Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-341

3VÍ. országos ülés 1908 június 10-én, szerdán. 27 Ezelőtt másfél esztendővel, a mikor az a nagy tél volt, láttuk, hogy Budapest úgyszólván szén nélkül maradt! Ez nem annak a következménye volt, mintha talán nem lett volna elegendő szén, hanem annak, hogy nem volt elegendő vaggon és ha voltak is vaggonok, ezek megtorlódtak a határon és nem szállíthatták Budapestre a szenet, ugy hogy a szegény emberek alig voltak képesek szénszükségleteiket fedezni, (ügy van!) A legeklatánsabb példa azonban az, hogy a múlt esztendőben az államvasutak nem voltak képesek annyi vaggont rendelkezésre bocsátani, a mennyire szükség lett volna, hogy az emberi élelemre szükséges sót az ország egyes vidékeire elszállíthassák, így esett meg az a különös eset, hogy daczára, hogy elegendő só van ebben az országban, az emberek nagyrésze, különösen a szegény munkásnép só nélkül maradt. Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy az államvasutaknál beruházásokra szükség van. Ámde tovább megyek : e beruházások csak egy kiinduló pontot képezhetnek, mert ha az államvasutak üzemképességét teljesen biztosítani akarjuk, akkor kétszer, sőt háromszor akkora összegről kell gondoskodni, mint a mennyi most felvétetett. (Ugy van !) Igaz, hogy a törvény indokolása és a t. előadó ur is megemlítette, hogy a mostam beruházás csak kiindulási pontját képezi annak a nagy vasúti programmnak, a melyet a miniszter ur keresztül óhajt vinni. Épen ezért helytelennek tartom, hogy a t. kereskedelemügyi miniszter ur vasúti programmját nem mutatja be a háznak, hogy igy az is tudomást vehetne arról, hogy tulaj donképen miből is áll ez a vasúti programm ? Én tehát óhajtanám, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur vasúti programmját terjeszsze a ház elé és hogy ebben benfoglaltassanak az államvasutak uj szervezete mellett mindazok a munkálatok, építkezések, a melyekre az államvasutaknak szüksége van, hogy azok üzemképessége biztosittassék és mindazok a hiányok pótoltassanak, a melyek az üzemet ma akadályozzák, sőt majdnem lehetetlenné teszik. (Helyeslés.) Azt is bátor vagyok kijelenteni, hogy sokkal szivesebben vettem volna, ha a t. kereskedelemügyi miniszter ur az egész összeget, a mely a vasút teljes beruházására szolgált volna, most ez alkalommal vette volna be programmjába és szavaztatta volna meg. (Halljuk ! Halljuk !) Mert, t. képviselőház, a mint a törvényjavaslatban elő van irva, a beruházási kölcsön négy év alatt fog folyósittatni, vagyis ezek a munkálatok négy év alatt lesznek végrehajtva. Ki biztosítja már most az országot, és ki biztosítja magát a kereskedelmi miniszter urat arról, hogy négy év múlva ugy pénzügyi, mint politikai tekintetekből olyan rendes állapotok lesznek itt, hogy akkor a most megkezdett vasúti beruházásokat ismét folytathatjuk ? Hiszen előttünk áll épen az önálló magyar jegybank kérdése. Épen abba az időbe esik a négy év letelte, a mikor, ennek az önálló magyar banknak az u. n. gyermekbetegségeken keresztülesnie kell. Ha tehát akkor pénzügyi téren bizonyos nehézségek lesznek, ezek a nehézségek mindenesetre meg fogják akadályozni, hogy kellő hitelt, vagy legalább is olcsó hitelt kapjunk abból a czélból, hogy a vasúti beruházásokat továbbfolytatni tudjuk. De politikai tekintetekből sem állunk olyan fényesen, hogy négy év múlva ne lehessen valami zavar, a mi a további megszavazást esetleg meggátolhatná. Ki biztosithatja a t. házat arról, hogy négy év elmultával nem lesz ismét obstrukczió, nem fog bejönni az uj általános választói jog alapján egy olyan többség, a mely megakadályozza a ház munkaképességét ? És vájjon négy év múlva nem megyünk-e bele exlex-be és nem lehetünk-e évekig az exlex-ben, a mely idő alatt természetesen ujabb beruházásokat nem szavazhatunk meg 1 Akkor ott leszünk, t. ház, hogy a most megszavazott összegeket felhasználjuk, de nem fogunk rendelkezni ujabb összegekkel, a melyekkel a vasúti beruházásokat továbbfejleszthetjük és programmszerűen továbbépíthetjük. Különben is, t. képviselőház, én nem tartom megfelelőnek azt, hogy a vasúti beruházási kölcsönt a t. kereskedelemügyi miniszter ur annyira elforgácsolja és sokkal jobbnak tartottam volna, ha ez az egész kölcsön egy bizonyos vonalmik teljes kiépítésére lett volna fordítva, ugy hogy legalább elmondhattuk volna azt, hogy az egyik vonal teljesen ki van építve, azon semmiféle forgalmi zavar nem áll többé be. A mostani eljárás azonban bizonyos toldozás-foldozásnak felel csak meg, a mely esetleg pár év múlva elenyészik a nélkül, hogy annak megfelelő hasznát vehettük volna. Hiszen látjuk, hogy különösen mire is lesz fordítva ez a beruházási kölcsön ? Némely vonalakon és bizonyos vonalszakaszokon fel lesznek állítva kettős sinpárak. Ha, mondjuk, Kolozsvár és Budapest között egy bizonyos vonalszakaszon fel is lesz állítva a kettős sinpár, azért azt még nem használhatjuk, mert a vonatok nem közlekedhetnek végig, csak addig, a mig a kettős sinpár kiterjed, egyszóval ez a közlekedést nem fogja megkönnyíteni. Egyes vonalakon és vonalszakaszokon tervbe vette továbbá a kormány a mostani könnyebb sínek helyett nehezebb, u. n. Góliát-sinek lefektetését, de ezt a kicserélést is csak vonalszakaszonként fogja eszközölni. Már most milyen hasznát veszszük annak, ha csak egyes vonalszakaszokon, nehéz, u. n. Góliát-sínek lesznek lefektetve ? Nem pedig az egész vonalon ? Hiszen ezen vonalszakaszokon azért nem fognak közlekedhetni nagyobb hordképességgel bíró mozdonyok, hanem közlekedni fognak tovább is a mostani mozdonyok és ezekkel fogjuk elkoptatni, hasznavehetetlenekké tenni az uj síneket, a nélkül, hogy azok az uj sínek egy perczig is rendeltetésüknek megfeleltek volna. Vagy pedig, t, ház, hogy a forgalmi zavarokat megszüntessük, ezen törvényjavaslat számos kitérő létesítését tervezi. Ezek a kitérők csak addig lesz-