Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-355
355. országos ülés 1908 június 27-én, szombaton, 385 inultban, a vázolt rendszerével megszerzett áruüzleteit megtarthassa és folytathassa és hogy kiváltságos helyzetét a jövőben is kihasználhassa, egyidejűleg megalapította az u. n. Forgalmi bankot, a melynek a maga áru-üzletét átadta és a melyről rövid hetekkel létesítése után köztudomású lett, hogy a raktárvállalattal a legintimebb, a legszorosabb összeköttetésben áll; attól a legmeszszebbmenő kedvezményeket élvezi. Szóval az uj szerződéssel a helyzet csak formailag változott meg, de lényegében ugyanaz maradt. Ez az uj szerződés a fiumei körökben akkor a legmélyebb megbotránkozást idézte elő. A kereskedelmi kamara, a magyar Lloyd-egyesület, a fiumei börze mind felirtak a kormányhoz és protestáltak. Sőt maga a kormányzóság is hivatalosan irt fel ismételten a központi kormányhoz, kérve,- hogy ezt a szerződést ugy közgazdasági érdekekből, mint politikai szempontokból bontsa fel. Nem hallgatták meg azonban sem a fiumeieknek, sem a kormányzóságnak a kérését; mindeddig süket fülekre találtak, mert a minisztériumban folyton azt hajtogatták, hogy a szerződést 1908-ig tényleg nem lehet felbontani. T. ház, sok furcsa szerződése volt a szabadelvű érának, de azt hiszem, hogy az országos közgazdasági érdeket érintő egyetlen olyan czifra szerződése sincs, mint a milyen ez, s a melyből a favoritizmus szaga annyira kiérezhető volna, mint ez ennél a szerződésnél tapasztalható. (Halljuk!) Hogy a t. háznak csak halvány fogalma legyen a szerződés tartalmáról és kihasználtságáról, bátor leszek egy pár szakaszt felemliteni. A szerződés 2. és 3. §-a értelmében az állam jelentéktelen bérért bérbe adja a társaságnak 24 évre kizárólag az állam költségén épült összes raktárakat, 46 raktárt, azonkivül az elevátort, az Összes létező és a jövőben létesitendő rakodóhelyéket, rakpartokat stb. Méltóztatnak tudni, hogy ezen 46 raktárért mennyi bért fizet a társaság az államnak? Mérlegei tanúsága szerint átlag körülbelül 8000 K-át és ennek ellenében ugyancsak a mérlegből kitünőleg a társaság czirka 258.000 K-át vételez be. Nem tudom, milyen jogon lehetett a közpénzen épült raktárakat a társaságnak 24 évi üzérkedésre ilyen nevetséges áron átadni. A 3. §. biztosítja a társaságnak a kizárólagosságot és biztosítja számára a jövőben létesitendő raktárakat is. A 6. §. fentartja a miniszternek azt a jogot, hogy a társaság igazgatóságába négy tagot nevezzen ki. (Halljuk Halljuk!) A miniszter jelölési, joga az igazgatói állásokra eddig meglehetősen czifra módon gyakoroltatott. A raktártársaság igazgatóságában ugyanis olyan urak vannak, a kiknek állásuknál fogva egyáltalában nem volna szabad a társaság igazgatóságában helyet foglalniok. '- . Szterényi József államtitkár; Ez egyéni nézet l Zanella Richárd: Minden esetre! Az igazgatóságban való bennlétüket egyszerűen ínkomKÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XX. KÖTET. patibilisnek tartom és szerény egyéni nézetem szerint épen ugy látszik, hogy a társaság eddig kiváló gondot fordíttatott arra, hogy minél több olyan urak legyenek az igazgatóságban, a Iák hivatva vannak arra, hogy a társaságot hivatalosan ellenőrizzék ; hogy annak tevékenységére hivatalosan felügyeljenek. így például az igazgatóságban a másik szerződő fél igazgatói vannak benn, vagyis az államvasutnak néhány igazgatója. Megtörtént a múltban az is, hogy a vámfőtárnok, a ki aTra van hivatva, hogy ellenőrizze a társaság raktári manipuláczióit, szinte benne volt az igazgatóságban. Volt idő, a mikor a raktárvállalat vezérigazgatója fivére volt a zágrábi üzletvezetőnek. Zlinszky István : Neveket! Zanella Richárd : Ha a neveket kérdik, ene azt válaszolom, hogy benne vannak a kompaszban. (Zaj.) Elnök (csenget) .' Méltóztassék beszédét folytatni. Zanella Richárd: A 7. §. a miniszteri biztosról szól. A miniszteri biztos személyére vonatkozólag nekem semmiféle kifogásom nincs, hanem tekintettel arra, hogy a miniszteri biztosok arra vannak hivatva, hogy a kormány és a vállalat, illetőleg érdekeltség között mintegy közvetítők legyenek és elsősorban . . . Szterényi József: Ellenőrzésre vannak hívatva ! Zanella Richárd : . . . Igen, elsősorban ellenőrzésre, az üzleti könyvek, levelezés stb. ellenőrzésére, továbbá arra, hogy a közérdeket sértő határozatok ellen óvást emeljenek, stb., és hogy mindenesetre arra is, hogy az érdekeltség és a társaság, illetőleg a kormány között közvetítőként szerepeljenek. Ezért azt hiszem, hogy mindenesetre olyan embereket kellene oda kinevezni, a kik a felügyelet tárg} r át képező üzletághoz, a közgazdasági kérdésekhez értenek és képesek szakszerűen felügyelni és ellenőrizni a társaság működését. Eddig azonban nemcsak a raktárvállalatnál, hanem még az Adriánál és az Ungaro-Kroatánál stb. is szokásban volt, hogy rendesen olyan embereket neveztek ki, a kik gazdasági kérdésekhez alig értenek ; többnyire pedig kiszolgált vagy nagy protekczióval bíró hivatalnokokat. A legérdekesebb mindenesetre az, hogy ezek a miniszteri biztosok nemcsak ennél a társaságnál, hanem a többi részvénytársaságnál is, majdnem sohasem érintkeznek az érdekelt felekkel, az érdekeltséggel, s ezeknek panaszaikról soha vagy csak nagyon ritkán vesznek tudomást. Az üzleti számlára vonatkozó határozatok a szerződésben szintén igen érdekesek. Ezen szakasz egyszerűen azt állapítja meg, hogy miután a bevételekből a nyereség tekintélyes részét már levonták, ha marad deficzit, akkor azt a defíczitet a kormány, vagyis az államvasutak köteles kifizetni; ha pedig mégis marad valami nyereség, akkor ez a részbeni nyereség fog megosztatni az államvasutakkal. (Halljuk!) 49
