Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-364

564. országos ülés 1908 s 1,959.000 koronával emeltük a dohányjövedék kiadásait, a melyeket azonban 4,850.000 korona nagyobb bevétel ellensúlyoz, ugy, hogy nettó számítva, a dohányjövedék mérlege 2,890.000 koronával javul. Miután a dobánytermelést 5000 katasztrális bolddal kiterjesztettük és a gazdaközönség igényeinek megfelelőbben, de egyúttal költségesebben is szabályoztuk, s miután a gyártás és a fogyasztás is növekedik. Ezenkívül a Pécsett újonnan felállítandó dohánygyár költségeiről és személyzetéről is kellett gondoskodnom, a mi szintén ujabb kiadásokat vont maga után. Ez azonban egyik legjövedelmezőbb üzletágunk volt és ldadásunk visszatérül, a mennyiben kerek összegekben szólva, 144 milliót tesz ki a dohányjövedéknek bruttó bevétele és 81 milliót meghaladó összeget annak tiszta bevétele. Ugyancsak javulást vagyok képes konstatálni az állami vasgyárak és az azokkal összefüggő üzemek jövedelmezőségénél, a nagy befektetéseknek megfelelően. A kiadásokat itt 6,770.000 koronával emelem, ezzel szemben azonban 7,040.000 koronányi bevételi többlet van előirányozva. Utalhatok e tekintetben a zárszámadási eredményekre. Míg 1905-ben a vasgyárak és az azokkal összefüggő üzemek tiszta jövedelme csak 2,333.000 koronát tett Iá, addig az 1907. évi zárszámadás szerint ez a jövedelem már 3.543.000 koronára emelkedett, ebben a költségvetésben pedig már 4 millió koronát meghaladó összeggel vannak előirányozva. Az életbeléptetett uj kezelési és eljárási mód jogosítanak arra a feltevésre, hogy ez a jövedelem tényleg be is fog folyni, sőt, ha tekintetbe veszem azokat a jelentékeny beruházásokat, a melyeket eszközöltünk és a melyeknek jövedelmezősége túlnyomó részben nem a legközelebbi időben, hanem későbbi években fog megnyilvánulni, akkor igazán mondhatom, hogy méltán elvárhatjuk és megkívánhatjuk, hogy ezeknek az üzemeknek tiszta jövedelme állandóan emelkedjék. (Ugy van I) 473.000 koronával emelkednek az állami nyomdának üzemi kiadásai, a mit részben a nyomdai munkabér emelkedése, de főleg a papir árának drágulása és a nagyobb teljesítmény idézett elő. Azonban ez az összeg is megfelelő és a kiadásokat meghaladó tiszta jövedelemmel van fedezve ugy, hogy 391.000 koronával van előirányozva a nyomda üzleti fölöslege, a mint az eddigi zárszámadási eredmények is igazolnak. Még egy ágazatról kell megemlékeznem, t. i. a pénzügyminiszteriam üzemében levő szénbányászatról. (Halljuk! Halljuk l) 5,460.000 koronával vettem fel, mintegy átfutó tételként, megfelelő bevétellel eüensulyozva, a szénbányászat szükségletét. Azon nagyobbmérvü akcziók, a melyet szénterületek megszerzése, feltárása és beszerzése iránt megindítottunk, teljesen befejezettnek még nem tekinthető, A mi a megszerzéseket illeti, egy-két kisebb tétel hátra van ugyan még, a bányatelepek megszerzése azonban mégis nagyrészt befejezettnek KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XXI. KÖTET. zepíember 22-én, kedden. 9 tekinthető. Nem igy azoknak feltárása és több évre terjedő felszerelése. Ugy, hogy ma nem is vagyok abban a helyzetben, ,t. képviselőház, hogy e tekintetben részletes adatokkal szolgálhatnék, erre vonatkozólag csak a legközelebb előterjesztendő törvényjavaslatban fogok bővebb tájékozást nyújthatni. A t. ház informálására azonban annyit már most konstatálhatok e helyről, hogy a megszerzett széntelepeknek olyan keretekben való müvelése, a mint az a tervezetben megállapittatott és a mint a megszerzések, feltárások és felszerelések tényleg történnek, a közelebbi négy év alatt 20 millió métermázsa kőszénnek nyereséges előállítására képesít bennünket. (Elénk helyeslés.) A kereskedelmi tárczának rendes kiadásai 42,214.000 koronával növekednek. Ebből azonban 5,900.000 koronát meghaladó összeg a postára, távirdára és távbeszélőre ; 533.000 korona kiadási többlet a postatakarékpénztárakra; 33,721.000 korona pedig a magyar királyi államvasutakra esik. Ezek tehát mind üzemi természetű kiadások. A többi kiadási többlet más ágazatok között oszlik meg és felállított közgazdasági programmunknak megfelelőleg minden ágazatnak mérsékelt összegekkel, de mégis következetes fejlesztését czélozza. A kereskedelemügyi tárcza kiadásai közül felemlítendőnek tartam, hogy az 1907 : V. t.-cz. alapján a mértékhitelesités az eddig felvett 101.000 korona helyett 629.000 korona kiadást okoz, másfelől azonban 1.014.000 korona bevételt is eredményez. Különböző czimeken 150.000 koronával dotáljuk jobban a hajózási kiadásokat és azon az 1,275.000 koronán kívül, a melyet mint beruházási tételt kívánunk fordítani utaink fokozatos kiépítésére és fejlesztésére, magában a rendes kezelésben 732.140 koronával emeljük a közutak kiadásait. Farkasházy Zsigmond: Gyönyörű összeg! (Mozgás.) Wekerle Sándor miniszterelnök: . . . ugy, hogy összesen 11,697.000 korona az az összeg rendes költségvetésünkben, a melyet közutaink gondozására fordítunk. A községeknek és törvényhatóságoknak nyújtandó segélyeken kivül évenként 300 kilométer hálózatnak állami kezelésbe való átvételét biztosítjuk. (Helyeslés.) A ki megfelelő higgadtsággal és. bocsánatot kérek, szakértelemmel itéli meg a viszonyokat, az be kell, hogy ismerje, hogy ezek nagy eredmények, a melyek le nem kicsinyelhetők. (Igaz I Ugy van ! Elénk helyeslés.) A kereskedelmi tárczának gazdaságunk nagyobbmérvü emelését és fellendítését czélzó kiadásai nem a rendes költségvetésben, hanem az átmeneti kiadásokban és a beruházásokban nyernek kifejezést és kifejezést fognak nyerni azokban a külön törvényelőterjesztésekben, a melyeket, mint pl. a hajózásra vonatkozó törvényt, külön leszünk bátrak még ezen ülésszak folyamán a t. ház elé terjeszteni. Ezen költségvetésben kifejezésre jut az átmeneti kiadásoknál és beruházásoknál az a 8,450.000 K beruházás, a melyet postánk korszerű felszerelésére, távirdánk és távbeszélő2