikai asszisztencziában részesítse, semhogy neki szüksége volna arra, hogy jó vagy rossz terveit, politikai czéljait rendőri kardok és botok segítségével vigye keresztül. Én elvárom az igen t. miniszter úrtól (Zaj.) és kérem a t. miniszter urat különösen most, a mikor egy komoly politikai kampány küszöbén állunk és a mikor ismételten és erélyesen kell hangoztatni minden oldalról azt, hogy a kritika és az ellenállás jogát magunktól elvenni nem engedjük, figyelmeztesse a rendőrséget, hogy a választási törvény kérdése politikai kérdés, és hogy azt csak politikai téren, a politika eszközeivel kívánja megvívni, rendőri brutalitásokra, kozáktempók segítségére semmi szüksége nincsen. (Zaj.) S ezek után méltóztassék megengedni, hogy felolvassam következő interpellácziómat (olvassa) : »1. Van-e tudomása a belügyminiszter urnak arról, hogy 1908 szeptember 16-án este Sajó Sándor rendőrtanácsos vezetése alatt a rendőrök egy békésen . . .« Hódy Gyula: Békésen ? P Pető Sándor : Persze, Hódy t. képviselőtársam valamikor békésen tüntető ifjú volt, arról ugy látszik megfeledkezett. (Zaj. Tovább olvassa) : ». . . . tüntető kisebb munkáscsoportot hátulról minden előzetes figyelmeztetés nélkül és minden ok hiányában a Dohány-utczában megtámadtak karddal, bottal ütöttek s verték ; 2. Van-e tudomása arról, hogy a rendőrtámadás elől menekülő csoportot az Erzsébet-köruton és Rákóczi-uton elhelyezett rendőrcsapatok várták és a menekülőket ezek is a legkegyetlenebb verekedéssel fogadták, sőt a kezük ügyébe kerülő utczán járó-kelő polgárokat, nőket és gyermekeket is megtámadták, karddal, bottal ütlegelték, többeket megsebesítettek és a ki tiltakozni mert, azt bekísérték ; 3. Hajlandó-e a belügyminiszter ur a legszigorúbb vizsgálat során példás megtorlással elégtételt szerezni a megsértett jogrendnek, egyéni és politikai szabadságnak ? 4. Minthogy ez alkalommal és máskor is az erőszakkal fellépő rendőrök számukat levetették és ezáltal a felismerést elkerülve erőszakos eljárásukért zeptember 23-án, szerdán. az egyéni felelősséget magukról elhárítani iparkodtak, hajlandó-e^a belügjTninisí-ter ur egyszer és mindenkorra' a rendőröket ilyen eljáiástól szigorúan eltiltani ? 5. Hajlandó-e a belügyminiszter ur intézkedni, hogy a polgárok egyéni és politikai szabadsága a közpénzen fentartott rendőrség által a legmesaszebb menő határig respektáltassék ?« Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügyminiszter urnak. (Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter szólásra jelentkezik. Halljuk ! Halljuk !) A belügyminiszter ur kíván válaszolni. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. képviselőház ! (Halijuk ! Halljuk I) Kötelességemnek tartom rögtön felszólalni, már csak azért is, hogy visszautasítsam azokat a ráfogásokat. . . (Igaz ! Ugy van! Helyeslés és taps.) és alaptalan gyanúsításokat, a melyeket a t. képviselő ur most elhangzott interpellácziójában felhozott. A képviselő ur mindenekelőtt azt mondotta, hogy a mostani kormányzat, mely pedig mai állását agitáczióinak köszönheti, nem tűri a politikai demonstrácziókat. (Zaj.) Hát, bocsánatot kérek, én azt hiszem, a t. képviselő ur maga is nagyon jól tudja, hogy ez az állítása nem felel meg a valóságnak. (Igaz ! ügy van !) Nagyon jól tudja a képviselő ur azt is, hogy a népgyűlések egyikét sem tiltotta be a közigazgatás, sőt hogy egyetlen napon Budapesten például 25 népgyűlést tartottak, a mi talán példátlan eset (Igaz ! Ugy van !) és hogy ez alkalommal a legmesszebbmenő türelemmel néztük végig a kicsapongásokat, túlkapásokat is. (Igaz ! Ugy van !) Ha valami vád illethet engem eddigi eljárásomért, ez csak az lehet, hogy túlságosan elnéző voltam. (Igaz I Ugy van I) De ezt is meggondoltan tettem: nem akarok alkalmat adni olyan ráfogásokra, mintha mi félnénk bárminő terrorizmustól, (Ugy van I) vagy mintha el akarnók nyomni a szabad véleménynyilvánítást. Hibának tartanám, ha nervozitásból továbbmennénk a szigor tekintetében, mint az okvetlen szükséges. Odáig azonban, mint az most történt, bármit szól a t. képviselő ur, bármilyen hangon interpellál és bármiképen tetszik vagy nem tetszik is ez a nyilatkozatom, (Helyeslés.) feltétlenül el fogok menni, (Elénk hetyestés.) nem politikai szempontból, — mert ebből a szempontból tökéletesen mindegy az," azt hiszem, hogy bármi történjék is az utczán, ez egy képviselőnek a szavazatára sem fog semmi benyomást gyakorolni, (Igaz ! Ugy van !) mert nem vagyunk olyan gyávák és kislelkűek, hogy bármelyikünkre bárminő befolyást is gyakorolna az ilyen viselkedés — (Igaz 1 Ugy van !) hanem el fogok a szigor ilyen mértékének alkalmazásáig menni azért, mert nekem, mint belügyminiszternek, igenis, szigorú kötelességem a rendet és közbiztonságot lentartani. (Igaz! Ugy van 1) A mint ezt bárkinek és bármilyen népgyűlésnek eljárása veszélyeztetni fogja, el fogok járni; addig, míg nem veszélyezteti, nem fogok eljárni. (Elénk helyeslés.)
