Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-353

326 353. országos ülés 1908 június 25-én, csütörtökön. fogva a t, házat és a közvéleményt tájékoztatni a törvény ezen hézagára nézve, hogy mennyi adót fog a magyar kincstár Ausztriának megtéríteni és hogy gondoskodott-e róla, hogy a kivitt szesz után itt meg nem fizetett adó Ausztriának ok nélkül meg ne téríttessék. Kérve a miniszterelnök urat, hogy erre nézve megnyugtató fölvilágosítást adni kegyeskedjék, ismételten bátor vagyok utalni azon meggyőződésemre, hogymég a szóhan forgó alkudozások daczára is Ausztriában a kormány és a pártok között a megegyezés igen könnyen meghiúsulhat, a mely esetben Magyarországra nézve e törvény életbeléptetése végzetessé lenne. Epén erre való tekintettel, a tegnapi beszédemben kifejtett érvelésre való hivatkozással, én csatlakozni fogok ahhoz a határozati javaslathoz, illetve módosításhoz, a melyet Nagy György t. képviselőtársam fog beadni. Azt hiszem, a t. miniszterelnök ur is szivesen el fogja fogadni azt a módositást, mely szerint e törvény nem fog életbe lépni abban az esetben, ha Ausztriában ugyanilyen törvény életbe nem lép. Azt hiszem, ez az igazságnak, a helyzetnek megfelel, és remélem, hogy a t. kormány e módositáshoz hozzá fog járulni. E reményben és e feltevésben hajlandó volnék elfogadni e szakaszt a kellő felvilágosítás és megnyugtatás után, a melyet kértem, mig ellenkező esetben, ha a felvilágosítást meg nem kapom, a szakaszt nem fogadom el. Elnök : Szólásra következik ? Szmrecsányi György jegyző: Bozóky Árpád ! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! A második paragrafus többször használja ezt a kifejezést, — melyet a parlamentben már számtalanszor kifogásoltam, — »a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok«. Elhiszem, hogy a ki mindig (>7-es ember volt, annak tetszik ez a kifejezés, mert a 67-es kormányok mindig alkalmazták. Ez a kifejezés azonban a magyar közjognak nem felel meg és azért e helyett a következő módositást ajánlom : A 2. §-ban mindenütt, a hol »birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok* kifejezés áll, tétessék »az osztrák császárság«. Nem lényegtelen dolog ez és a függetlenségi érzelmű ember nem is hiába való munkát végez akkor, a mikor ezt a kifejezést: »birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok« — a helyesebb kifejezéssel: »az osztrák császárság* megjelöléssel akarja felcserélni. Ennek oka az, hogy az osztrák császárság neve tényleg az egész világon osztrák császárság és ezt az elnevezést: birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, a nemzetközi forgalomban nem ismerik.De ennek más oka nincs is, mint az, hogy mi kerülgetjük annak a kérdésnek eldöntését, a mely pedig az osztrák közvéleményben már el van döntve, hogy t. i. az osztrák császárságban benne van-e Magyarország. Okolicsányi László: Hogy volna benne ? Bozóky Árpád: Persze, hogy nincs benne! Epén azért kell elfogadnunk az osztrák császárság kifejezést, mert mikor e törvényjavaslat 2. §-ában is dokumentáltatik, hogy Magyarország, a magyar törvényhozás szembe van állitva az osztrák császársággal, akkor világosan kitűnik, hogy az osztrák császárságban nincs benne a magyar állam. Már néhányszor megindokoltam ezt a dolgot itt a képviselőházban és azért szükségtelennek tartom most a bővebb indokolást. A dolog ugy áll, hogy az osztrák közvélemény, az osztrák irók, az osztrák egyetemek mind azt tanitják, hogy az osztrák császárságban benne van Magyarország, és mi magyarok a magyar törvényekben ez ellen semmi intézkedést nem teszünk, a mi kizárná ezt a magyarázatot és csupán azért, hogy a kérdés eldöntése kerültessék ki, használjuk ezt a kifej edzést : a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok. Végül talán meg lehetne magyarázni ezt az eljárást akkor, a mikor szerződést kötünk Ausztriával, a mikor a szerződés szövegéből kitűnik, hogy más államról nem lehet szó, mint az osztrák államról. De ez nem szerződés : ez egy önálló magyar törvény. És milyen butaság az, hogy a második paragrafus ekként kezdődik : »a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok.« Még csak halvány fogalma sincs az embernek arról, hogy melyik birodalmi tanácsban képviselt országokról és királyságokról van szó. Az ember legfeljebb elgondolja és csak később tudja meg, ha elolvasta az egészet. Németországban is van birodalmi tanács, abban is vannak képviselve királyságok és országok, miért szól tehát a javaslat a birodalmi tanácsban képviselt királyságokról és országokról és miért nem teszi hozzá,hogy az osztrák birodalmi tanácsban ? Különben is annak az államnak megvan a maga neve és csak a 67-esek találták ki ezt a rossz kifejezést. (Zaj. Elnök csenget.) Ez a rossz kifejezés alkalmas arra, hogy Bécsben azt mondhassák, hogy abban benne foglaltatik Magyarország is. Ideje volna, hogy ne hagyjunk hátra homályt ennél a kérdésnél, hanem használjuk azt a helyes kitételt, hogy osztrák császárság. Ilyen irányú indítványt többször nyújtottam be, de a képviselőház mindig leszavazta. (Zaj. Elnök csenget.) Remélem, hogy most nem fogja leszavazni, de most sokkal jobban kell a kifejezésekre vigyáznunk, mint eddig, mivel csak nemrég mondta maga a miniszterelnök ur, hogy ö felségének 60 éves jubileumát ünnepeljük. Ugy látszik, a miniszterelnök ur szerint a magyar királyság és az osztrák császárság egy és mind a kettőt egyszerre foglalta el a király. Halász Lajos: Ezt nem mondta a miniszterelnök ! Bozóky Árpád: Az ilyen hézagos és sokféleképen magyarázható kifejezés ellen tiltakozni kell s ezért kérem a házat, méltóztassék módositásomat elfogadni. Szmrecsányi György jegyző': Lorkovics Iván! Lorkovics Iván (horvátul beszél). Elnök : Szólásra következik ? Szmrecsányi György jegyző: Grahovac Mirko ! Grahovac Mirkd (horvátul beszél).