Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-352
352. országos ülés 1808 június 24-én, szerdán. 307 Elnök: Azt hiszem, a t. ház a képviselő ur kérelmét teljesiti és ennek alapján kimondom, hogy Zanella Bihárd képviselő ur a legközelebbi interpellácziós napon fogja interpelláczióját előterjeszteni. Ki következik? Szent Királyi Zoltán jegyző: Nagy György! Nagy György: T. képviselőház! Az idő már nagyon előre haladt és én szeretném, ha a ház figyelemmel hallgatná meg interpellácziómat. (Halljuk ! Halljuk!) De ha at. ház megajándékoz türelmével, szívesen adom elő még ma az interpelláeziót. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk!) Készemről nem vagyok fáradt és szivesen beszelek. T. képviselőház! Köztudomású, hogy 1908. évi június 20-án tartatott meg Pakson az országgyűlési képviselőválasztás, minthogy a képviselőház egy derék, lelkes, igaz függetlenségi képviselője, Szluha István meghalt és a kerület megüresedett. Én a kerület nagy részét bejártam a jelölttel, bejártam a községeket. Most nem állok elő panaszszal, sőt elismerem, hogy a közigazgatás pártatlanul viselte magát és már ott is kifejeztem, hogy látom a közélet tisztaságát legalább annyiban, hogy a közigazgatás sem egyik, sem másik jelölt érdekében, vagy annak ellenében nem igyekezett befolyni. Az én interpelláczióm egészen másra irányul, a mi tehát nem épen panasz, a mennyiben gyökere magában a törvényben van. Azt tapasztaltuk nevezetesen, hogy a községek nagy részében, például Dunaföldváron, a hol több mint 900 választó van, Györkön, Dunaszentgyörgyön stb. községben, Kömlődön, Böcskén, Madocsányon mindenütt lelkesedéssel állottak a balpárt zászlaja köré. Lelkemnek jól esett, t gyönyörrel néztem az emberek lelkesedését. És mi történt? Az, hogy a választáskor a szavazáskor a függetlenségi és 48-as balpárt jelöltje, dr. Babocsay Sándor kisebbségben maradt. (Zaj.) Fájdalom, a lelkesedéstől a szavazásig vezető ut alkotmányos költségekkel volt kirakva és ezen az utón a mi híveink nagy része kidőlt. Pakson nem a kormánypárti függetlenségi párt győzött és nem a függetlenségi és 48-as balpárt maradt kisebbségben, hanem győzött az előterjesztett két programm közül az egyik, a mely programm a következő volt. (Felkiáltások: A zöld czédula. Zaj. Elnök csenget.) A mi a zöld czédulát illeti, az itt van, (Felmutatja.) tartalmazza programmunkat a politikai becsület, a választás tisztaságának programmját és épen azért maradandó emlékképen a zöld czédulát felolvasás után a ház asztalára teszem, (Derültség.) Legyenek meggyőződve, hogy ha ilyen programmot adtak volna annak idején választóikhoz, akkor sokakhoz nem volna itt szerencsénk és egészen más,, idegen emberekkel találkoznánk itt a házban. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy hasonló plakáttal győztem, de én székely testvéreim közt léptem fel, ott, a hol sokan személyesen ismertek. E plakáton ez volt: Polgártársak! Szombaton, e hó 20-án van a paksi kerület választási napja. Minden 5 évben egyszer nyílik alkalma a választónak, hogy nyilatkozzék, kit akar képviselőnek. Mi nem fizethetünk sem napidijat, sem fuvarköltséget, mert azért léptünk ki a kormánypártból, hogy végre jöjjön be az a rendszer, hogy napidíj és fuvardíj czimén ne lehessen az emberek lelkiismeretéhez hozzáférkőzni. (Zaj és derültség.) Szokoly Tamás: Nem azért léptetek ti ki! (Zaj. Derültség. Elnök csengd.) Nagy György: Mi kiléptünk a kvótáért és a politikai becsületért. (Zaj.) A politikai becsületnek tartoztunk ezzel; hozzátartozik a választások tisztasága is. Mi a most kormányzó rendszer híveihez szegődtünk, de mert láttuk, hogy nem tartották be az ígéreteket, hogyha magunk részéről mondjuk, a vezetők egyideig ily szempontból nem is eshettek súlyos elbírálás alá, de a kvótaemeléssel megszegték az ígéretet, a melyet a paktumban kötöttek és ezáltal minket felszabadítottak, hogy továbbra mint a politikai becsület pártja, később mint szervezett függetlenségi és 48-as balpárt küzdjünk a függetlenségi eszmékért, (ügy van! balról.) Ez a zöld czédula következőkép szól tovább (olvassa): »A paksi kerület polgárai még meg tudják a maguk, italát és ételét fizetni. A ki megvéteti magát, nem választópolgár, hanem portéka, a mely mindenkinek eladó; a ki pedig megveszi, nem szabad polgárokat képvisel, hanem a pénzét. Jöjjetek el Paksra az e czélra szolgáló különvonaton, a mely reggel 7 órakor indul. (Felkiáltások: Ki fizette ? Derültség.) Hozzon mindenki a tarisznyájába ennivalót. (Derültség.) Öt évben egyszer a hazáért, ezzel önönmagunkért meg kell ezt az áldozatot hozni. Ti sohasem voltatok szolgák. Egy spriczer — az semmi, (Nagy derültség.) meg tudjátok magatok fizetni, büszkén verjétek melleteket, hogy minden érdek nélkül azt választjátok, a ki nem a kormánypártba tartozik, hanem az igazi függetlenségi 48-as pártba. Éljen dr. Babocsay Sándor, a paksi kerület függetlenségi 48-as balpárti képviselőjelöltje.* Ezt örök időre való megőrzés végett interpelláczióm után a ház asztalára leteszem, hadd legyen tanúság, ha kipusztulnak, hogy volt egyszer egy párt ebben az országban, egy függetsenségi és 48-as balpárt, mely a közélet tisztaságát, a választás becsületességét nemcsak hirdette, (Éljenzés és derült/ég.) hanem megvalósítani is igyekezett. (Zaj.) T. ház! Ezzel szemben a megválasztott képviselőnek, a különben igen t. Kovács János képviselőtársamnak ennek megfelelő programmja & r következő volt. (Felkiáltások a baloldalon: Éljen Kovács János!) » Ellátási jegy az 1908. 39*
