Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-353

322 3$3. országos ülés ÍÖŐ8 június 25-én, csütörtökön. ség.) — a minek én nagyon örülnék, mert méltóztassék elhinni, igen sok hely van, a hol ezt az öszszeget okszerűen elhelyezhetnék — csak erre a kérdésre fogok szorítkozni. A tétel igen egyszerű. A képviselő ur felvesz — kerek összegben szólva — 800.000 hektoliter kontingenst, a minek adóját ha 40 fillérrel emeljük, az 32 millió többletet ad. Szigorítjuk ezenkívül a gyümölcsfőzdék adóját és itt is el fogunk valamit érni, Az én eredeti számitásom az volt erre vonatkozólag, hogy körülbelül 8 millió koronát érünk el. De azon enyhítések után, a melyeket leszek bátor a részleteknél indítványozni a gyümölcsfőzdékre vonatkozólag — mindig átlagról beszélek— az elérhető adótöbbletet már nem merem 8—9 millió koronára tenni, hanem annak csak körülbelül felére. De ha elfogadom is azt, hogy bruttó 40 milliót veszünk fel, akkor a mikor többletről beszélünk, ne feledjük azt, hogy a mi mai tényleges fogyasztásunk nem 800.000 hektoliter, hanem az eczetfogyasztás nélkül is 952.000 hektoliter volt, tehát 150 hektoliternek az adóját — a mai tétellel számítva ez 15 milliót ad. — le vonva a 40 millióból megmarad az a 25 millió, a mire én számi tok. Megengedem, t. képviselőház, hogy az ilyen konjunkturális számításokat az élet igen könnyen ki vetkeztetheti, de ha reálisabb, valószínűségi számításokat akarunk felállítani, akkor nem 50 millióról, hanem csak arról az összegről beszélhetünk, a melyet én felállitottain és igen óvnék is attól mindenkit, hogy abban az illúzióban legyen, hogy az állam bevételei ennyire emelkednek, mert méltóztassék elhinni, hogy a nagy várományok nagy várakozásokat is szoktak felkelteni, (Igaz ! Ugy van jobbfdől.) pedig elérkeztünk oda, hogy a a várakozásokat ne emeljük, hanem ellenkezőleg, anyagi helyzetünkhöz képest korlátozzuk. (Igaz! Ugyy)an/)^ A t. képviselő ur megemlítette azt is, hogy 20-ról 24-re emeltük azt a különbözetet, a mely a kisebb adótétel és a nagyobb adótétel mellett főzhető szesz között van. • -" Ezt azért emeltük, hogy a kontingentált szeszárakat garantirozzuk és hogy ugy mezőgazdasági, mint ipari szeszfőzdéinket abba a helyzetbe juttassuk, hogy az a szeszfőzés bizonyos fokig rentábilis is legyen. (Mozgás balfelöl.) Megengedem, hogy ez a fogyasztó közönség bizonyos megterheltetésével jár, azonban arra a tapasztalatra vagyok bátor utalni, hogy ez a különbözet a gyakorlatban nem szokott tökéletesen érvényesülni. Midőn az utóbbi esztendőkben azt láttuk, hogy az exkontingens szesz fogyasztása is nagyobb mérveket kezd ölteni, már ez maga indokát képezte annak, hogy egy kissé felemeljük a különbözetet, mert hiszen a czélunk az, hogy a fogyasztást a kontingentált szesz elégítse ki. De ugy feltüntetni a kérdést, mint hogyha ez ismét csak a szegényeknek a megterheltetése lenne, merőben nem felel meg a valóságnak, nemcsak azért, mert nem^egyedül a szegényebb néposztály használja ezt a szeszt, hanem azért is, mivel ezek az emelések magának a szesznek az árában is nyilvánulni fognak, és, a mint voltam bátor bebizonyítani, épen a szegényebb osztályokban a gyümölcsfőzdékre nézve be fog állani az a helyzet, hogy emelkedik az ő termeivényük is 40 fillérrel, de az az adó, a mit fizetni fognak, csak 13.2 fillért tesz ki, tehát ha az a szegényebb osztály megterheltetésével jár is, másrészt viszont ugyancsak a kevésbbé módosak, a szegényebb osztály által előállított termeivények értékemelkedésével is fog járni. Egyébként ne méltóztassék tartani oly nagy és túlzott áremelkedésektől. Eddig 10 esztendőre állapítottuk meg a kontingenst, most pedig labil kontingens van, a melyet a valódi fogyasztáshoz képest évről-évre fognak megállapítani. Ez azt teszi, hogy a valódi fogyasztásnak megfelelően állapithatjuk meg a kontingenst. Ez mérséklőleg fog hatni a szeszárakra és pedig két irányban. Abban az irányban, hogy az árak ne menjenek lefelé túlságosan és egyúttal abban az irányban is, hogy mód nélkül ne menjenek fölfelé. Mert ha fölfelé mennek, a legközelebbi kontingens már az emelkedett szükségletnek megfelelően fog megállapittatni. Ezek után kérem a t. házat, hogy a Rojc t. képviselő ur által beadott módosítás mellőzésével az eredeti javaslatot méltóztassék elfozadni. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó urat illeti a szó ! Hoitsy Pál előadó: Nem óhajtok szólni. Elnök : A tanácskozást berekesztem. A szakaszhoz két módosítás adatott be. Az egyik Rojc képviselő ur — a másik pedig Farkasházy Zsigmond képviselő ur módosítása. A kérdést akként akarom feltenni, hogy vájjon a képviselőház változatlanul elfogadja-e a törvényjavaslat 1. §-át, igen vagy nem % Ha a kéjaviselőház nem fogadná el változatlanul az 1. §-t, akkor külön fogom feltenni a kérdést Rojc képviselő ur és külön Farkasházy képviselő ur módosítására, mert a két módosítás egymással szemben nem áll és mindkettő megállhat a szakasz eredeti szövege mellett. Méltóztatik belenyugodni a kérdés ily föltevésébe ? (Igen !) Felteszem a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a törvényjavaslat L §-át változatlanul, igen, vagy nem ? (Igen I Nem I) Kérem azokat a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslat 1. §-át változatlanul elfogadta. Ezáltal ugy Rojc, mint Farkasházy képviselő ur módosítása elesik. Következik a 2. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 2. §-t) .Nagy György ! (Felkiáltások : Nincs itt I) Elnök : Nincs itt! Szmrecsányi György jegyző: Farkasházy Zsigmond ! (Mozgás.) Farkasházy Zsigmond: T. ház! (Zaj.) E szakaszhoz is néhány észrevételt kell tennem. (Mozgás és zaj balfelöl. Halljuk / Halljuk !) •