Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-373

176 373. országos ülés 1908 november 20-án, pénteken. melynek vállalkozója hozzánk bejött. Ez kétség­telen. De méltóztassék ezen az állapoton segíteni és én azt hiszem, hogy a kormány fogja a leg­nagyobb örömmel üdvözölni, ha magyar nemzeti tőkével csinálhatja meg. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Elnök : Csendet kérek. Szterényi József: Már most az Eisler-czég pályázott ugyanezen versenytárgyalásnál, és az államvasút igazgatósága a minisztériumhoz inté­zett felterjesztésében ezt az ajánlatot elfogadásra ajánlja. Elfogadásra ajánlja azért mert érzi, leg­jobban, hogy ama évről-évre való szállítás, illetve beszerzés koezkázatos az intézetre és elfogadásra ajánlja azért, mert az államvasutak kimutatásai szerint gondoskodnunk kell nagyobb mérvű, hosszabb tartamú beszerzésről, mivel az utolsó két évi kiírás alatt a tölgy-talpfák ára 135%-kal, a bükk talpfa pedig 25 és 26%-kal összesen tehát a két versenytárgyalásnál 61%-kal emelkedett, tehát az államvasút milliókra menő rizikónak volt kitéve akkor, ha a további emelkedésnek nem vágja útját azáltal, hogy hosszabb lejáratú szerződést biztosit. Ezen ajánlata a vállalkozóknak nyilt ülésben *t- mert midnen ily ügy nyilt ülésben tárgyalta­tik az államvasutaknál — tárgyaltatott, a mikor az összülésben a pénzügyi kormányzat tagja nem járult hozzá ehhez a javaslathoz, azt az aggályát fejezvén ki, hogy 10 évi idő mégis tulhosszu és nem lehet tudni, vájjon a konjunktúrák folytán nem változik-e ezen idő alatt az ár kedvezőbbé az államvasutak javára. Az összülés azonban a pénzügyi kormány képviselőjének felszólalása, ille­tőleg javaslata ellenére egyhangúlag javasolta a miniszter urnak ezen ajánlat elfogadását, de a miniszter ur ezt a javaslatot nem fogadta el, ha­nem elutasította. Es ezen elutasítás után, mielőtt az ajánlatokra nézve az államvasút a miniszteri döntést végrehajtotta volna, az államvasutak igaz­gatósága, a maga felelőssége tudatában, hogy itt súlyos pénzügyi kérdésről van szó, a melylyel szemben neki kötelessége újból a szavát felemelni, a miniszter úrhoz egy ujabb előterjesztéssel élt, 1907 szeptember 18-áról keltezve, a melyben a legrészletesebb számitások alapján kimutatja, hogy ez a tízéves ajánlat, az államvasutak számára pénzügyileg a lehető legelőnyösebb, kéri tehát a minisztert, hogy rekonsziderálja az ügyet és dönt­sön ehhez képest újból, a maga részéről pedig számszerűleg kimutatja az ajánlatnak pénzügyi előnyeit az államvasutak szempontjából és kéri, hogy mint legelőnyösebb ajánlatot, ezt méltóz­tassék elfogadni. Ez a kérdés, t. ház, beható tárgyalás alá véte­tett és minthogy mindössze szemlén a 2,800.000— 3 millió talpfa szükséglettel, évi 400.000 talpfáról van szó, a miniszter ur az osztály véleménye alap­ján, az államvasút ezen ujabb előterjesztése következtében, a tíz évre szóló ajánlatot elfogadta és megbízta az államvasutakat a szerződés meg­kötésével, f Helyeslések.) Ez t. ház a kérdéses ajánlatnak a historikuma; a melyhez csak annyit kívánok még hozzátenni és ez a punktum saliens e kérdésben, hogy ezen ügyben, sem a miniszter urnái, sem nálam, sem a megejtett vizsgálat alapján az osztályban, sem pedig — mert az államvasutakat jelentéstételre hívtuk fel — az államvasutak igazgatóságánál egyetlen közbenjáró nem szerepelt . . . Barabás Bé!a: Engem meg is neveztek ! Szterényi József államtitkár: . . . Ebben az ügyben senki nem érdeklődött, ez az ügy tisztán aktaszerüleg tárgyaltatott, minden érdeklődés vagy közbenjárás és itt hangsúlyoznom kell, nemcsak képviselői közbenjárás nélkül, hanem magának a czégnek közbenj nélkül is. (Helyeslés.) Ezzel tartoztam t. ház azon t. képviselőtár­saimnak, a kiket ezen ügyben velünk együtt alap­talanul meggyanúsítottak. (Helyeslés.) Hozzáteszem még, hogy a miniszter ur az ügyre vonatkozó összes aktákat bárkinek bármikor szí­vesen rendelkezésére bocsátja, (Élénk helyeslés.) sőt, ha a t. ház kívánja, a ház asztalára is leteszi. Mél­tóztassék a legmesszebbmenő njdlvánossággal bí­rálni ezt a kérdést és meggyőződni arról, hogy az egész vonalon tisztán az ügy érdeke forgott tárgya­lás alatt minden más szempont nélkül. (Élénk helyeslés.) A talpfa-ügy második fázisa az idei verseny­tárgyalás volt, a melyet a miniszter ur megsemmi­sített, mert bármilyen rigorózus számításokat tett is az államvasút igazgatósága hónapokon át ebben a kérdésben, és itt a legnagyobb elismerés hangján kell nyilatkoznunk az államvasút igazgatóságának ténykedéséről, sőt szomorú, hogy az óriási munka következtében egy szegény, sok éves közegünk elmezavarba is jutott, tehát áldozatot is követelt már a rendszer, de meg kellett semmisíteni azért, mert daczára ezen legmesszebbmenő átszámítá­soknak, annak következtében, hogy az ajánlatok nem fix állomásokra voltak téve, nem egyenlő idő­pontokra voltak megtéve, hanem ismét 1, 2, 3, 5 és 10 évekre, melyeknek átszámítása ilyen módon teljes megnyugvást, teljes nyilvánossági kontrolt nem tett volna lehetővé ; minthogy hozzájárult még az is, hogy tudomásunkra jutott, hogy az aján­lati faárak tnlmagasak, mert méltóztatik tudni, hogy a múlt év óta a fakereskedelemben a kon­junktúrák nagyon aláhanyatlottak és egészen .más árakkal állunk szemben ma, mint a múlt évben. (Igaz! ügy van,') miután tehát meggyőződtünk, hogy igen sok ajánlat irreális módon az államvas­utaktól olyan árakat kivan, a melyek ma nem indo­koltak, és miután a miniszter ur a legnagyobb súlyt arra fekteti, épen ezen gyanúsítások folyománya­képen, hogy nyilvános kontroll alá helyezze a be­szerzéseket, megsemmisítette az egész eljárást azzal, hogy uj versenytárgyalást hirdetett, egészen uj eljárási szabályokkal. (Elénk helyeslés.) Miben áll a különbség ? Az eddigi eljárás sze­rint mindenki ajánlatot tehetett az államvasutak bármely állomására, tekintet nélkül arra, hogy hol

Next

/
Thumbnails
Contents