Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-373

373. országos ütés 1908 november 20-án, pénteken. 177 lesz a talpfára az áüamvasutaknak szüksége. Ennek következtében természetszerűié"' a ver­senytárgyalás kihirdetése alkalmával a gazdasá­gossági sorrend, ugy alakult, a mint az illető aján­lattevő a maga ajánlatát megkonstruálta, de a mikor átszámitásokra került a sor, akkor egészen más eredményeket kaptunk, hiszen ha valaki Gyergyó-Szent-Miklósról Nagyváradra tesz aján- . latot, egészen máskép alakul a helyzet, mintha Zágrábba kell a fát szállitania. Ezek az átszámí­tások azután azt eredményezték, hogy az állam­vasutak közegeit is meggyanúsították, nem tud­ván azt, hogy más árak keletkeztek az átszámí­tás folytán, mint a mit az illetők maguk állítottak föl. Már most a miniszter ur azt az eljárást rendelte el, hogy ezek az átszámítások megszüntetendők, mindenki fix helyre teszi a maga ajánlatát, közöl­tetett mindenkivel az ajánlati nyomtatvány minta alakjában is, hogy 12 fillér önkezelési szállítási költség számítandó hozzá az ő feladó áüomásáról a leadó állomásig, t. i. ez az államvasutak önkeze­lési díjtétele kilométerenkint. Közölve lett egy­úttal az is, hogy az illető helyiérdekű vasúttal szemben, — ha t. i. helyiérdekű vasúti vonalról van szó — mely egységdij tétele van az állam­vasutnak a rezsi-szállításoknál. Ilyképen meg lett mondva, hogy a tölgy talpfa csak magyar államvasuti állomásra szállítható, hozzáadva a szállítási költséget, és meg van mondva, hogy a bükk-talpfa csak magyar államvasuti telitő telepre szállítható be, a mely telitő telepek közül mindenkinek joga van oda szállítani, a hova neki a szállítás a legolcsóbb. Ennek következménye t. ház, hogy a versenytárgyalás alkalmával a leg­egyszerűbb módon sorrendet lehet megállapítani a szállítás tekintetében és az fogja megkapni, a ki a legolcsóbb. (Elénk helyeslés a jobb és a baloldalon.) Ez az eljárás kizár minden közbenjárást; ez az eljárás a kis erdőbirtokosok érdekében is van, mert ilyképen általuk egy évre is lesz ajánlat teendő ; ez az eljárás csak egy korrekturát igényel majd és ez az, hogy vannak a perifériákon erdő­birtokok, a hol fontos nemzeti érdek azokat a kis erdőbirtokosokat támogatni a nagy vállalkozó ellen is, hogy azok is vállalkozhassanak. Csak a Székelyföldre utalok, a melynek erdőgazdasága itt sokszor szóbeszéd tárgyát képezte, a hol a kis­gazdák szövetkezése révén azokat bele lehet vonni bizonyos szállításokba is, természetesen abban a legolcsóbb árban, a melyet más szállító verseny­társ ajánl. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Azt hiszem, ezt az eljárást kifogás tárgyává tenni nem lehet. (Ugy van ! a jobb és a baloldalon.) A talpfa-kérdés kapcsán még egy kérdés van, a mely szintén sok gyanúsításra ad alkalmat. Ez nem ugyan a talpfa, hanem a tűzifa kérdése, de egy kategória alá tartozik. Itt egy esettel áüunk szemben és ez a Laroche és a Darvas-czég esete Biharmegyében. Ha tudnék más esetet, azt is sorra előadnám a t. háznak, mert teljesen tiszta helyzetet kell teremteni ezekben. En tehát csak 1 azokkal foglalkozom, a melyek ismeretesek élőt- I KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XSr. KÖTET. tem, mint panaszok és gyanúra alkalmat szolgál­tatók. (Halljuk! Halljuk !) A Laroche és Darvas-czég folyamodott a mi­niszter úrhoz tűzifáért, talpfáért. Ez Bihar vár­megyének súlyos nemzetiségi viszonyok között élő vállalata, a hol a közgazdasági viszonyok a lehető legszomorubbak. Maga a képviselő ur is ismerni . fogja e viszonyokat. Farkasházy Zsigmond: ügy van! Nagyon szomorúak ! Szterényi József államtitkár: Ez a czég fo­lyamodott a miniszter úrhoz, hogy talpfát és tűzi­fát versenytárgyaláson kivül adjon neki. Ezen ké­rését az előbb emiitett okokból támogatta a ható­ság, és a főispán igazolta ezen súlyos viszonyokat. Daczára ennek el utasíttat ott, mert a miniszter ur­nak az az álláspontja, hogy versenytárgyaláson kivül semmit nem ad ki. (Általános élénk helyes­lés.) Ez az egyedül tiszta munka, igenis, t. ház. Bárminő érdekek szerepeljenek, csak versenytár­gyalás folyamán vehetők tekintetbe. Ez a czég azután a versenytárgyaláson részt vett, de az államvasút nem javasolta az ő részére a szállítás megadását. Ugyanakkor a főispán egy előterjesz­téssel élt a miniszter úrhoz, utalva ismételten azon súlyos viszonyokra, a melyek ezen czég aján­latának figyelembe vételét indokolják. Társminisz­tériumok is igazolták a helyzet súlyos voltát, ugy. a mint a főispán előadta és ennek alapján, miután — ismétlem — nemcsak az államvasutaknál, de magában a minisztériumban is minden szállítási ügy bizottságilag teljes nyilvánossággal tárgyal­tatik, a tűzifa-versenytárgyalás is az illető minisz­teri bizottsághoz utaltatott, a hova a főispán elő­terjesztése is került ezen tárgyalás alkalmával vé­leményezés • végett. T. ház ! Leszek bátor röviden rámutatni, — méltóztatnak látni, hogy titkunk nincs — hogy abban a bizottságban, a mely a vasúti szak­osztály főnökének elnöklete alatt — mert az ügy a vasúti szakosztályhoz tartozik — az iparfejlesz­tési osztály, a számvevőség és a vasúti és hajózási főfelügyelőség képviselőinek részvételével tár­gyalta az ügyet, a midőn letárgyaltatott az ajánlati tárgyalás ügye, mi történt. (Olvassa): »Élőadó ezután áttért a javaslat részletes ismertetésére, a melynek folyamán felveti azt a kérdést : méltány­landónak tartja-e a bizottság a Bihar vármegye főispánjának felterjesztésében a La Eoche és Darvas-czég ajánlata érdekében felhozott okokat. A számvevőség helyettes főnökének véleménye szerint — ez Loósz István — az ajánlat egységárai megengedik, hogy az a Máv. javaslatának keretébe beillesztessék. A bizottság a vármegye főispánjának felterjesztésében felhozottakat a maga részéről méltányolni kívánná annál is inkább, mert neve­zett czég egységárait elfogadhatóknak találja. Ez okból az osztály által előterjesztett javaslathoz az elnöklő miniszteri tanácsos indítványára olyan módosítással járul hozzá, hogy a czég a két utolsó évben, vagyis 1911. és 1912. években csak I 70—70.000 köbméter hasábfa száUitásával bizas­23

Next

/
Thumbnails
Contents