Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-360

360. országos ülés 1908 Julius k-én, szombaton. 525 Most fel fogom tenni a kérdést Márey Lajos képviselő úr pótlására, a melyet beadott. Méltóztassék felolvasni. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a •pótlást). Elnök: Kérdem a t. liázat, méltóztatnak-e a pótlást elfogadni ? (Igen!) A pótlás elfőgadtatik. Következik Ártim képviselő úr indítványa, a ki az első és a második bekezdés helyébe uj szöveget ajánl. Szíveskedjék felolvasni. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a szöveget). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezt a pótlást elfogadni? {Nem!) A ház nem fogadja el. Következik a 19., most már 20. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 19., most már 20. §-t). Maniu Gyula! Maniu Gyula: T. képviselőház! Már az általános vitában kifejtettem, hogy ez a szakasz a költségek igen nagymérvű megnövekedésére fog vezetni. A szakasz második bekezdésének harmadik j3ontja ugyanis mindig megkívánván, hogy a végrehajtató, illetőleg felülfoglaltató a foglalástól számított egy éven belül az árverést kérje, olyan esetekben, a mikor az illető hitelező vagy gazdasági, vagy emberbaráti szempontból az adósának halasztást ad, szintén kénytelen lesz évről-évre az árverést kérni és kitűzetni, a mi minden esetben legalább húsz korona költséget okoz. Teljes mérvben osztozom a törvényjavaslat azon czélzatában, hogy a behajtás minél kevesebb költséggel járjon: épen ezért kívánom, hogy e törvénynyel ne épen az ellenkezőjét érjük el annak, a mit vele elérni akarunk. Ennek következtében módosításom, benyújtandó módosításom az volna, hogy ezen 19. §. második bekezdésének 3. pontjában az egy évi határidő helyett három év tűzessék ki és pedig azért, hogy a tényleg már (Zaj.) árverés alatt álló követelésekért ne kelljen az illető hitelezőnek minden évben (Mozgás és zaj.) felelevenitési kéréseket benyújtani és árveréseket kérni. Ez egyfelől nem megy túl azon a határon, a mit az előrelátás nekünk előír, másfelől pedig így elérhető £IZ ab czél is, a mely a törvényjavaslat benyújtásának egyik indoka volt, t. i. a költségek lehető kímélése. Módosításom a következő (olvassa): »A 19. §. harmadik bekezdésének 3. pontjába az »egy« szó helyett »három« illesztessék.« Elnök: Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur kíván szólni. Bakonyi Samu előadó: Hozzájárulok Maniu Gyula t. képviselő ur indítványához. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 19-ik, illetőleg most már 20. §. első, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik bekezdéséhez észrevétel nem tétetvén, azokat elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdés 3. pontjára nézve Maniu Gyula képviselő ur azt javasolja, hogy az »egy« szó helyébe »három« szó tétessék. Kérdem a t, házat, hogy méltóztatik-e az eredeti szöveggel szemben ezen módosításhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 20-ik, illetőleg 21. §.. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a régi 20, illetőleg az uj 21. §-t). Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Ezen szakasz ötödik sorában egy jogilag téves kifejezés van, a menynyiben ott az mondatik, hogy azon ingatlan, a melyen valamely intézet követelése be van táblázva, elzálogosított ingatlan. Tudvalevőleg a megterheléssel még nem zálogosítja el az ember azt az ingatlant, s azért ennek a nyilván tollhibának kijavítását kérem, olyképen, hogy az »elzálogositott« szó helyett^ »jelzáloggal megterhelt* szavak tétessenek. (Elénk helyeslés.) Elnök : Ki következik szólásra? Szmrecsányi György jegyző: Nagy György! Nagy György: T. képviselőház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 20. §-ához két módosítást terjesztek elő. Már az általános vita során rámutattam arra, hogy igen jogos gazdasági érdekeket sértene a bánatpénznek 5 és 20%-ban való megállapítása. A gyakorlati életnek jobban megfelelne a bánatpénznek labilisebb, pl. 3 és 30%-ban való megszabása. Kimutattam épen a javaslat szerkesztőjének, Fodor Ármin táblai bíró urnak előadásából, hogy lehetségesek voltak olyan esetek, a midőn 600.000 K értékű ingatlan 600 Kért kelt el az árverésen; kimutattam, hogy a házosztályadó és a földadó alá eső ingatlanoknál a kikiáltási ár mélyen alatta marad a forgalmi értéknek, s viszont a házbéradó alá tartozó ingatlanoknál a kikiáltási ár sokkal alacsonyabb, mint a mennyi azoknak forgalmi értéke. Megtörtént budapesti házak árverésénél, — a kik e kérdésekkel gyakorlatilag foglalkoztak, tudhatják — hogy maguk a hitelezők sokszor a kikiáltási árnak 2 — 3 °/o-át hozták ajánlatba bánatpénz gyanánt, mert ha igen magas a bánatpénz, akkor az árverelők kedve csökken, kevesen vesznek részt az árverésen és ugy a hitelező, mint az adós egyaránt_ károsodik. Éber Antal: Ugy van! Nagy Gyögy : Éber Antal t, képviselőtársam a gyakorlatból ismeri ezen kérdéseket (Elénk derültség.) és jól tudja, hogy igy van! (Derültség.) E szerint teljesen megfelel a gyakorlati életnek az a módosításom, a mely szerint a 20. §. második bekezdése helyébe a következő szöveget indítványozom (olvassa,): »A bánatpénz összegét a bíróság a körülményekhez képest és a végrehajtató által e részben tett javaslat figyelembevételével állapítja meg. Ez az összeg