Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-357

#57. országos ülés 1908 Julius 1-én, szerdán. 425 esetben ne nyerjen alkalmazást, mikor Magyarországon a földbirtokos tönkre mehet, esetleg azért, mert nyolcz hónapon át a haszonbér érvényesítésére semmi eszköz rendelkezésére nem áll. Mérey Lajos : Ez tévedés! (Zaj.) Éber Antal: Bocsánatot kérek, az én t. képviselőtársam alkalmat fog magának arra venni, hogy véleményem helytelen voltát kimutassa, azonban egyelőre az igazságügyi bizottság elfogadta, s azt hiszem, hogy a tényállást is elfogadta ennek alapján. (Zaj.) Már most visszatérve a javaslat 2. §-ának 18. pontjára, a mely a tizenkét holdon aluli gazdák mentességét, és a 15. §-ra, a mely a tizenkét holdon felüü gazdákra vonatkozólag ezt a moratóriumbeli intézkedést foglalja magában, tartozom indokolni azt az előbbi állításomat, hogy ez tulaj donképen nem használ semmit; nem használ semmit először azért, mert, mint maga az indokolás elismeri, nagyon természetes, hogy ha az a hitelező az ingóságokat nem fogja lefoglalhatni, végrehajtást fog kérni az ingatlanokra ; de ez még nem nagy veszedelem, mert hiszen ebben az esetben mégis eléri a végrehajtást szenvedő azt, hogy azon hosszabb végrehajtási eljárás alá esnék, a mely az ingatlanokra nézve meg van állapitva és a mely a végrehajtási törvénynek ezen novellával nem módositott intézkedései szerint a végrehajtást szenvedőnek egy kis ügyessége mellett 2, 3, 5, esetleg tiz esztendei moratóriumot is jelent. De ténylegesen még csak ez az* előny sem éri a végrehajtást szenvedőt, mert a novella érintetlenül hagyta a hitelezőnek azt a jogát, hogy az ingatlan haszonélvezetére végrehajtási zárlatot foganatosithasson. Tehát mi fog történni ? Eddig, hogyha egy kisebb követelése volt a hitelezőnek, nem tartotta érdemesnek, hogy az ingatlanra árverést kérjen, hogy a zár alá helyezés költséges proczeduráját megindítsa, hanem különösen oly adósnál, a kiről gondolja, hogy előbb-utóbb fizetni fog, lefoglalt az instrukczióból annyit, a mennyire szüksége volt a fedezet szempontjából és hagyta tovább gazdálkodni. Most azonban igen természetesen a hitelező azt fogja tenni, hogy végrehajtási utón az illető ingatlan haszonélvezetére zárlatot fog vezetni, be fogja vezetni a zárgondnokot és átveszi az ingatlan gazdasági kezelését. (Mozgás.) Es már most a mezőgazdasági üzem biztosításának jelszava alatt beiktatott szakaszok tényleges eredménye az lesz, hogy a földbirtokos rendelkezésére fog állani az instrukczió, de nem lesz milyen földön gazdálkodnia, a zárgondnok rendelkezésére fog állani a föld, de nem lesz instrukcziója, a mivel gazdálkodjék, (Mozgás.) ugy hogy egészen bizonyosan előrelátható, hogy a mikor a szegény emberhez, a kinek eddig lefoglalták ökrét, szekerét, valami kis követelés biztosítása czéljából, oda fog jönni a végrehajtó és azt mondja: barátom, zárlatot vezetek. — és a paraszt jól tudja, hogy a zárlat nemcsak annyit tesz, hogy elviszi az instrukcziót, de., egy nyári zárgondnokság kezelése a nyár folyamán egy KÉPYH. NAPLÓ 1906 —1911. XX. KÖTET. egész 12 holdas birtokot is elvisz, — kérni fogja : ne tedd ezt meg velem, inkább foglald le azt, a mit a törvényhozás a második szakasz 18. pontjában kivett a foglalás lehetősége alól. Es a végső konzekvencziák azok lesznek, a melyek az eredeti javaslat 26. §-ában, most 27. §-ban foglaltatnak, a hol azután végső elhatározásra jutott a törvényjavaslat szerzője, és ez az, hogy ha már kivettem a 12 hold aluli gazdák in* strukczióját, nevezetesen vetőmagját is, akkor mily indoka van annak, ha zárlati kezelés folyik, hogy akkor e mentesség őt meg ne illesse, és kimondták, hogy egy hónapi spácziumot feltételezve, a vetőmagmentesség kiterjed arra az esetre is, ha zár alá van véve a haszonélvezet, vagyis Zárgondnok fogja kezelni a birtokot és feladata lesz az ingatlan gazdasági művelése iránt gondoskodni, de a végrehajtást szenvedőnek tartozik kiadni a vetőmagot. Vagyis az egyiknek, a zárgondnoknak, lesz földje, a mibe vessem, de nem lesz mit vetnie, a végrehajtást szenvedőnek rendelkezésére fog állni a vetőmag, de hogy mit csináljon azzal föld hiányában, azt bajos megmondani. (Helyeslés.' Mozgás és ellenmondás.) Ez intézkedéseknek fegyatékossága annál inkább szembeötlő, mert rendelkezésére állott a törvényjavaslat szerzőjének oly külföldi példa, a melyet egyszerűen követnie kellett volna, és elérte volna azt, hogy a mezőgazdasági üzem tényleg biztosittassék, hogy továbbá a végrehajtást szenvedőnek és a végrehaj tatónak joga is nemcsak biztosíttatott volna, de az eddiginél fokozottabb védelemben részesittetnék és e mellett az a közérdek, hogy az elpocsékolása a vagyonnak elő ne álljon, megóvatik. Egyszerűen követnie kellett volna a franczia, osztrák, német jogszabályt, a melyet a franczia jog ugy fejez ki, hogy az instrukczió immeuble par destination, az osztrák, poroszl német törvény szerint tartozéka az ingatlannak, tehát a szükséges instrukczió az ingatlan nélkü, nem árverezhető, csak azzal együttesen. Kelemen Samu : Helyes ! Ez a megoldás ! Éber Antal: Ezzel elérünk egy nagy közgazdasági czélt, t. i. hogy míg az instrukczió, ha elárvereztetik, féláron adatik el, mert nincs birtok, a melyhez tartozik, az ingatlan pedig 10%-kal olcsóbban adatik el, mert nincs instrukczió és igy vészit a végrehajtást szenvedő és vészit a végrehajtó ; addig ez esetben a reális végrehajtó is csak nyer, mert vagyontöbblet áll elő a fedezet rendezésére, a végrehajtást szenvedő is nyer, mert vagy meg tud élni, s akkor együtt marad a vagyon, vagy ha nem tud megélni, akkor adósságából több nyer kielégítést, egy szóval, ez esetben minden esetre kielégítő megoldást lehet elérni. Mert itt például a 12 holdon aluli gazdánál, a mint a mentesség itt fel van állítva, épen az ellenkezője éretik el annak, a mit akarunk. Miután t. i. ez a mentesség a törvényjavaslat szerint csak addig illeti meg a kisgazdát, míg ő gazdálkodik, tehát mig az ingatlan az övé, ennélfogva, 54