Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-343

78 343. országos ülés 1908 június 12-én, pénteken, Elnök : Engedelmet kérek, de az államosítás kérdését tetszett volna az általános vitában kifejteni. Most, mikor a javaslat már elfogadtatott általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, az államosítás kérdéséről nem beszélhet a képviselő ur. (Élénk helyeslés). Ha ezt tovább folytatja, megvonom a szót. (Elénk helyeslés). Bozóky Árpád : Határozati javaslatomban az is benne van, hogy a belügyminiszter ur utasittassék arra, hogy minden vármegye székhelyén állítson fel közegészségügyi hivatalt. Leszek bátor ezt indokolni. Ez annyiban van összefüggésben a 9. §-sal, mert az én indítványom elfogadása esetén ez ugy lenne, hogy nem a község és vármegye gyakorolná az első- és másodfokú közegészségügyi szolgálatot, hanem elsőfokon az orvos, második fokon a közegészségügyi hivatal, mely a vármegye székhelyén működik. Miután ugy látszik, akadályba ütközik ezen indítványnak indokolása, nagyon röviden megindokolom azt, hogy nem járja az, hogy ma a legfőbb állami közigazgatási ügyben, a közegészségügy kérdésében oly egyének határoznak, kik abban a kérdésben avatatlanok, nem értenek hozzá, nincs orvosi diplomájuk és a kik sokszor arra néznek, hogy mit kivan a község anyagi érdeke, melyet talán nem fognak fel jól és ép ezért az orvosi véleménynyel szemben is krajezároskodnak, nem pedig a közegészségügynek igazi érdekét óvják meg. En nem igen szoktam a külföldi intézményekért rajongani, de be kell vallanom, hogy a vármegyei székhelyeken szervezendő közegészségügyi hivatal intézménye nélkül, a mely intézmény Németországban megvan, a közegészségügy kérdését helyesen és czélszerüen megoldani nem lehet. Mert épen a fertőző betegségek kérdésében hogy vagyunk ? Alig van módja annak a községi orvosnak arra, hogy a fertőző betegségeket, legalább a fertőző baezillusokat felismerje. Nincsen gondoskodva arról, hogy a községek mikroszkópokat tartsanak. Arra van gondja az államnak, hogy pl. az állategészségügyet helyesen csinálja meg és az állatorvosok utalva vannak arra, hogy a járási székhelyeken mikroszkópokat tartsanak, ugy, hogy módjuk van a fertőző betegségek baczillusait megvizsgálni, azonban az emberekről nem gondoskodunk annyira, mint az állatokról. Alig van község, vagy talán elenyésző csekély számban vannak berendezve a községek arra, hogy egyes községi vagy járásorvosok a fertőző betegségek baczillusainak felismerésére szükséges eszközöket tartsanak. Egy ilyen mikroszkóp 2—300 forintba kerül, tehát nem okozna valami óriási költséget, ha minden község, vagy minden járás egy ilyennek beszerzésére köteleztetnék és gond lenne arra, hogy minden hatósági orvos begyakoroltassék . . . Ugron Gábor (közbeszól). Bozóky Árpád : T. alelnök ur, ez nem pártbeli kérdés. Az igaz, hogy ez önt nem érdekli, de most nem a függetlenségi párt teendőiről van szó, hanem a közegészségügyről. Ha megengedi, majd beszélek .. , Ugron Gábor: Ez tudományos kérdés; nem lehet egy tudatlan embernek hozzászólni. (Derültség.) Bozóky Árpád : Hát ne szóljon hozzá a képviselő ur. (Derültség.) Azt kívánom, hogy az orvosokat ne avatatlan egyének bírálják felül, hanem a vármegyei székhelyen állítsunk fel egy közegészségügyi hivatalt, a mely laboratóriummal is rendelkezik, és ez ellenőrizze a községi és járási orvosoknak működését. De leglényegesebb az, hogy a községi és járásorvost abból a körből, a melyben ma van, kivegyük és gondoskodjunk arról, hogy ő semmi mást ne csináljon, mint hogy a közegészségügyet szolgálja és elimináljuk azt a ma nagyon is gyakran előforduló hatáskört, hogy a mindenkori kormányoknak a megyékben politikai ágensei legyenek. Tisztelettel kérem a t. képviselőházat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. Elnök : Ki következik ? Dudits Endre jegyző: Thaly László! Thaly László: T. ház ! A törvényjavaslat 9. §-ának hetedik pontja ellen volna észrevételem, a mennyiben ennek értelmét nem lehet kivenni. A 7. pont ugyanis a községi és körorvosok kötelességeinek felsorolásakor azt mondja : -»felügyel a gyógyszertárakra*. Igen kérem a t. belügyminiszter urat, legyen kegyes engem felvilágosítani arról, mit nevez ő felügyeletnek, és mi a vizsgálat. Mert az 1876 : XIV. t.-cz. 156. §-ának m) pontja a járásorvosokat, ugyanazon törvény 162. §-ának h) pontja pedig a törvényhatósági főorvost bízza meg azzal, hogy a gyógyszertárakat vizsgálja. Már most ha felügyel, szerintem felügyelés vizsgálat nélkül nem lehet. Igaz ugyan, hogy Mezőfi t. képviselő ur azt képzeli, hogy valaki gyakorlat utján is elsajátíthatja azokat a teendőket, a melyeket mások keserves, szorgalmas és hosszú ideig tartó tanulmányok utján sajátítanak el, a melyet ugy hivnak, hogy tiszti orvosi vizsga. Ezen tiszti vizsgának egyik fontos tárgyát képezi épen a gyógyszertárak szakszerű vizsgálata, a mely empíria utján épen nem, hanem csakis tanulmányok utján sajátítható el. Minthogy pedig ugy van komtemplálva ezen törvényjavaslatban, hogy nem tartoznak tiszti vizsgával birni a községi vagy körorvosok, épen azért nem is képesek a gyógyszertárak felügyeletére, mert ez a felügyelet csakis alapos vizsgálat utján ejthető meg. En tehát arra kérem a belügyminiszter urat, legyen kegyes meghatározni, hogy mit jelent ez a felügyelet, vagy mit jelent a vizsgálat. Mert hogyha azt jelenti, hogy ezen gyógyszertáraknak a megvizsgálása olyan, a mely csakis tiszti vizsga letétele mellett eszközölhető, akkor az előbbi pontra visszamenőleg követelnem kellene, hogy minden egyes körorvos és községi orvos egyszersmind a tiszti orvosi vizsga letételére is köteleztessék vagy pedig kihagyatni kérem ezt a pontot itt, mert lehetetlen hozzá nem értő embereknek ezt a vizsgálatot teljesítem.