Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-343

3'i3. országos ülés 1908 június í2-én, pénteken. 75 selő ur módosításával kiegészítve fogadja el a 8. §. harmadik bekezdését. Következik a 9. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 9. %-t). Elnök : Az előadó ur nem kivan szórni. Ki van szólásra feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Ajtay Aladár! Ajtay Aladár: T. ház! (Halljuk!) A 9. §. az orvos teendőit kétféle módon irja körül. Első bekezdésében általánosságban határozza meg az orvos teendőit, további részeiben azonban 17 pontba foglalva külön-külön részletezi azokat. Tehát a taxaczió rendszeréhez fordul, bárha az általános rész ezt némileg korrigálja. Ekként magán viseli a taxaczió rendszerének mind a két hibáját. Nevezetesen akármilyen pontos és lelkiismeretes munka után, akármilyen figyelemmel készüljön is a taxaczió, mégis megtörténik, hogy egyes részletek belőle kimaradnak, a melyek különben az általános rendelkezések szerint beletartoznának. Másodszor : a taxaczió alkalmas arra, hogy a gyakorlatban megszorító magyarázatoknak legyen kútforrása. Szivesebben láttam volna, ha ezen szakaszban csak az első bekezdésben levő általános körülírás maradt volna meg, a részletezést pedig a külön életbeléptetési rendelet számára tartották volna fenn. Ha azonban a javaslat már ezt az álláspontot foglalta el, a melynek kétségkívül megvan az az előnye, hogy világosabbá teszi, megmagyarázza a szakasz rendelkezéseit, akkor nem térhetünk ki azon hiányok elől, a melyek ma már szembeszökők. Eendeleti utón ezen hiányok könnyen pótolhatók lettek volna, mert maga a rendelet könynyebben megváltoztatható. így nevezetesen a 9. §. 11. pontja azt mondja (olvassa) : »Felügyel a község (kör) területén működő s általa nyilvántartott bábák eljárására.« Ezen pont rendelkezése szerint a városi orvosnak a városi bábák felett semminemű felügyeleti joga nem volna, a városi bábák tehát önállósíthatnák magukat és azt mondhatnák, hogy felettük a városi orvosnak semmiféle intézkedési, felügyeleti hatásköre nincsen. Ezért indítványozom, hogy a 9. §. 11. pontjában a »község« szó elé a »város« szó beillesztessék. (Helyeslés jobbfelől.) A 13. bekezdés ezt mondja (olvassa) : >>Közreműködik — a járásorvos akadályoztatása esetén — orvosrendőri hulla vizsgálatoknál és hullabonczolásoknál.« Ezen pont szerint a városi orvos orvosrendőri vizsgálatnál és hullabonczolásoknál nem volna alkalmazható. Tudjuk, hogy az orvosok bonczolásoknál nem szeretnek közreműködni és a mennyire csak lehet, ezen kellemetlen hivatást maguktó

1 elhárítják. A városi orvosok könnyen mondhatják, hogyha a járásorvos akadályozva nincsen, tessék annak elmenni. Közérdek is megkívánná, hogy ezen félreértésekre okot szolgáltató szöveget változtassuk meg és ezért javaslom a következő szöveget (olvassa) : »Közreműködik az orvosreiídőri hullavizsgálatoknál és hullabonczolásoknál. A községi orvos azonban csak a járásorvos akadályoztatása esetén.« (Helyeslés jobbfelől.) Ép ilyen hiba csúszott be a 17. pontba is (olvassa) : »Havönként egészségügyi jelentést tesz a járásorvosnak.« Ennek értelme szerint a városi orvos is a járási orvosnak volna kénytelen jelentést tenni. Nem hiszem, hogy az lett volna itt az intenczió, hogy a városi orvos a járásorvosnak tegye meg a jelentéseit. Épen azért indítványozom, hogy a törvényjavaslat 9. §-ának 14. pontjában a »havönként egészségügyi jelentést tesz« szavak után »a városi orvos a törvényhatósági tisztiorvosnak, a községi orvos pedig a járásorvosnak« szavak tétessenek be. (Helyeslés jobbfelöl.) Egyebekben a szakasz többi részét elfogadom. Kérem a t. házat, méltóztassék indítványomat elfogadni. (Helyeslés jobbjelöl.) Elnök : Ki következik ? Dudits Endre jegyző: Mezőn Vilmos! Mezőfi Vilmos : T. ház ! A 9. §. első bekezdése azt mondja (olvassa) : »Gyógykezeli a város, község (kör) lakosait és ellátja a szülő nőket szülészeti segélylyel, még pedig a szegényeket ingyen, a hozzáforduló nem szegényeket a szabályrendeletileg megállapított dijakért«. A 4. bekezdés azt mondja (olvassa) : >>Teljesiti székhelyén és a székhelyhez tartozó pusztákon — a mennyiben a székhelyen külön orvos halottkém nincs — a halottvizsgálatot, nem szegényeknél a közigazgatási bizottság által megállapítandó dij mellett, szegényeknél ingyen.« Bizonyos, hogy a szakasznak ezen rendelkezése emberszerető, mert kétségtelen, hogy a szegény ember a nappali 1 korona és az éjszakai 2 korona orvosi látogatási dijat viselni nem tudja. Kérdés azonban csak az, hogy ki a szegény ? Törvényeink erről felvilágosítást nem nyújtanak ; törvényben az, hogy ki a szegény és ki a nem szegény, meghatározva nincs. Mindenütt különböző felfogás dönt. (Zaj és mozgás.) Ugy tudom, hogy erre törvény nincs, de van egy igazságügyminiszteri rendelet, a mely azt mondja, hogy az a szegény, a Id a lakóhelyén divó napszámnál többet nem keres. Már most az ország közállapotáról szóló belügyminiszteri jelentésből tudom, hogy Magyarországnak nagy vidékei vannak, a melyeken a divatos napszám 25—30—40—50 krajczár, az átlag 35—40 krajczár között mozog. Az én felfogásom szerint szegény az az ember is, a ki naponkint 1 forintot keres, mert abból az 1 forintból sem képes nappal 1 koronát, az éjszakai látogatásért pedig 2 koronát megfizetni, ha súlyosabb betegségben szenved, vagy családjának több tagja beteg. Egyszóval: ennek a szakasznak az a meghatározása, hogy az orvos szegényeknek ingyen rendel, nézetem és felfogásom szerint teljesen az orvos lelkiismeretére, belátására és tisztességére bizza, hogy kit kezeljen ingyen és kitől követelje a szabályrendeletileg megállapított egy korona, illetőleg éjjel két korona vagy ennél is magasabb dijat, mert hiszen a törvény megengedi, hogy a szabályrendelet az orvosi dijat nappali egy koro10*