Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-343

76 3'i3 országos ülés 1908 június 12-én, pénteken. nánál és az éjjeli két koronánál nagyobb összegben állapítsa meg; a törvény csak a minimáüs díjtételt állapítja meg, hogy t. i. nappaba egy koronát, éjjelre két koronát van joga az orvosnak szedni a betegtől. En a mai súlyos gazdasági viszonyok között Magyarországon szegény embernek tartom azt a paraszt embert is, a kinek van egy kis báza, azt is, a kinek van néhány hold földje ; a kinek 6—7—8 hold földje van, az sem jómódú ember Magyarországon, különösen nem jómódú a hegyes Felvidéken, ott az szintén nagyon szegény ember. Már pedig ez a javaslat csak általánosságban határozza meg, hogy szegénynek ingyen rendel az orvos. A kinek földje lesz, a kinek kis viskója lesz, arra az orvos azt fogja mondani, hogy nem tartom szegény embernek, fizesse tehát meg a dijat, ha nem tud fizetni, árverezzék el a házát vagy földjét. (Derültség.) Egy hang (a jobboldalon) : Egy orvos sem fogja megtenni! Mezőfi Vilmos : En ismerem az orvosok nagy emberszeretetét, tisztában vagyok azzal, hogy a legtöbb orvos teljesen ingyen és díjtalanul fogja gyógykezelni betegét; de épen azért alkottunk törvényt, hogy kivételek se lehessenek, mert méltóztassék megengedni, lehet olyan önző, kapzsi orvos is, a ki erre a rideg álláspontra helyezkedik. Egy hang (a jobboldalon) ; Olyan kapzsi orvos nincs ! (Zaj). Elnök : (csenget) Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : Nekem tehát az a felfogásom, hogy törvényben kellene meghatározni azt, hogy ki az, a kit az orvos dijtalanul gyógykezelni köteles. . . . Múzsa Gyula : A fizetésképtelen ! Mezőfi Vilmos: ... ki kit az orvos akkor is ingyen köteles gyógyítani, ha annak van valamije, de nincs annyija, hogy megfizesse az orvosi kezelésért járó dijat. Általában elterjedt balhit az, hogy a magyar paraszt kerüli az orvost. Igaz, hogy kerüli, de nem azért kerüli, mintha nem látná be azt, hogy az orvos nemes és humánus munkát végez, kivéve az ország egyes sötétebb vidékeit, a hol a kuruzslás és babona még erősen tartja magát. De kétségtelen az, hogy a paraszt azért irtózik az orvostól, mert attól fél, hogy annyi pénzbe kerül a gyógykezelés, a mennyi kiadást az ő szegényes magyar eszközeivel elviselni nem tud. En legjobban azt szeretném, ha a javaslatban törzsfizetésként nem 1600 K. volna stipulálva, hanem olyan összeg, a melynek alapján követelketnők az összes hatósági orvostól, községi és körorvostól azt, hogy minden hozzáforduló beteget teljesen ingyen gyógykezeljen, tekintet nélkül arra, hogy az a beteg szegény-e vagy nem, mint a mely gyakorlat fennáll ma is Magyarországnak több vidékén, pl. Gömörmegyében számos oly körorvos van, a ki 1200—2000 korona évi fizetést kap és ezért kikötötte az illető község vagy kör, hogy minden hozzáforduló beteget ingyen tartozik kekezelni. Boszniában katonai orvosok vannak kirendelve, a kik minden hozzájuk forduló beteget ingyen gyógyítanak, olyan magas fizetésük van. De tisztában vagyok azzal, hogy e javaslatban a belügyminiszter ur aüg fogja honorálni az én felfogásomat és nem fogja az orvosi fizetéseket any nyira emelni, hogy a községi és körorvosok minden beteget ingyen gyógyítsanak. De Wekerle Sándor t. pénzügyminiszter ur most nyújtott be néhány adójavaslatot és ezek egyike létminimumot állapit meg. E létminimumot kérem, méltóztassék az orvosi kezelésre nézve is megállapítani. Ezért vagyok bátor a következő módosítást benyújtani: (Halljuk ! Halljuk !) A 9. §. második bekezdésének helyébe tétessék : »Gyógykezeli a város, a község (kör) lakosait és ellátja a szülő nőket szülészi segélylyel a szabály rendeletileg megállapított dijakért. A gvógykezelési és szülészeti segély szabá^Tendeletileg megállapított dija mindazokért, a kiknek egyenes állami adójuk 10 koronánál kevesebb, az államkincstárt terheli. Az elszámolás, ellenőrzés, kiutalás módjait a belügyminiszter rendeletileg állapítja meg.« Elnök : Ki következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Hajdú Frigyes! Hajdu Frigyes: T. ház! A 9. §. kilenczedik pontja többek közt azt mondja: állatorvos és vágóbiztos hiányában teljesiti a körorvos székhelyén a vágóhídi husszemlét. Erre vonatkozólag a következő módosítást vagyok bátor beterjeszteni : Állatorvos és vágóbiztos hiányában az ezen községekben megállapított díjazásért teljesiti a székhelyén a vágóhídi husszemlét. Ennek a módosításnak a veleje az, t. ház, hogy ha kívánjuk az orvostól a tevékenységet, honoráljuk ugy, a mint erre vonatkozólag általában a szabályrendeletek azokban a községekben a honorálást előírják azok számára, a kik a teendőt végzik. Kérem, méltóztassék e módosítást elfogadni. Elnök : Ki következik ? Dudits Endre jegyző: Maniu Gyula ! (Mozgás.) Maniu Gyula: Nem kívánok e szakaszhoz módosítást benyújtani, mindössze arra törekszem, hogy röviden hangsúlyozzam azt, hogy Mezőfi Vilmos t. képviselő ur kijelentése, hogy a szegénység relatív fogalom, teljesen igaz. A nagy halandóság oka az is, hogy ha az embereknek van is némi vagyonuk, még sem képesek, ha betegek, az orvosi költséget megszerezni ; de ha meg is szerezik, félnek az elköltésétől, mert attól tartanak, hogyha a legközelebbi napokban egészségesek lesznek is, nem lesz miből megélniök. Epén azért a mi programmunkba az ingyenes gyógykezelés van felvéve. A mennyiben a javaslat erre az álláspontra nem helyezkedik, oda kell törekednünk, hogy mégis e javaslat keretén belül lehetővé tegyük, hogy az anyagi eszközök hiánya miatt az elhalaszthatatlan gyógykezelés ne maradjon el. Belátom a nehézséget, a mely e kérdés tekintetében fenforog, hogy ugyanis mi állapítsuk meg,