Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-364

10 ö64. országos ülés 1908 hálózatunk kiterjesztésére fordítunk. Kifejezésre jut az a 300.000 K többlet, melyet felszerelésekre, az a 6,190.000 K, a melyet az államvasutak beruházásaira fordítunk, még pedig nem kölcsönpénzből, hanem a rendes állami bevételekből. És kifejezésre jut az a 103 millió koronát meghaladó összeg, a melyet mint gyümölcsöző befektetést kölcsön utján kivánunk az államvasutaknál beruházni. Ezektől a mindenesetre jelentékeny beruházásoktól várjuk az ezen költségvetésben 12,311.000 koronát kitevő mérlegromlásnak helyreállítását, a melyet a költségvetés realitása érdekében vettünk fel az áhamvasutaknál és a mely okvetlenül felmerül az illetményeknek most érvényesülő szabályozása és a pragmatikából folyó személyszaporitásokkal járó kiadások folytán, melyek 3400 uj munkaerő alkalmazását teszik szükségessé a jövő évben. Ezektől az ujabb beruházásoktól várjuk azoknak a bajoknak a gyökeres megszüntetését (Helyeslés.), a melyek az államvasutak kezelésében minduntalan megnyilvánulnak, ezektől az ujabb beruházásoktól várjuk annak a nagyobb közgazdasági erőnek a hatályosabb érvényesülését, a melyet a m. kir. államvasutak képviselnek. (Helyeslés.) A következetes és fokozatos fejlesztés tendencziája vezérel bennünket a földmivelés tárcza szükségleteinek előirányzásánál. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek t. ház ! Wekerle Sándor miniszterelnök: És habár mérsékelt összegekben, de következetes és fokozatos fejlődést biztosító többkiadásokban jut ez számszerűleg is kifejezésre e tárcza összes czimeinél. E tárcza költségvetésének kiadási többletéből csak három szocziális és gazdasági szempontból nagyobb fontosságú akczióia kívánom felhívni a t. ház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Először is az u. n. hegyvidéki akczióra (Helyeslés.) ezen költségvetésben újólag 201.200 K-val többet vettünk fel és ezen akcziót kiterjeszteni kívánjuk Szilágy, Árva, Liptó és Trencsén megyére, (Helyeslés.) nyilvános bizonyságául annak, hogy akkor, a mikor a közjólét emeléséről van szó, nem teszünk különbséget ezen hazának különböző nyelvű polgárai között. (Éljenzés.) Másodszor, t. képviselőház, (Halljuk ! Halljuk !) 200.000 K-val emeljük a munkásházak építésének elősegítésére szánt dotácziót, a mi által ezen állandó jellegű segélyalapnak évi dotácziója immár 500.000 K-ra emelkedik. Végül ugyanezen tárczánál 10 millió koronát meghaladó többletet vettünk fel telepítési czélokra. (Élénk helyeslés.) Ezen összeg egyelőre fedezetet fog ugyan találni a már eddig foganatosított telepítésekből származó követeléseinkbe; de mivel a telepítésekre szánt összeg immár 11 millió koronát meghalad, ez egy nagyobb szabású akczióra képesít, és képesíteni fog azon törvényjavaslat intézkedéseinek nemcsak megkezdésére, hanem következetes és nagyarányú végrehajtására is, a melyet a telepítések tekintetében t. barátom, szeptember 22-én, kedden. a földmivelésügyi miniszter ur közelebb fog a törvényhozás elé hozni. (Zajos helyeslés.) 8,107.000 koronával emelkednek a vallás- és közoktatásügyi tárczának rendes kiadásai, a miből 970.000 K a felsőbb tanintézetek, 971.000 K a középiskolák és 3,598.000 K a népiskolákra lesz fordítva. (Élénk helyeslés.) 290.000 K többletet vettünk fel ezenkívül művészeti czélokra és muzeumok dotácziójára, és 70.000 K többletet tudományos, irodalmi és egyéb közművelődési czélokra. 1,665.000 K-val emeltük az egyházi segélyeket. (Halljuk! Halljuk !) Habár a kezelésben előálló drágulásoktól, felszerelési és építkezési kiadásoktól eltekintve, ezen kiadási többleteknek nagyobb része személyi természetű, a mint általában a vallás- és közoktatásügyi tárczában előálló többszükségleteknek jelentékeny része a dolog természetéből folyólag mindig a személyes szükségletek kielégítésére szolgál, mégis felemlítem, hogy megtaláljuk ebben a tárczában ugy a felsőbb, mint a középiskolai tanintézetek tanerőinek a szükséghez mért szaporítását, megtaláljuk ötszáz uj néptanító dotáczióját és megtaláljuk a középiskolai tanárok illetményeinek fokozatosan keresztülviendő javítását és előmeneteli viszonyaik rendezését. Ha összehasonlítást teszek a múlttal, felemlitendőnek tartom azt, hogy a kormányzatunkat megelőző legutóbbi költségvetéshez, az 1904. évihez viszonyítva, 32 millió koronával emeltük a vallás- és közoktatásügyi tárcza rendes kiadásait, (Élénk helyeslés.) a mi az akkori szükséglet 82%-át meghaladó összeget tesz ki. (Elénk helyeslés.) Tudom, hogy sokan vannak, a kik ezt elégnek nem tartjuk, de azt hiszem, hogy*ezen számadatok kétségtelenül bizonyítékai kulturális fejlődésünknek (Igaz ! Ugy van !) és ezen fejlődés következetes és öntudatos gondozásának. 2,893.000 koronával emeljük az igazságügyi tárczának rendes szükségleteit. Ezek az összegek jobbára csak beváltását képezik azon ígéretnek és jjrogrammnak, a melyet az illetmények szabályozása, magasabb állások szervezése tekintetében tettünk. De magukban foglalnak egyes ujabb kiadásokat is : igy az ügyészségeknél 50.000 korona dotácziót, a letartóztatási intézetekből kikerült bűnösök támogatására alakult patronazs-egyesületek segélyezésére. Ezenkívül azon szokásos összegeken kívül, a melyeket törvényszékek, járásbíróságok építésére, a letartóztatási intézetek fejlesztésére szoktunk felvenni, 193.000 koronával dotáljuk jobban ezeket a czélokat; az erdélyi birtokrendezés czéljaira pedig a ma előirányzott összegnél 50.000 koronával magasabb összeget veszünk fel. 5,458.000 koronával növekednek a honvédelmi tárczának rendes és 504.000 koronával annak átmeneti kiadásai. Az előbbi is emiitett tiszti fizetések és a legénységi helyzet javítására fordítandó kiadásokon tul egyes dologi kiadásokban előálló drágulás okozta ezt a jelentékeny növekedést ; a meUett két uj intézmény, helyesebben szólva, két uj czélnak nagyobbmérvű megvalósi-