Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-352

252. országos ülés Í908 június 2k-én, szerdán. 309 Nem a magam érdekében beszélek. Nincs is pénzem, nem is akarok pénzzel mandátumhoz jutni; ka megválasztanak jó, ha nem választanak meg, ezer évig fennállott nélkülem t is Magyar­ország, ezentúl is fenn fog állani. (Elénk tetszés.) Tehát ismétlem, nem a magam érdekében, hanem a köz érdekében beszélek. Nem bánom, akárkik jönnek ide be, de olyanok jöjjenek, a kik igazán képviselik a nemzet akaratát, mert ha olyanok jönnek be, méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ezek a parlament nivóját csak emelni fogják. Hányszor halljuk a panaszt, hogy nem ismeri a választó a maga képviselőjét, hanem csak azt tudja, hogy öt esztendőben egyszer jár a képviselőjétől valami diurnum, és egy napi fényes ellátás fejében egy voksot ad neki, egy nevet mond ki. így a képviselőnek meg kell vásárolnia a bizalmat. Ne csodálkozzunk tehát, hogy ha a képviselők egy része nem viseltetik aziránt a szegény nép iránt kellő szeretettel és nem igyekszik jogos érdekeit támogatni, mert mindig fájó ^sebet érez ezen nagy anyagi áldo­zat miatt. 0 megvásárolta a bizalmat, és ezen megvásárlás által, ezen, mintegy kölcsönös két­oldalú jogügylet által, a kérdést rendben levő­nek találja. 0 fizetett a bizalomért, ezzel tehát rendben van minden. Hogy ha pedig tisztán csak bizalom alapján kapná mandátumát, akkor érezné, hogy itt erkölcsi kötelezettség hárul reá, a melyet csak törvényhozói munkálkodásával, becsületes munkával, kitartó szorgalommal tud teljesíteni és magára nézve megtisztelőnek tar­taná a megválasztását. Akkor nem fordulna elő, hogy határozat­képtelenség mellett tárgj'aljuk le a legfonto­sabb törvényjavaslatokat, hanem akkor tényleg egy lelkes, erős, hazaszeretetben megedzett és a nemzet sorsát szivén viselő parlament intézné a népnek sorsát. Egy kedvező alkalom van most megterem­teni a választások ingyenességét, a választások tisztaságát. Itt van a kúriai bíráskodás meg­hosszabbításáról szóló 909. számú törvényjavas­lat, a melyet most terjesztett be az igazságügyi miniszter ur. Ebben a javaslatban egy szakasz­szal rendezni lehetne a kérdést; egyszerűen ki kell mondani azt, hogy a jövőben sem fuvar, sem ellátás nincsen (Helyeslés.) és ki kell mon­dani, hogy ezeket is az 1878 : V. t.-czikk 185. és 186. §-a és az 1899 : XV. t.-czikk 3. §-a alá sorozza a törvényhozás, tehát hogy a ki fuva­rozást vagy ellátást fizet, annak a mandátumát megsemmisítik. Nem lehet tudni, t. képviselőház, hogy hány időközi választás lesz azon idő alatt, a mig az uj választási törvény megalkottatik, mert hiszen a curiai bíráskodásról szóló törvényjavas­lat meghosszabbítása tizenkét esztendőre van kérve, nem lehet hát tudni, hogy mikor fog kerülni ez a törvény revízió alá. Tudom, hogy a, t. igazságügyminiszter ur azzal fog válaszolni, hogy ezen a kérdésen a nagy revízió alkalmá­val lehet segíteni. De én azt hiszem, hogy ezt az intézkedést már most biztosítani kell. Igen könnyen lehet segíteni igy egy átmeneti tör­vénynyel ezen a bajon, hogy ha igazán, komo­lyan és őszintén akarunk és nem zárkózunk el attól, hogy egy nagyfontosságú szakaszt juttas­sunk be a curiai bíráskodásról szóló törvénybe. Ha ezt a szakaszt beiktatjuk, ezzel a legfénye­sebb bizonyítékát szolgáltatjuk annak, hogy igenis a közélet tisztaságát akarjuk szolgálni, hogy megmutassuk, hogy a kik csak pénzzel juthatnak be a választáson, azoknak számolniok kell azzal, hogy a törvényhozás tagjai nem le­hetnek. Ha igazán szereti valaki a hazát, az csak örvendhet azon, hogy oly férfiak jönnek be a törvényhozásba, a kiket a választásokon a nép minden érdek nélkül, bizalmával megtisztel és a ki e bizalommal felruházva, csakugyan munkássággal, hazaszeretettel és odaadó lelke­sedéssel gondozza a nép sorsát. Én, t. képviselőház, ezeknek az alajiján elő­terjesztem interpellácziómat, a mely a követ­kezőképen szól (olvassa): »Interpelláczió az igazságügyminiszter úrhoz. »1. Van-e tudomása arról, hogy a paksi kerületben a választók nagy része lekesedéssel állotta körül dr. Babocsay Sándornak, a függet­lenségi és 48-as balpárt jelöltjének zászlóját. (Derültség.) Azon képviselőtársaimnak, a kik ezen nevetnek azt jegyzem meg, hogy tessék előbb meggyőződni, hogy igenis volt lelkesedés, (olvassa:) s daczára ennek az 1908. június hó 20-án megtartott választáskor Babocsay mégis kisebbségben maradt, mert elvi alapon küzdve már csupán a választás érintetlen tisztaságáért sem volt hajlandó fuvarozási dijat és ellátást megajánlani ? »2. Hajlandó-e a nemzeti akarat valódi megnyilatkozása érdekében az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-cz. hatályának meghosszabbí­tásáról intézkedő 909. számú törvényjavaslatban bevenni egy oly rendelkezést, mely a hivatkozott törvény 7. §-ának módosításával a fuvarozási dijat és az ellátás megengedését eltörli, s ezeket is az 1878. évi V. t.-cz. 185. és 186. §-a és az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-a alá sorozza. Tisztelettel a ház asztalára teszem ezt a zöld czédulát, mint politikai dokumentumot. (Derültség.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik az igaz­ságügyminiszter urnak. Günther Antal igazságügyminiszter: T. ház! Bögtön válaszolni kívánok az interpelláczióra. A választási ügyek, s a választások eredményei az én hivatalos resszortomba nem tartoznak, Az első kérdés tehát üüajdonképen nem is volt hozzám intézhető. Minthogy azonban a t. képviselő ur, ugy látszik, a kerületben jelöltjü­ket ért vereséget akarja felszólalásával leplezni,

Next

/
Thumbnails
Contents