Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-358

358. országos ülés 1908 Julius 2-án, csütörtökön. 467 két szakértőt fog kiküldeni, a kiknek a becslése lesz azután mérvadó. Én a kérdés részleteibe ezúttal nem megyek bele. A részletes tárgyalásnál lesz alkalmam kimutatni, hogy gyakorlati szempontból mennyire hézagosak ezek a rendelkezések és .mennyi rébuszt adnak föl a bírónak. Fájdalom, t. ház, mindennapos eset az, hogy ezeknek a szakértői becsüsöknek a véleménye olyan, hogy azokat igy elfogadni, azokhoz ily súlyos jogi következményeket fűzni nem lehet. A perben megvan az a gondoskodás, hogy egy szakértőt a felperes nevez meg, egyet az alperes, egyet kirendel a bíróság, azonfelül pedig kontradiktórius lévén az eljárás, a legkülönbözőbb adatok állanak a bíróság rendelkezésére, a mely adatoknak a szakértői adatokkal való egybevetése és mérlegelése alapján a bíróság állapítja meg az értéket. Gyakran kettévágja a gordiusi csomót, és a hátrány, a mely ebből előállhat, legfeljebb annyi, hogy esetleg többet vagy kevesebbet kell hogy fizessen az alperes. Ámde — nem is beszélve visszaélésekről a becsüsöknél — csupán a pajtáskodás, a tudatlanság és száz más olyan dolog lesz, a mely a becsüsök eljárását befolyásolni fogja, ugy hogy majd kihoznak egy olyan becsértéket, a melynek két harmadrésze nem adható meg. És akkor a hitelező sorsa hozzá van kötve ehhez a becsühöz és soha, még az emberi kor legvégső határán túl sem válik eladhatóvá az az ingatlan. Az eljárásnak ez a fajtája igy egyegyáltalában meg nem állhat. Annak a jelzálogos hitelezőnek 10.000 vagy 20.000 koronás hitele, annak bármely időben való behajthatósága, nem függhet attól, hogy vagy a végrehajtást szenvedett játsza ki a törvény czélzatát a tartozékok összeírásánál, vagy orvoslásként a végrehajtató abba a helyzetbe jut, hogy becsüt kelljen kérnie, a mikor ehhez a becsühöz van kötve örök időre. Olay Lajos: Rabulizmussal nem lehet dolgozni ! Miháli Tivadar : Ez logika, ez nem rabulizmus ! Kelemen Samu : Ezen a dolgon segíteni kell valamelyes formában. Felmerült az a javaslat, hogy talán a második vagy harmadik árverésen, a mikor már nyilvánvaló, hogy ez a becsérték nem adható meg, engedjük meg az ingatlan elárverezését. Ez nem jó mód ugyan, de jobbnak hiányában hozzájárulok. Nem jó, mert visszatérés az 1881-iki végrehajtási törvény előtti időre. Akkoriban az történt, hogy az első és második árverést formai dolognak tekintették, mert ugy is tudták, hogy az ingatlant csak egy bizonyos becsértéken lehet eladni, tehát csak a harmadik árverésnél törekedtek eladatni az ingatlant. Telt az idő, és a két előző árverés folytán felesleges költségek állottak elő. Ugyanez a helyzet állana elő most, ha behoznák ezt az intézkedést. Az egyedül helyes megoldás az, hogy az utóajánlati határidő 15 napról 30 napra tolassák ki és ekkép lehetővé tegyük a minél szélesebb kínálatot, Helyes megoldás volna, a mire Nagy György t. barátom mutatott reá, a fedezeti rendszer behozatala is, ez azonban már lényeges változtatás. T. képviselőház ! A midőn ekként aggodalmaimat elmondottam, természetszerűleg eljutottam a törvényjavaslat azon befejező részéhez, a mely az átmeneti intézkedések neve alatt ismeretes. (Halljuk! Halljuk!) Ez a törvényjavaslat bennünket azzal a nóvummal lepett meg, hogy nemcsak az életbeléptetést, hanem az átmeneti intézkedések megtételét is a kormányhatósági rendeleti útra bizza. Olay Lajos : Bár így volna ! Ha igy maradna, ez volna a helyes ! Kelemen Samu : A magyar alkotmányosság hosszú küzdelem, a melyet a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal folytatott. A törvényhozó hatalom is kétségtelenül tévedhet, de a nemzetnek mindig elég ereje van ahhoz, hogy saját tévedéseit önmaga erejével hozza helyre. Ám, hogyha a nemzet azokat a jogokat és kötelességeket, a melyeket a törvényhozás szuverenitásához tartoznak, átengedi a végrehajtó hatalomnak, akkor gyógyithatlan sebet üt az alkotmány testén, mert preczedenseket teremt a jövőre. Akár a büntetőtörvénykönyv, akár a bűnvádi eljárás, akár a peres eljárás, akár az előző végrehajtási törvénynél mindenütt azt találjuk, hogy ezeket az átmeneti intézkedéseket, a melyek a leglényegesebbek, a melyek a törvényalkotás igazi művészetét alkotják, a törvényben oldották meg; ott is kellett megoldani azokat, mert azok az intézkedések addig az időhatárig, a meddig fennállanak, szabályozzák is az állampolgárok jogait. Én tehát szívesen veszem annak hírét, hogy ezek az átmeneti intézkedések a törvényben fognak megoldatni. Olay Lajos: Elég sajnos! Kelemen Samu : Hogy minő lesz a megoldás, azt ez idő szerint nem tudom, a megoldásnak érdemével épen ezért most nem is foglalkozom. Ámde azok az aggodalmak, a melyeknek eddig kifejezést adtam, elég súlyosak arra, hogy őszinteséggel, lelkiismeretességgel ne vonhassak le azokból más következtetést, mint azt, hogy a benyújtott törvényjavaslatot nem fogadhatom el. (Helyeslés halj elől) Elnök : Szólásra következik 1 Szent-Királyi Zoltán jegyző: Simonyi-Semadam Sándor! Simonyi-Semadam Sándor: T. ház! A büntetőnovella olyan szerencsétlen helyzetben van, hogy kiki a szerint itéli meg, hogy többet vagy kevesebbet szeretne-e korrigálni a régi törvényen. Az elhangzott beszédek közül különösen azok, a melyek ellene szóltak, kétségtelenül azt mutatták, hogy igen t. képviselőtársaim nem egy novelláról, hanem egy tökéletesen uj végrehajtási törvényről disputálnak és nem is novellát kívánnak, hanem az egész végrehajtási törvény átdolgozását. Ebben a kívánságban tökéletesen egyetértünk ; mindnyájan azt kivánnók, hogy a végrehajtási törvény, a melynek összes hibáit harmincz éven át kitapasztaltuk, a 59*