Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-354

346 35i. országos ülés ÍÖÖB június 26-án, péníekeü. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa) : »Mödositás a 33. §-hoz. Az utolsó bekezdés törlendő, az ötödik bekezdés után pedig a következő mondat helyezendő : A horvát és sziavon királyságban a községi szeszfőzdék felállitásához a kir. horvátszlavón dalmát országos kormány engedélye és az illető község beleegyezése szükséges.* Szmrecsányi György jegyző: Farkasházy Zsigmond ! Farkasházy Zsigmond : T. ház ! Ennek a szakasznak utolsó bekezdése az, melynek segitségével a pénzügyi kormány a legtöbb kedvezményt nyújthatja. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. (Zaj.) Farkasházy Zsigmond: Erre nézve bátor leszek egy módositást előterjeszteni. Módosításom az, méltóztassék ezt az utolsó bekezdést elhagyni. Már Maniu Gyula t. képviselőtársam rámutatott arra, mily veszedelmeket rejt magában az a plein pouvoir, a melyet biztosit magának a pénzügyminiszter ur az általánozási rendszer megszüntetésének a jogával. Olyan széleskörű jog ez, hogy ennek gyakorlásával a legnagyobb mértékben sértheti a kisgazdák érdekét. E jog gyakorlásával nemcsak abban a községben lehet a kisüstöt, illetőleg az átalányozási rendszert megszüntetni, a hol ilyen szeszfőzdék felállíttattak, hanem annak a községnek a környékén is. Ez a szó környék rendkívül tág fogalom és ha nem is méltóztatnak elfogadni az én indítványomat, hogy ez a bekezdés elhagyassék, itt bizonyos kiegészítés minden esetre szükséges. A környék szónak lehet olyan széles értelmet tulajdonítani, hogy az jelenthet egész vármegyét, esetleg az országot. A mint azt már többszöri felszólalásomban kifejtettem, üyen módon községi szövetkezeti főzdék általában nem lesznek felállíthatok, mert a községi és szövetkezeti szeszfőzde e törvényj avaslat rendelkezése szerint eltekintve a miniszterelnök ur módosításától, 30 koronával nagyobb összeggel fog főzni, mint a kisüst, és ennélfogva a községi vagy szövetkezeti szeszfőzde anyag hiányában nem fog tudni működni. A kisüst 82 koronás adót fizet hektoliterenként, a nagyüst pedig a 30%-os engedmény mellett is 100 korona adót lesz kénytelen fizetni, a mi teljesen lehetetlen állapot. Ezért azt hiszem, jogosult az a kérelem, hogy méltóztassék ebben a tekintetben világosságot teremteni, illetőleg figyelembe venni a kisüstösöknek érdekét. De van e szakasznak egy másik rendelkezése is, a mely felvilágosításra szorul. Nevezetesen van a harmadik bekezdésnek egy teljesen homályos intézkedése, a melyre nézve szükségesnek tartom, hogy az érdekelt termelők tájékozhassák magukat az iránt, hogy mit is akar ezzel a pénzügyminiszter ur? pj Azt mondja ugyanis a 33. §. harmadik bekezdése, hogy (olvassa) : »A pénzügyminiszter elrendelheti azt, hogy az említett módozatok szerinti megállapítás helyett a termelési adó alá eső szeszfőzdékben a termelt alkohol mennyisége a főzőüst töltéseinek számát jelző készülék segélyével éá a 36. §. A) pontja szerinti töltési képessége alapulvétele mellett kiszámítandó czefremennyiségből, valamint e czefrének időszakonkénti próbaszerű fokozások utján kiderített alkoholnyeredékéből állapittassék meg.« A 31. §-tól eltekintve, a melynek fejtegetésébe, sajnos, az iménti inczidens folytán bővebben nem bocsátkozhattam, a mennyiben az elnök ur félbeszakítani méltóztatott, ebben a 33. §-ban van az az intézkedés, a mivel a t. pénzügyminiszter ur az u. n. nagyüstösöknek esetleges jogtalan előnyeit megszüntetni akarja. Azonban ugy, a mint ezen paragrafusban foglaltatik ez a rendelkezés, az abszolúte nem megfelelő, sőt lehetetlen is, mert nincsen tisztázva még az sem, hogy valóban szándéka-e az a t. pénzügyminiszter urnak, vagy sem ? Méltóztassék tehát a házat tájékoztatni arra rié^ve, vájjon'ezt az uj készüléket, a mely eddig nem létezett és a melynek minőségét, sajátságát egyáltalában nem ismerjük, mindenféle üstre, illetőleg az u. n. nagyüstökre is kivánja-e alkalmazni a miniszter ur, igen vagy nem ? mert a szakaszoknak mostam szövegezése szerint ez nem lehetséges, mert csak az előző bekezdésekre való hivatkozással volna alkalmazható, ugy pedig, a mint a nagyüstösök megrendszabályozását a pénzügyminiszter ur tervezi, —a mihez a magam részéről nem járulhatok hozzá — ez megint nem lesz lehetséges. Kérem tehát az igen t. pénzügyminiszter urat, méltóztassék tisztázni, vájjon ezt a főzőüstök töltéseinek számát jelző uj készüléket, a mely eddig alkalmazást nem nyert, mindenféle üstre nézve alkalmazhatónak találja-e, vagy sem ? És még egy kérdés van ebben a szakaszban, a mely szintén ilyen homályos és a melyre nézve ugyancsak tájékozást kell kérnem a t. pénzügyi kormánytól. (Mozgás.) Nevezetesen utolsóelőtti bekezdése a paragrafusnak szól azokról a segélyezésekről, a melyeket a községi és a szövetkezeti szeszfőzdék kaphatnak. Erre vonatkozólag a szakasz azt az igen homályos kitételt használja, hogy megfelelő segélyt engedélyezhet a pénzügyminiszter. Kérem a mélyen t. miniszter urat, kegyeskedjék tájékoztatni a házat, miben áll ez a megfelelő segély ? Pénzt kell ez alatt érteni, a mit az illető szövetkezet vagy község részére ad a miniszter ur, vagy pedig épületeket, gépeket értsünk-e ? (Zaj.) Méltóztassék a t. házat tájékoztatni az iránt is, hogy mekkora összegeket akar segélyként adni: egy milliót-e vagy 10 miihót és hogy milyen mértékben és mennyiségben akarja felállítani ezeket a községi és szövetkezeti szeszfőzdéket, mert ez rendkívül fontos abból a tekintetből, hogy egyfelől maguk a kisüstösök tájékozva legyenek, másfelől az ország is tudja, mekkora összegeket akar a miniszter ur e czélra fordítani ? En annál kíváncsibb vagyok erre, mert álláspontom eddig is az volt, és ma is az, hogy a, községi és szövetkezeti szeszfőzdék működése a mostani adótételek mellett ugy, a mint az ebben a törvényjavaslatban