Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-358

358. országos ülés 1908 juiiiis 2-án, csütörtökön. 465 viszonyainkkal való kapcsolatánál íogva. Mert a mikor a hitel könnyen hozzáférhető és olcsó, akkor megvan a vételkedv is, a mint azonban a hitelforrások bedugulnak, a dolog természete szerint leszáll az ingatlan értéke is. A pénzintézet tehát 50%-on felül nem adhat és nem ad jelzálog! kölcsönt. Nem adhat és nem ad ji>edig még azért sem, mert jól tudjuk, hogy ha az ingatlan értékesítésére kerül a sor, az eljárás hosszú időbe kerül, mialatt meggyűlnek a kamatok, az adók, az illetékek és egyéb kiváltságos követelések. Ott azonban, a hol a gazdának személyes hitelre volt szüksége, három aláírással mégis megkapta a személyi hitelt, mert az az intézet számolt azzal, hogy hiszen 50%-a az ingatlannak mégis csak tehermentes, és van az illetőnek fundus instructusa. Ha tehát három ember összeállott és ha arra szükség volt, megszerezhette a kölcsönt és azután lassankint, aránylag kedvező feltételek meUett, törleszthette a maga tartozását. (Halljuk ! Halljuk !) Nagyon kérem, méltóztassék figyelembe venni és elhinni, hogy ha sikerült is — és elismerem, jórészben sikerült, bár nem teljesen, mert a munkának egy része még hátra van — az uzsorások kezéből kiragadni a kisembert, az csak a hitelintézetek utján sikerülhet és sikerülhetett és ennek az utján sikerült az is, hogy in veszti cziózus gazdálkodásra birhattuk a kisembert, nem puszta szemtermelésre, a mi mellett elkinlódhatott, de megélni nem tudott. De tartok tőle, hogy ha ezt a folyamatot megakasztjuk, akkor ennek megakasztása káros, esetleg végzetes is lehet az ország gazdasági életére. De tartok még egy másik körülménytől is. Tartok attól, hogy épen ezek az intézkedések lesznek azok, a melyek a tisztességtelen- és az uzsorahitelbe fogják belekergetni a gazdát. Hiába, az életnek megvannak a maga igényei, s olyan országban, a mely akkora tőkeszegénységben szenved, mint mi, a hitelnek igénybevétele feltétlenül szükséges is. Ezt a személyi hitelt a gazda többé megkapni nem fogja, ellenben elő fog állani az a helyzet, hogy színleges adásvételekkel fogja majd értékesíteni a maga fundus instructusát, a maga ökrét, s akkor valóban az uzsorának rabszolgája lesz. Tálos István : Ezután majd adnak neki. Kelemen Samu : T. képviselőház ! A gazdasági fölszerelés mentességével kapcsolatos annak a kiméleti időnek kérdése is, a mely a törvény egy másik szakaszában foglaltatik, s a mely már nem a kisembert védi, hanem azt mondja ki, hogy bármilyen kiterjedésű mezőgazdasági üzembirtoknál avagy haszonbérletnél a fundus instructus nyolcz havi időközön belül, vagyis márczius 15-től november 15-ig nem árverezhető el. Itt ismét abban a helyzetben vagyok, hogy a törvényjavaslat intenczióját helyeslem, a végrehajtás módját azonban nem. Ennek a kérdésnek egyetlen egyenes megoldása van, s ez az, hogy méltóztassék a fundus instructust az ingatlan tartozékának kimondani és nem ilyen kerülő utón KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XX. KÖTET. igyekezni egy czélhoz, a melyet igy elérni nem lehet. A törvényjavaslat szerint a fundus instructus, a mely esetleg 100 vagy 200 ezer korona értéket képvisel, nem ingatlan, mert nem tartozéka az ingatlannak, s nem ingó, mert úgyszólván extra commerciumként a forgalomból — időlegesen — ki van véve. De a mikor valaki hitelt akar nyújtani, akkor számításba fogja venni, hogy ő esetleg abba a helyzetbe jut, hogy 8 hónapon át nem tud értékesíteni az ingóból semmit, az ingatlan tekintetében pedig hiába mondja a gazda, hogy nekem fundus instructusom van, mert az nem lévén az ingatlan tartozéka, a hitelnyújtásnál nem vehető figyelembe. Az a körülmény, hogy november 15-én válhatik a felszerelés elárverezhetővé, már egymagában 40%-kal csökkenti annak hitelértékét és azonkívül azt a nem mindennapi veszedelmet zúdítja a gazdára, hogy ha eddig kapott haladékot hitelezőjétől, ezentúl kapni nem fog, mert a hitelezőnek joggal kell attól tartama, hogy ő a haladékadás által beleesik majd abba a nyolcz hónapba, a mely igen könnyen meghosszabbitható ujabb nyolcz hónappal. T. képviselőház ! Hosszú idő óta azt méltóztattak nem egyszer hangoztatni — és nem jogosultság nélkül — hogy a gazdának nagy szüksége volna arra, hogy olcsó személyes hitelhez jusson. Most, mikor a banktárgyalások folynak, egyik t. képviselőtársam felvetette a bankszakértőhöz azt a kérdést, hogy nem lehetne-e a skót hitelrendszert meghonosítani, a mely tudtommal abban áll, hogy a gazda számára bizonyos módozatok mellett folyószámlahitelt nyitnak, a melyre ő fizetéseket teljesít, viszont megfelelő összegeket, a melyeknek határa meg van állapítva, onnan kivehet. Számtalanszor foglalkoztak már a Credit agricol-nak létesítésével, hogy miként lehetne a zöld-hitelt létesíteni a vetésre, miként lehetne hitelt nyitni a marhahizlalásra, szóval miként lehetne a személyes hitel forrásait megnyitni és gazdagabbakká tenni. Ha azt kívánjuk, a minthogy kívánatos is, hogy legyen a gazdának olyan hitele, mint a kereskedőnek, akkor ne méltóztassék megfeledkezni arról, hogy a kereskedővel szemben erős kényszerítő eszközök állanak rendelkezésre; neki azért van személyes hitele, mert kötelezettségeiért a lejáratnál egész exisztencziá jávai felel. Ámde a hitel biztositékainak meglazítása sohasem vezethet a hitelnek és főleg a személyes hitelnek fokozásához. (Mozgás.) Tálos István : Két jótállóval el lehet érni a személyes hitelt. (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) Kelemen Samu: E törvényjavaslatnak egy másik czélzata az, hogy a végrehajtási eljárásnak költségeit lehetőleg csökkentse. Valóban nagy jogpolitikai, és ha ugy tetszik, szocziálpolitikai elv az, hogy a jognak érvényesítése a kötelezettre ne hárítson a feltétlenül szükségesnél nagyobb áldo59