Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-353

322 3$3. országos ülés ÍÖŐ8 június 25-én, csütörtökön. ség.) — a minek én nagyon örülnék, mert méltóz­tassék elhinni, igen sok hely van, a hol ezt az ösz­szeget okszerűen elhelyezhetnék — csak erre a kérdésre fogok szorítkozni. A tétel igen egyszerű. A képviselő ur felvesz — kerek összegben szólva — 800.000 hektoliter kontingenst, a minek adóját ha 40 fillérrel emeljük, az 32 millió többletet ad. Szigorítjuk ezenkívül a gyümölcsfőzdék adóját és itt is el fogunk valamit érni, Az én eredeti számitásom az volt erre vonat­kozólag, hogy körülbelül 8 millió koronát érünk el. De azon enyhítések után, a melyeket leszek bá­tor a részleteknél indítványozni a gyümölcsfőz­dékre vonatkozólag — mindig átlagról beszélek— az elérhető adótöbbletet már nem merem 8—9 millió koronára tenni, hanem annak csak körül­belül felére. De ha elfogadom is azt, hogy bruttó 40 milliót veszünk fel, akkor a mikor többletről beszélünk, ne feledjük azt, hogy a mi mai tényleges fogyasz­tásunk nem 800.000 hektoliter, hanem az eczet­fogyasztás nélkül is 952.000 hektoliter volt, tehát 150 hektoliternek az adóját — a mai tétellel számítva ez 15 milliót ad. — le vonva a 40 millióból megmarad az a 25 millió, a mire én számi tok. Megengedem, t. képviselőház, hogy az ilyen konjunkturális számításokat az élet igen könnyen ki vetkeztetheti, de ha reálisabb, valószínűségi számításokat akarunk felállítani, akkor nem 50 millióról, hanem csak arról az összegről beszélhe­tünk, a melyet én felállitottain és igen óvnék is attól mindenkit, hogy abban az illúzióban legyen, hogy az állam bevételei ennyire emelkednek, mert méltóztassék elhinni, hogy a nagy várományok nagy várakozásokat is szoktak felkelteni, (Igaz ! Ugy van jobbfdől.) pedig elérkeztünk oda, hogy a a várakozásokat ne emeljük, hanem ellen­kezőleg, anyagi helyzetünkhöz képest korlátozzuk. (Igaz! Ugyy)an/)^ A t. képviselő ur megemlítette azt is, hogy 20-ról 24-re emeltük azt a különbözetet, a mely a kisebb adótétel és a nagyobb adótétel mellett főzhető szesz között van. • -" Ezt azért emeltük, hogy a kontingentált szesz­árakat garantirozzuk és hogy ugy mezőgazdasági, mint ipari szeszfőzdéinket abba a helyzetbe jut­tassuk, hogy az a szeszfőzés bizonyos fokig rentá­bilis is legyen. (Mozgás balfelöl.) Megengedem, hogy ez a fogyasztó közönség bizonyos megterhel­tetésével jár, azonban arra a tapasztalatra vagyok bátor utalni, hogy ez a különbözet a gyakorlatban nem szokott tökéletesen érvényesülni. Midőn az utóbbi esztendőkben azt láttuk, hogy az exkontingens szesz fogyasztása is nagyobb mérveket kezd ölteni, már ez maga indokát ké­pezte annak, hogy egy kissé felemeljük a külön­bözetet, mert hiszen a czélunk az, hogy a fogyasz­tást a kontingentált szesz elégítse ki. De ugy feltüntetni a kérdést, mint hogyha ez ismét csak a szegényeknek a megterheltetése lenne, merőben nem felel meg a valóságnak, nemcsak azért, mert nem^egyedül a szegényebb néposztály használja ezt a szeszt, hanem azért is, mivel ezek az emelé­sek magának a szesznek az árában is nyilvánulni fognak, és, a mint voltam bátor bebizonyítani, épen a szegényebb osztályokban a gyümölcsfőz­dékre nézve be fog állani az a helyzet, hogy emel­kedik az ő termeivényük is 40 fillérrel, de az az adó, a mit fizetni fognak, csak 13.2 fillért tesz ki, tehát ha az a szegényebb osztály megterheltetésé­vel jár is, másrészt viszont ugyancsak a kevésbbé módosak, a szegényebb osztály által előállított termeivények értékemelkedésével is fog járni. Egyébként ne méltóztassék tartani oly nagy és túlzott áremelkedésektől. Eddig 10 esztendőre állapítottuk meg a kon­tingenst, most pedig labil kontingens van, a melyet a valódi fogyasztáshoz képest évről-évre fognak megállapítani. Ez azt teszi, hogy a valódi fogyasz­tásnak megfelelően állapithatjuk meg a kontingenst. Ez mérséklőleg fog hatni a szeszárakra és pedig két irányban. Abban az irányban, hogy az árak ne menjenek lefelé túlságosan és egyúttal abban az irányban is, hogy mód nélkül ne menjenek föl­felé. Mert ha fölfelé mennek, a legközelebbi kontin­gens már az emelkedett szükségletnek megfelelően fog megállapittatni. Ezek után kérem a t. házat, hogy a Rojc t. képviselő ur által beadott módosítás mellő­zésével az eredeti javaslatot méltóztassék elfo­zadni. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó urat illeti a szó ! Hoitsy Pál előadó: Nem óhajtok szólni. Elnök : A tanácskozást berekesztem. A sza­kaszhoz két módosítás adatott be. Az egyik Rojc képviselő ur — a másik pedig Farkasházy Zsig­mond képviselő ur módosítása. A kérdést akként akarom feltenni, hogy vájjon a képviselő­ház változatlanul elfogadja-e a törvényjavaslat 1. §-át, igen vagy nem % Ha a kéjaviselőház nem fogadná el változatlanul az 1. §-t, akkor külön fogom feltenni a kérdést Rojc képviselő ur és külön Farkasházy képviselő ur módosítására, mert a két módosítás egymással szemben nem áll és mindkettő megállhat a szakasz eredeti szö­vege mellett. Méltóztatik belenyugodni a kérdés ily föltevésébe ? (Igen !) Felteszem a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a törvényjavaslat L §-át változatlanul, igen, vagy nem ? (Igen I Nem I) Kérem azokat a kik elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslat 1. §-át változatlanul elfogadta. Ezáltal ugy Rojc, mint Farkasházy kép­viselő ur módosítása elesik. Következik a 2. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 2. §-t) .­Nagy György ! (Felkiáltások : Nincs itt I) Elnök : Nincs itt! Szmrecsányi György jegyző: Farkasházy Zsig­mond ! (Mozgás.) Farkasházy Zsigmond: T. ház! (Zaj.) E sza­kaszhoz is néhány észrevételt kell tennem. (Moz­gás és zaj balfelöl. Halljuk / Halljuk !) •

Next

/
Thumbnails
Contents