Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-374

37í. országos ülés 1908 november 21-én, szombaton. 197 hivatalos nyelvet, a magyar királyi honvédség ottani vezényleti nyelvét megállapítják, továbbá a községek és lakóhelyek elnevezéséről szóló 1907. évi április hó 29-én kelt horvát auto­nóm törvényről, válaszom csak az lehet, hogy ezeket a törvényeket nagyon jól ismerem és minden néven nevezendő^ intézkedésemben ér­vényt is szerzek nekik. (Elénk helyeslés.) Azon­ban meg kell itt jegyeznem, hogy azt a benyo­mást tette reám a képviselő ur interpellációja, hogy ő a saját maga autonóm törvényeivel nincs teljesen tisztában. Hódy Gyula: Gyakran előfordul nálunk! Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: ... mert az 1907. évi április hó 29-én kelt horvát autonóm törvény 6. §-a hiteles magyar fordí­tásban következőképen szól (olvassa): » Törvény­széki czégbejegyzések szövegében, hatósági jóvá­hagyást vagy láttamozási igénylő okmányokban, valamint a közhitelességgel vagy hivatalos jelleg­gel biró minden néven nevezendő iratokban, szintén kötelező ugyan a községek és lakóhelyek hivatalos nevének használata, de a hivatalos név mellett az ettől eltérő elnevezés is felemlít­hető*. (Mozgás a jobbközépen. Elnök csönget.) Ennek értelmében a kérdéses rendelet tel­jesen törvényes és minden néven nevezendő tör­vényes kellékkel bir; és ha nem lettek volna szóban katonailag fontos ügyek, a melyekre vonatkozólag ez a rendelet kiadatott, akkor jogomban lett volna a közhasználatú, vagy bármi néven nevezendő elnevezést is fölvétetni. (Elénk helyeslés.) Ezekhez képest emiitett rendeletem kibocsá­tásának közelebbi indokolására, ugy hiszem, szük­ség nincsen, és csak ismételten azt kell felemlí­tenem, hogy nagyon csodálkozom azon, hogy a t. képviselő ur, a nélkül, hogy magát a saját autonóm törvényeiknek határozmányiról alajjo­san tájékozta volna, oly interpellácziót intézett hozzám, a melyet én az elmondottak alapján teljesen jogosultnak el nem ismerhetek. (Helyeslés.) Kérem a házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Elnök: A házszabályok 205. §-a alapján az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Föl­kiáltások : Nincs itt!) A képviselő ur nincs itt, felteszem tehát a kérdést: tudomásul veszi-e a ház a honvédelmi miniszter urnak Pinterovics Antal képviselő ur interpellácziójára adott vála­szát, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház a választ tudomásul vette. (Fölkiáltások a jobbközépen : Nem!) Egy hang (a baloldalon): Meg sem értették, hogy mit mondott! (Zaj.) Elnök: Következik a miniszterelnök, ugy is mint pénzügyminiszter válasza, Mezőfi Vilmos képviselő ur interpellácziójára, a budapesti lakásuzsora tárgyában. A miniszterelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. kép­viselőház ! Mezőfi Vilmos képviselő ur inter­pellácziót intézett hozzám, a belügyminiszter úrhoz és az igazságügyminiszter úrhoz a buda­pesti lakásuzsora tárgyában. Nevezetesen azt a kérdést intézte hozzám, hogy én, mint pénzügyminiszter, hajlandó vagyok-e a főváros külterületein munkáslakáso­kat építeni, a belügyminiszter úrhoz, hogy haj­landó-e a fővárosnál odahatni, hogy az a saját részéről is építsen ily lakásokat és az igazságügy­miniszter úrhoz, hogy hajlandó-e az uzsora­törvényt akként kiegészíteni, hogy a lakásokkal űzött uzsora is hivatalból büntethető legyen. T. képviselőház! Feleslegesnek tartom, hogy e válaszomban bővebben kiterjeszkedjem arra, mit kezdeményezett a törvényhozás eddig a munkáslakások tárgyában. A t. képviselő ur előtt is tudva van, hogy azon akczió, a melyet a megélhetési viszonyok könnyítése iránt és a lakások olcsóbbá tétele iránt folyamatba tettünk, még most is folyamatban van, hogy az befe­jezve nincsen, hogy ennek legelső pontját képezi épen a lakások további drágulásának meg­gátlása és hogy már az interjjellácziót meg­előzőleg lépéseket is tettünk mindezek megvaló­sítása iránt. A törvényhozás felhatalmazásával jelentékeny számú munkáslakást építünk a vidéken. (Helyeslés) Másodszor odahatunk, hogy az épitési anyagokat olcsóbbá tegyük. Ez a második akczió. A harmadik az, hogy a köz­hivatalok részére is emelünk épületeket azért, hogy a hivatalok által ma elfoglalt lakások fel­szabadulván, ez által is több lakás álljon rendelkezésre. És itt bátorkodom megjegyezni, hogy ezt az akcziót a vidékre is kiterjesztjük, a mennyiben az iparsegélyalapból a vidéken épülő munkáslakásoknak, előzetes felülbirálat után, megfelelő segélyt nyújtunk. (Helyeslés.) Azt hiszem, t. képviselőház, hogy ez egy messzemenő akczió, és hogy egyelőre nem is lenne indokolt ezen a téren a kormány részéről többet tenni. (Helyeslés.) A mi a belügyminiszter úrhoz intézett fel­hívást illeti, legyen meggyőződve a t. képviselő ur és a ház, hogy a belügyminiszter ur igenis a városokat intimálja arra, hogy a lakásviszo­nyok rendezéséről gondoskodjanak. Hiszen a fővárosban is történik e tekintetben két irány­ban intézkedés: először, hogy a város szándé­kozik a saját részéről is lakásokat építeni, épen a most letárgyalt fővárosi törvényben erre nézve külön adómentességben is részesül, és másod­szor az uj lakbérszabályzatnak életbeléptetése is igen sok hiányt van hivatva orvosolni. A mi az igazságügyminiszter úrhoz intézett kérdését illeti, hogy a lakásdrágitások, mint uzsora legyenek büntethetők: erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy igen bajos egészen különlegesen ilyen intézkedéseket tenni. A hivatalból való eljárás mai uzsoratörvényünk-

Next

/
Thumbnails
Contents