Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-352

310 352. országos ülés 1908 június 24-én, szerdán. válaszolok az első kérdésre, hogy t. i. van-e ! tudomásom arról, hogy a paksi kerületben a választók nagy része lelkesedéssel állotta körül doktor Babocsay Sándor, a függetlenségi és 48-as balpárt jelöltjének zászlaját? Válaszom az, hogy nincs tudomásom arról, hogy a választók nagy része lelkesedéssel állotta volna körül az ő zászlóját, (É érik derültség.) sőt én a jogi gondolkodás fonalán abból, hogy a függetlenségi párt jelöltje oly óriási többséggel választatott meg és a 48-as balpárt jelöltje oly óriási kisebbségben maradt, csak azt következtetem, hogy az a lelkesedés, a melyről a t. képviselő ur szól, a 48-as és függetlenségi párt jelöltje mellett nyilatkozott meg. (Mélyedés.) A második kérdés, hogy ^hajlandó vagyok-e a nemzeti akarat valódi megnyilatkozhatása érdekében az országgyűlési képviselőválasztások fölötti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-cz. hatályának meghosszabbításáról intézkedő 909. számú törvényjavaslatba bevenni oly rendelkezést, mely a hivatkozott törvény 7. szakaszának módosításával a fuvarozási dijat és az ellátás megengedését eltörli«. T. képviselőház! Az a törvényjavaslat, a melyet én a választási bíráskodásról szóló törvény meghosszabbítása iránt benyújtottam, kizárólag a fennálló törvény hatályának meghosszabbítására terjed ki. E törvényjavaslat természete nem is engedi azt meg, hogy abba más intézkedések vétessenek fel. Azonban nagyon természetes, hogy az új választási törvénynyel kapcsolatban a fuvarozási és ellátási dijak tekintetében intézkedni kell, s amennyiben a választás deczentralizáci.ója rendeltetik el, a fuvarozási dijak is természetesen elesnek. Erről azonban a választási törvényben kell intézkedni, Kérem a t. házat, hogy ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Még az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Nagy György: Azt hiszem, természetes, hogy nem vehetem tudomásul az igazságügyminiszter ur válaszát. Én a curiai bíráskodás meghoszszabbitásáról szóló javaslat tárgyalásánál indítványt fogok ilyen irányban beterjeszteni. Akkor majd a ház bölcsességére lesz bízva, hogy továbbra is azt akarja-e, hogy a választók lelkiismerete megvásárolható legyen, vagy hogy szabadon nyilatkozhassak meg a nemzet. Akkor majd mindenki tetszése szerint foglalhat állást, mert igy alkalmat nyújtok, hogy mindenki e kérdésben szavazhasson. Elnök: Következik a szavazás. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a ház az igazságügyminiszter urnak Nagy György képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi; ezt határozatképen kimondom. Ki következik? ;..., :Szent-Királyi Zoltán jegyző: Ivánka Milán,! Ivánka Milán: T. ház! Az imént elhangzott interpelláczióval közel rokonságban áll az én interpelláczióm, a mennyiben szintén a választásokra, illetőleg a választók összeírására vonatkozik. Azonban az a tény, a melyet én akarok rövid szavakkal lerajzolni, sokkal szomorúbb annál, a melyet igen t. képviselőtársam Nagy György felhozott. Én ugyanis egy sérelmet akarok bejelenteni az igen t. háznak és a belügyminiszter urnak abból a czélból, hogy ennek orvoslását megkapjam. A nyitramegyei Verbó nagyközségben az ezidei választói összeírás alkalmával egy összeíró küldöttség fungált, a melynek elnöke Bobok Géza gyógyszerész, különben községi biró, tagjai pedig Szyllaba Béla körjegyző, és dr. Hasenberg Károly, orvos voltak. Ezek az urak Vérbőn 362 választót irtak össze; közéjük felvettek 153 olyan embert, a kik arra való jogosultsággal nem birnak és a kik okiratokkal igazolhatóan majdnem kivétel nélkül függő helyzetben vannak a községtől, vagy eltávoztak onnan, illetve megfelelő adót nem fizetnek ; . ezek kivétel nélkül gyanusittattak kormánypárti politikai hitvallással; ellenben kihagytak 66 olyan választót, a kik részint szellemi, részint vagyoni czenzus alapján fölveendők lettek volna. Ez a 66 választó kivétel nélkül olyan ember, a kikről feltételezték, hogy majd a nemzetiségi jelöltre szavaznának. Bedőházy János: Ez ellen van jogorvoslat, nem tartozik ide! Ivánka Milán: Megmondom, miért tartozik a ház elé. E helytelen összeírás ellen felszólamlással éltek, és én tudom, hogy czélt is érnek, mert bízom hatóságaink törvényszeretében, azonban azt hiszem, hogy van más eljárás is, még pedig fegyelmi, illetőleg büntető eljárás, a melyet ezen összeíró küldöttséggel szemben alkalmazni kell, és a melyet a belügyminiszternél kell bejelenteni. Azért jelentem be á t. ház előtt, hogy ezáltal is bizonyos garancziát szerezzek arra nézve, hogy a belügyminiszter ur a lehető legszigorúbb és legobjektivebb módon ítéljen a bizottság felett és erről a ház színe előtt jelentést tegyen. A választói jog az állampolgárok elsőrendű politikai és közjogi jogosítványa, mert azzal az állam szuverén akaratára befolyást gyakorolnak. Büszkék vagyunk arra, hogy alkotmányunk majdnem olyan régi, mint Angliáé; már az iskolákban tanítják azt és büszkén hivatkoznak rá, hogy elődeink maguk gyakorolták a szuverenitást és nem tűrtek meg az ország felett semmiféle önkénykedést; minduntalan emlegetik, hogy a mi aranybullánk az angol bullával majdnem egyidejű. Már pedig, ha az alkotmány alapja a szuverenitás gyakorlása, okkal vagyunk féltékenyek választói jogunkra, és mindenkinek kötelessége a választói jog ellen való támadásokat visszaverni. Mert, a ki olyan_ hanyagul vezeti „a