Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-370

132 370. országos ülés 1908 november 16-án, hétfőn. ségi párt kérdése nem politikai kérdés, hanem ma a függetlenségi párt, mint szervezett párt, a nemzetköziséggel áll szemben és azért, t. képviselőház, kormányzati utón is ezen kérdés tekintetében ideje lesz annak, hogy a mi törvény szerint a kormánynak meg van engedve ennek a szervezésnek a támogatására, az történjék meg, mert ez a hazafiság és a nemzeti állam eszméjének szolgálatában történik. (Helyeslés a baloldalon.) Én mindezek alapján azon alázatos kérelmet terjesztem elő, méltóztassék ezen szakaszokra vonatkozólag módosításaimat elfogadni. Külön teszem meg a módosításokat, hogy ha netalán szüksége merülne fel annak, hogy egyenkint bocsátassanak szavazás alá, ez is lehetővé legyen. Első módosításom az, hogy a szövegben ezen szavak után »48 láb magasságúak* vétessék be (olvassa): »ideértve a lerombolt házak újbóli felépítését és a toldalék-építkezéseket«. Vagyis, t. ház, e módosításom szerint az adómentesség nem csupán a teljesen újonnan épített házakra vonatkozik, hanem azokra a toldaléképítkezésekre, és részben ráépitkezésekre is, a melyek a törvény szerint úgyis így magyaráztatnak. Azt hiszem, hogy nem lesz ellene kifogás. Második módosításom az, hogy az »1917.« szám helyett tétessék »1918.«, vagyis az az egy esztendő, a mely elveszett a törvényjavaslat nemtárgyalása folytán, állíttassák vissza. A mi most már harmadik módosításomat illeti, az abból áll, hogy a 15 évi mentesség helyett tétessék 18 évi, ugy a mint az 1896 : XXIII. t.-czikkben már benne volt, s hogy a további adómentesség 15 esztendő helyett csaii 12 esztendőre szorittassék. A különbség tisztán csak az, hogy a míg 15 évig volt tervezve az adómentesség, most 18 esztendőre terjesztetik ki az állami adómentesség, a további 15 év helyett pedig csak 12 év vétetik fel. Negyedik módosításom, hogy ez a bekezdés: »Ez a kedvezmény azonban . . .« stb. hagyassák ki és a szakasz végén külön bekezdésben tétessék a következő (olvassa): »Azon esetre, ha a lakható állapotba való helyezést az építkezésre szabott utolsó évben a munkamegszüntetés, sztrájk, illetve annak amerikázás, bojkott, szabotázs stb. néven előforduló válfajai akadályoznák, ezen akadálynak tartamával a lejárt záros határidő meghosszabbítottnak tekintendő«. (Helyeslés balfelöl.) Ajánlom módosításaim elfogadását, azon feltevésben, hogy nem is lesz ellenök kifogás. (Helyeslés balfelöl.) Raisz Aladár jegyző: Ballagi Aladár! BaHagi Aladár: T. képviselőház! A tárgyalás alatt levő szakasz az egész Belvárosra és a Lipótvárosnak megjelölt részeire 30 éves adókedvezményt, illetőleg mentességet állapit meg 1917. november 1-éig. Kétségtelenül az az alapja ennek a javaslatnak, hogy az utóbbi évtizedekben a Sugár-ut és a Nagykörút kiépítése vette igénybe mindazt a tőkét, a mi itt elhelyezésre vár építkezéseknél és ennélfogva az a rész kiépült, annak a tájéka nagyon erősen kifejlődött, mig ellenben az egész Duna vonala elmaradt. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Annyira elmaradt, hogy szükség volt ezen javaslatra, a mely csodálatosképen csak az Újpesti rakparttól a Vámházig terjeszti ki ezen kedvezményeket, holott épen ott a Vámház-körutnál kezdődik az a része a Duna vonalának, a mely a pesti oldalon leginkább rá van utalva arra, hogy segittessék, hogy fejlődése végre valahára meginduljon. Egy hang (balfelöl): Ferenczváros! Ballagj Aladár : Ferenczváros, világos, mert a Ferenczvárossal az történt, hogy mig a Belváros területén és a Lipótvárosban minden képzelhető mesterséges eszközzel fejlesztik az illető városrészeket, addig itt mesterséges utón zárták el természetes közlekedési vonalától, a Dunától, az egész városrészt, a minek az az eredménye, hogy ez a városrész voltaképen czigánysora a fővárosnak, a város széle. A mesterséges elzárás következtében elmaradt a fejlődése e kerületnek, mely folytatása a kedvezményezett területnek, Számba kell venni még azt a körülményt is, hogy a Ferencz városban a múlt kormányzat intézkedései folytán valóságos veszedelem fog beállani a legközelebbi időben a miatt, mert legnagyobb ipartelepét, az állami dohánygyárat kitelejútik onnét és e miatt körülbelül 4000 emberrel lesz kevesebb azon a tájon. Mindez. azt hiszem, eléggé indokolja, hogy én egy módosítást nyújtsak be ehhez a szakaszhoz, a mely módosítást én a t. ház figyelmébe ajánlani bátorkodom és elfogadását kérem. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a 11. §. e) pontjának e szavai után: »Határolt területen« uj bekezdéssel következő beszúrás tétessék »végül f) a IX. kerületben a közraktártól a Lónyay- és Ráday-utczáktól, a Kálvin-tértől, illetve a Vámház-köruttól kezdve a Bakács-térig, illetőleg Bakács-utczáig terjedő részen«, hogy t. i, legyen meg ezen adómentesség, illetőleg adókedvezmény. Azt hiszem, hogy semmi méltánytalant ebben a tekintetben nem kérek. Kifejtettem az indokaimat; még csak azt akarom hozzátenni, hogy jobban szerettem volna adókedvezményt egy hosszabb vonalra kérni, azonban mivel szeretnék czélt érni — sokat fáradtam ebben a dologban, és azt hiszem, hogy így jobban megközelítem ezen czélt, — korlátozom azon kívánságokat, a melyek fenforognak a kerület részéről. Ajánlom a módosítást elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Felszólalásra következik ? Csizmazia Endre jegyző: Németh Imre! Németh imre: T. ház! A 11. §.-hoz én is egy rövid indítványt bátorkodom előterjeszteni. Nevezetesen, hogy a 11. §.-ban, a mely igy kez-