Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-353

353. országos ülés 1908 június 25-én, csütörtökön. 323 Á miniszterelnök ur sajnálatomra egy igen fontos kérdésre, a melyet bátor voltam az 1. §. tárgyalása közben hozzá intézni, nem volt szíves válaszolni. Azt a kérdést értem, hogy megfelel-e a valóságnak az a hír, a melyet a Pesti Napló mai számában olvastam, hogy t. i. ez a törvényjavaslat még az esetben sem léptettetik életbe szeptember 1-én, ha a t. ház jónak látná azt megszavazni. Ezen kérdésre vonatkozólag épen a 2. §-ra való tekintettel nagyon kívánatosnak tartanám hallani a miniszterelnök ur válaszát. Tegnapi felszólalásom alkalmával három körülményt voltam bátor felhozni, melyekre való hivatkozással azon meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy ez a törvényjavaslat ugy, a hogy ma van, ha meg is szavazná a t. ház, szeptember 1-én érvénybe nem léphetne, sőt egyáltalában nem léphetne érvénybe. Az első szempont volt: az Ausztriához való viszonyból folyó konzekvencziák, a második volt az a tény, a melyre a miniszterelnök ur épen az imént reflektált, hogy a gyümöcsnagyfőzők még mindig nem volnának aránylag megterhelve és a harmadik érv arra nézve, hogy ez a törvény életbe nem léphet, az volt, hogy a kisüstök megszüntetésére kontemplált községi és szövetkezeti szeszfőzdék egyáltalában nem lesznek megvalósíthatók. Elnök: A képviselő ur mindig panaszkodik, hogy megvonják tőle a szót. Most ismét nem szól egy szót sem a tárgyhoz. (Zaj.) Tessék a szakaszhoz szólni. Hivatkozom az egész házra a tekintetben, hogy most is azt mondja el, a mit már az 1. §-nál elmondott. (Helyeslés.) Farkasházy Zsigmond : Méltóztassék a miniszterelnök urat kérdezni, vájjon a tárgyhoz szólok-e. (Mozgás.) Elnök: Nekem semmi kérdezni valóm nincs, hanem igenis ügyelnem kell arra, hogy mindenki betartsa a házszabályokat. Farkasházy Zsigmond: T. ház! A második és harmadik érvre vonatkozólag, melyeket előadni bátor voltam, nem térek ki most, hanem majd az illető szakaszoknál. Most azt az első észrevételemet tárgyalom, miután itt a második szakasznál erről van szó, hogy Ausztriával való viszonyunknál fogva meggyőződésem szerint ezen törvényjavaslat nem léptethető életbe. Erre vonatkozólag vagyok bátor mindenekelőtt utalni arra, hogy még mai napig — bár tegnapról mára e tekintetben lényeges helyzetváltozás állott be, — még mai napig sem tudjuk biztosan, vájjon ennek a törvénynek megfelelő törvény Ausztriában a mostani nyári időszak alatt megszavaztatik-e vagy sem. A tegnapi napon még határozottan ugy állt a dolog, hogy az e törvényjavaslatnak megfelelő törvényjavaslat, ennek pendantja az osztrák képviselőházban elfogadásra a nyári idő alatt nem fog találni. Ez esetben egy olyan helyzet állna elő, mely teljesen lehetetlenné tenné ennek a törvénynek életbeléptetését. Én először ezt a helyzetet akarom vizsgálat táigyává tenni, azután majd leszek bátor utalni a legújabb újsághírekre, a melyek szerint Ausztriában változott a helyzet és vizsgálni kívánom, vájjon a 2. §. a változott helyzetre való tekintettel lehetővé teszi-e ennek a törvénynek szeptember 1-vel való életbeléptetését ? T. ház ! Tudvalevő, hogy most ugy Ausztriában, mint nálunk, az érvényben levő szeszadótörvény értelmében a szeszadó tétele 90 K-át tesz ki hektoliterenként. Emődy József: Már hallottuk ezt! Farkasházy Zsigmond : Ha a törvény szeptember l-re érvénybe lép, akkor az Ausztriában létező szeszadótétel és az itt érvényes, épen megszavazott szeszadótétel közt 50 K-nyi különbség lesz. (Zaj.) Már most a 2. §. — hivatkozással az 1899 : XVII. t.-czikkre — egy olyan homályos helyzetet teremt, a melyet minden esetre szükséges lesz, hogy az igen t. miniszterelnök ur és a pénzügyi kormány felvilágosítson és tisztázzon. Nevezetesen az 1899: XVII. t.-cz. 2. §-a, illetve a keresk. szerződés értelmében ugy áll a dolog, hogy a mennyiben adóvisszatéritésről volna szó, illetőleg átutalásról, akkor az, ha az adótétel a két állam között különböző, a kisebbik adótétel szerint történik. Leszek bátor a 2. §-t, a melyre itt hivatkozás történt, felolvasni. A szakasz következőképen szól: (olvassa) : »Az adómegtérités minden hektoliter alkohol után abban az összegben állapittatik meg, a mely azon a területen, a melyik a megtérítést teljesíteni kötsles, az illető évi szesztermelési időszakban megadóztatott alkohol mennyiség után előirt összes, szeszadóból egy-egy hektoliter alkoholra átlagosan esik.« Ezt már most kiegészíti ennek a törvényjavaslatnak a 2. §-a, a mely azt mondja (olvassa) : »Az adó az illető területről behozatott égetett szeszes folyadékban lévő minden hektoliterfok (liter) alkohol után oly összegben fizetendő, mely összeggel a kivivő területen érvényes adótétel alacsonyabb a magyar szent korona országainak területén érvényben lévő adótételnél.« Mármost, t. képviselőház, az első kérdés, a mely felmerül ebben az esetben az, hogy ha Ausztria ból ide szeszt hoznak be, a szesznek ott az adója hektoliterenként ugy-e bár 90 K, itt pedig a szesznek az adója 140 K. Már most kérdem én, hogy vájjon beveszik-e és átutalják-e ezt a 140 K-át 1 (Wekerle Sándor miniszterelnök közbeszól.) Méltóztassék a mélyen t. miniszterelnök urnak az én okfejtésem konzekvencziáját bevárni. En csak teljesen tisztázni szeretném a helyzetet. A tény az, hogy odaát beszednek majd 90 K adót és itt nálunk azután ujabb adót rónak ki, a mely 50 K-át tenne ki a behozott szesz után. Hát, t. képviselőház és t. miniszterelnök ur, ha ez az utóbbi eset áll, akkor kérdem én, mikor és mily közegek fogják ezt az 50 K-át kivetni ? Mert Ausztria-Magyarország közötti vámsorompók felállítva nincsenek; vannak a fogyasztást ellenőrző közegek, de csak nem méltóztatnak elkép41*