Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-374

202 374-. országos ülés 1908 november 21-én, szombaton. idejében Horvátországban 70 pénzügyőrségi közeg rendeltetett ki a határszélre, és ezeket dupla zsold illette volna, ők ebben nem részesültek, hanem csak egyszerű zsoldot kaptak. Vagyok bátor megjegyezni, hogy midőn tapasztaltuk, hogy nagyobb mérvű állatcsempészet van Horvát-Szlavonországban, más körzetekből 43 nőtlen pénzügyőri tisztviselőt kirendelt a zágrábi pénzügyigazgatóság a határszélre, és azok körülbelül hat hónapig ott teljesítettek szolgálatot. Miután a pénzügyőrségi szabályzat szerint csak ideiglenes jellegű kiküldetésnél van külön napidíj felszámításának helye, nőtlen tisztviselőknek tartós és meg nem határozható hosszabb időre való áthelyezése azonban tartós áthelyezésnek tekintetett, ennélfogva őket a szabályok értelmében nem illette meg a zsold. Megjegyzem, hogy a kirendelt 43 pénzügyőr közül csupán három kérte ezt a külön napidijat, illetve a zsold felemelését, valószínűleg azok is a pénzügyi szabályokban való tájékozatlanság miatt. Én nem bánhatok olyan lax módon az állam pénzével, hogy ott, hol a fenálló szabályok szerint valakit valami meg nem illet, mégis részesítsem őt ilyen illetményben. Különösen igyekeznem kell erre a pénzügyőrségnél, mely katonailag szervezett testület, melynek tehát készen kell lennie arra, hogy másutt és áthelyezés utján is teljesítsen szolgálatot. Megjegyzem, hogy különös figyelemmel voltak arra, hogy csak nőtleneket rendeljenek oda. Miután azonban meggyőződtem, hogy ezeknek igen nehéz szolgálatuk volt, és csakugyan becsületes munkát teljesítettek, intézkedtem aziránt, hogy az ott szolgálatot teljesítettek, ha különös érdemeket szereztek, megfelelő jutalomban részesüljenek. (Helyeslés.) Kérem válaszomat tudomásul venni. Elnök: Novoselo Máté képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) Ha nincs itt, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a képviselőház a miniszterelnök ur válaszát Novoselo Máté interpellácziójára, igen vagy nem ? (Igen!) A képviselőház tudomásul vette a választ. Következik a pénzügyminiszter urnak válasza Bródy Ernő képviselő ur interpellácziőjára. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Engedje meg a t. képviselőház, hogy Bródy Ernő és Ábrahám Dezső képviselő uraknak hason tartalmú interpellácziójára együttesen válaszoljak. (Helyeslés.) Mindketten azon bankkartell ügyében interpelláltak engem, mely a nyáron az itteni pénzintézetek közt létrejött és a melyet ők kifogásoltak. A bankkartellnek. a pénzügyi egyezménynek voltak olyan pontjai, melyek nem kifogásolhatók és túlzottak voltak. Mindazonáltal nem tartózkodom annak kijelentésétől, hogy a hitelnyújtás terén a szabadverseny korlátozására vonatkozó törekvések nem találkozhatnak soha a pénzügyi kormány helyeslésével. (Helyeslés.) íiekem ilyeneknek a meggátlására csak morális eszközök állnak rendelkezésemre és ezen morális eszközöket, ha szükséges, részemről alkalmazásba is veszem. A jelen esetben erre szükség nem volt, mert tudva van a t. képviselőház előtt, hogy szeptemberben az egész bankkartell megszűnt, ennélfogva a dolog tárgytalan lévén, további intézkedés, vagy fellépés részemről nem volt szükséges. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök: Ezen válaszra Bródy Ernő és Ábrahám Dezső képviselő urakat illeti majd a szó. (Felkiáltások : Együttesen ? Derültség.) Bródy Ernő: Miután a bankkartell megszűnt, az igen t. pénzügyminiszter ur válaszát tudomásul veszem. Elnök: Ábrahám Dezső képviselő urat illeti _a szó. Ábrahám Dezső: Én a t. miniszterelnök urnak válaszát indokainál fogva veszem tudomásul. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik hozzájárulni, hogy mindkét interpelláczióra adott választ egy szavazással döntse el a ház? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a képviselőház a miniszterelnök ur válaszát, melyet Bródy Ernő és Ábrahám Dezső képviselő urak hasonló tartalmú interpellácziójára adott, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a válasz tudomásul vétetett. Most áttérünk az interpellácziókra. Soron van? Raisz Aladár jegyző: Bresztyenszky Kálmán! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök : Sincs itt. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Hencz Károly! Hencz Károly: T. képviselőház! (Halljuk!) Mikor az 1903: IV. t.-czikket megalkották, a törvény megalkotóinak intencziója kétségtelenül az volt, hogy törvényes intézkedésekkel a kivándorlók számának növekedését lehetőleg megakadályozzák. De e fontos szándék mellett a kivándorlás csökkentésére nem kisebb fontosságú szándék vezette a törvényhozást akkor, mikor a kivándorlást lehetőleg egy útvonalra akarta szorítani, azért és azzal az utasítással, hogy azok, a kik már elhatározták, hogy itt hagyják e hazát és uj világba mennek, állami ellenőrzés, állami felügyelet alatt a kizsákmányolástól, a tőrbecsalástól hatósági felügyelet mellett megóvassanak. Ezt a czélt szolgálta az az intézkedés, hogy létesítettük a fiumei vonalat és Fiúmétól a Cunard szállította a kivándorlóinkat Amerikába. Az uj kivándorlási törvényt a napokban tárgyalta a képviselőház. Szerettem volna hallani, ha ugyanezekre az indokokra rámutatott volna, valaki. Sajnálattal tapasztaltam azonban, hogy nemcsak az egyes felszólalók nem tartót-