Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-360

512 360. országos ülés 1908 Julius i-én

} szombaton. koronában volna megállapítandó bizonyos átmeneti időre a foglalástól mentes fizetés. Igen kérném a t. képviselőházat, méltóztassék ezt a javaslatomat mérlegelni és pedig annál is inkább, mert, ismétlem, teljesen illuzóriussá válnék épen ennek a képviselőháznak az a nagylelkű ténye, hogy a vármegyei tisztviselők adósságainak rendezésére egy millió koronát megszavazott, ha a végrehajtási novellának ez a rendelkezése életbelép. Ennek folytán bátor vagyok a 6. §-hoz a következő módositást beterjeszteni (olvassa) : »Az első bekezdésben foglalt rendelkezés alól kivétetnek : az állami és törvényhatósági szolgálatban álló X. és XI. fizetési osztályokba sorolt azon tisztviselők, segéd- és kezelő személyzeti tagok, a kik valamely állami vagy kormányhatósági hozzájárulással létesített vagy államsegélylyel működő pénzintézettől felveendő kölcsön biztosítására óhajtják fizetésük egy részét lekötni. Ezen tisztviselők fizetéséből ugyanis, a mennyiben bírói egyezség utján maguk is hozzájárulnak, csak 2600 koronának kell érintetlenül fennmaradnia, az ezen összeget meghaladó rész azután lefoglalható.« (EUenmondások.) T. képviselőház! Abban az esetben, hogy ha ezt a módosításomat a t. ház el nem fogadná, bátorkodom a következő határozati javaslatomat előterjeszteni (olvassa) : »Az igazságügyminiszter utasittatik, hogy a törvény életbeléptetési rendeletében a köztisztviselők illetményeinek rendezése érdekében olyan átmeneti intézkedésekről gondoskodjék, melyek szerint az állami hozzájárulással működő pénzintézetekkel szemben a 911. számú törvényjavaslat 6. §-ának rendelkezései csak a törvényjavaslat törvényerőre emelkedését követő egy esztendő múlva lépnek életbe, s hogy az ilyen pénzintézetekkel szemben a törzsfizetésnek lefoglalható egyharmad részéig, a mennyiben ezt az illető tisztviselők maguk kívánják, sem a szolgálati, sem más illeték nem számítandó be.« Elnök : Ki következik ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Pilisy István ! Pilisy István : T. képviselőház ! A 6. §-hoz egy olyan módositást lesz szerencsém benyújtani, a mely a tisztviselőknek mindkét felől hangoztatott érdekét képes kielégíteni. Kielégíti nevezetesen azon óhajokat, hogy ne 2000 korona legyen a létminimum, hanem ennél valami csekélységgel magasabb összeg és kielégíti e mellett azoknak a kívánságát is, a kiknek szószólója épen előttem szóló t. képviselőtársam volt, s a kiknek az az óhajuk, hogy ettől eltérőleg bizonyos körülmények között adósságaikat konvertálhassák, tehát bizonyos fontos esetekben engedély alapján ezen törzsfizetést is foglalás alá bocsáthassák. T. képviselőház ! 1881-ben, a mikor a végrehajtási törvényjavaslatot, a melyet most módositunk, megalkották, az életviszonyok olyanok voltak, hogy meg lehetett elégedni "a 800 forintos, illetőleg 1600 koronás létminimummal; de ma, t. képviselőház, viszonyítva az állapotokat az akkoriakhoz, elmondhatjuk, hogy épen azokra a tisztviselőkre nézve, a kik csakis a készpénzfizetésből kénytelenek megélni, a létminimum, az, a mi okvetetlenül szükséges megélhetésükhöz, nem 200 forinttal, illetőleg 400 koronával emelkedett, hanem emelkedett ugyanannyival, vagyis legalább is az akkori létminimum 100 %-kával. (Zaj.) T. képviselőház! A kisgazda a nehéz viszonyokat talán pótolni képes azáltal, hogy terményeit valamivel drágábban tudja értékesíteni, zöldségét, apró marháját, sertését, valamivel jobban tudja eladni. De az a tisztviselő, a ki tisztán készpénzfizetésre van utalva, semmi más móddal nem rendelkezik, hogy megélhetését biztosítsa, mint azzal, hogy fizetése megfelelőleg emeltessék és hogy a megélhetési viszonyokhoz mérten a létminimum is arányosan növeltessék. (Igaz! ügy van!) T. képviselőház ! A mint már az általános vita során előadtam . . . (Zaj.) Elnök : (csenget) : Csendet kérek ! Pilisy István : . . . a fizetésrendezésekkel nem éretett el ez a czél. Nem lettek a fizetések olyan arányban emelve, a milyen arányban drágultak a megélhetési viszonyok, mégis a fizetések körülbelül 50%-kal emeltettek az 1881. évi állapothoz képest; mig a végrehajtás alól mentesített összeg most mindössze 25%-kal emeltetik. Azt kellene tehát indítványozni, t. ház, hogy 50 százalékkal emeltessék a létminimum, vagyis 1600 K-ról 2400 K-ra. En azonban ezt a kérdést másként kívánom megoldani és megmaradok annál az összegnél, a melyet a törvényjavaslat felvett, t. i. 2000 K-nál. Hogy akarom tehát e sérelmet orvosolni ? Nem ugy, mint a törvény szövegében és mint a 81-iki törvényben is megvan, hogy a fizetés egyharmadrésze legyen lefoglalható, 2000 K érintetlenül hagyása mellett, de ugy, hogy a 2000 K-án felüli összegnek egy harmadrésze legyen végrehajtás alá vonható. Ezáltal eléretnék az, hogy attól a tisztviselőtől, a kinek mondjuk: 3000 K fizetése van, (Zaj. Elnök csenget.) attól 1000 K lefoglalható nem volna. Mert azt hiszem, be fogja látni a t. ház, hogy az a tisztviselő, a kinek már 3000 K fizetése van, oly társadalmi pozicziót foglal el, hogy családos ember létére 2000 K-ból, a melyet a törvényjavaslat neki biztositana, tisztességesen megélni teljesen képtelen. Ha azonban elfogadtatnék indítványom, hogy csak a 2000 K-án felüli összegnek egy harmadrésze foglalható, akkor a tisztviselő fizetéséből, ha például 2000 K-ból a 2300 K-ás fizetési osztályba jut, az egész 300 K nem foglalható le, hanem csak 100 K stb. Hogy azonban Horváth József t. képviselőtársamnak czélja is eléressék, indítványomba belevettem azt is, hogy bizonyos rendkívüli esetekben a hivatalfőnök hozzájárulásával, vagy ha magasabb tisztviselőről, hivatalfőnökről van szó, azillető szakminiszter beleegyezésével a le nem foglalható fizetésnek 15 százaléka erejéig végrehajtási jog adassék. Ezzel eléretnék a másik czél is, hogy azok, a kik el vannak adósodva, bizonyos konverzióval hosszabb vagy rövidebb idő alatt adósságuktól mentesittetnének és így azon maga-