Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-350

3őŐ. országos ülés 1908 június 22-én, hétfon. '263 Tudomásul veszem, hogy mert a kisgazdát védő czikk jelent meg, hát arra a t. képviselő urak lemondtak. Ezzel is többet tudok. Ebben a czikk­ben nagyon sok érdekes dolog foglaltatik. Szak­ember irta, az egészen végig vonul annak tudása és ismerete. Többek közt azt mondja : »Elsősorban közvetlenül a kisgazdák kárára van a javaslat, a kisüstösök jelentékeny megterhelése folytán*. Ez határozottan igaz. »Az eddigi adóátalányozás rendszerével, a mely tekintettel volt arra a gyen­gébb helyzetre . ..« Markos Gyula : Olvastam ! Nagy György: ». . . a melyben a gyümölcs­pálinkafőzők a termelés előfeltételeinek a kedve­zőtlenebb volta miatt vannak . . .« (Zaj.) Markos Gyula: Olvastuk ! Melczer Géza: Nem tudtok mást, hát csak obstruáltok! (Zaj. Elnök csenget.) Nagy György: Az igazságot kétszer is meg lehet hallgatni, önöknek minden nap, minden perczben fel kellene az igazságot olvasni. Jobb lenne, ha nem olvasnák, de követnék. (Zaj. Markos Gyula közbeszól.) Elnök: Markos képviselő urat rendreutasí­tom. Tessék folytatni. Nagy György (olvassa) : Az eddigi adóátalá­ny ozási rendszerével, a mely tekintettel volt arra a gyengébb helyzetre, a melyben a gyümölcspálinka­főzők a termelés előfeltételeinek a kedvezőtlenebb volta miatt vannak az ipari és mezőgazdasági szesz­főzdékkel szemben és a mely ennek megfelelőleg lényeges adókönnyítéseket tartalmazott a kisüs­tökre nézve, Wekerle szeszadótörvényjavaslata szakit, már t. i. a lényeget illetőleg, hogy a kisüstö­sök kedvezőtlenebb termelési körülményei kárpót­lást nyerjenek a lényegesen csekélyebb adó teher­ben. Hiába hangoztatja a javaslat indokolása, és a pénzügyminiszter, hogy a teknika haladása a kis­üstökkel való szesztermelést sokkal intezivebbé és gyümölcsözőbbé tette, mert még ennek az elisme­rése mellett is súlyos politikai hibának kell minősí­teni, (Ugy van! a baloldal hátsó padjain.) hogy a kormány, a mely annyit szokott hivalkodni szo­cziális érzékével, egy tollvonással meg akarja szün­tetni épen a kisemberek egy igen jelentékeny adó­kedvezését, és hogy az eddigi állásponttal szemben épen a kisgazdák boldogulását az ajkán hordozó kormány súlyosítja ugyanezeknek a helyzetét egy olyan iparág termelési költségeinek a lényeges meg­drágításával, a mely az ország számos vidékén majdnem egyetlen keresetforrása a népességnek.)) Szórói-szóra igazság. Markos Gyula: Előfizetési felhívás a félév elején. Nagy György: Hát mondjuk, én elfogadom Markos Gyula t. képviselőtársam nyilatkozatát, ho gy ez felhívás a félév elején, de akkor beismeri azt, hogy ez népszerű. Hát nem szabad olyan poli­tikát folytatni, a mely ennek a kifosztott, szeren­csétlen nemzetnek kell, mindig csak azt a politikát, a mely a császárnak kellemes ? (Zaj.) Hát már szégyen Magyarországon az, ha a félév elején vagy bármikor olyan politikát mer hirdetni valaki, a mely a nemzet millióinak érdekét elégíti ki 1 Maholnap, ugy látszik, bűnszámba megy ebben az országban a hazaszeretet, csak a császárt szabad dicsérni, csak az előtt szabad bókolni, a kinek tiszteletére vonultak fel a miniszterek a lakáj­menetben való részvétel alkalmával, de az bűn, ha valaki a nemzet millióinak érdekét védelmezni akarja. Én nem nézem, hogy barát-e vagy ellen­ség az, a ki igazat mond, és ha látom, hogy a nemzet érdekét akarja védeni, azt szivesen üdvözlöm és alkalmat veszek mindig magamnak, hogy azt itt felhozzam, hogy a felhangzott igazságokat meg­örökítsük itt a ház naplójában. (Ugy van! a bal­oldal hátsó padjain.) T. képviselőház ! Kötelességemnek tartottam, hogy a magam aggodalmának kifejezést adjak. Csak arra kérem t. képviselőtársaimat, a kik nem ismerik gyakorlatilag ezt a kérdést, méltóztassa­nak olyan képviselőtársuktól, a ki gyakorlatilag foglalkozott ezzel, — ott van Csányi Sándor, ott van Burdia Szilárd, a kik gyakorlatilag ismerik ezt a kérdést — megkérdezni, miféle végzetes következményekkel járhat ez a törvényjavaslat. Hiszen én azt szeretném és a legnagyobb örömmel üdvözölném, a kormánypárti többséget, ha igazi, szocziális természetű javaslatokkal jönne elő. Bennem nincs irigység, nincs gyűlölet, én szeretettel tudnám támogatni, mindig támogattam is, mikor ilyen javaslatokkal jöttek elő és azt az ellenzéki padokról is mindig tapssal üdvözöltem. Csak egy czélt nézek : a nemzeti függetlenséget. A mi ezt a czélt szolgálja, ezt erősiti, nem nézem honnan jön, a mi sorainkból-e vagy az ellenfél soraiból, csak örömmel tudom üdvözölni. De olyat látok, a mi legjobb meggyőződésem szerint a nemzet kisembereinek, a nemzet millióinak érdekével ellenkezik, akkor legelemibb kötelessé­gem az, hogy felszólaljak, hogy igyekezzem meg­győzni szeretettel t. képviselőtársaimat. Hiszen, ugy gondolom, nem sértően nyilatkoztam most sem, ellenkezőleg, hivatkoztam adatokra, számokra, bizonyítékokra, ezzel igyekeztem szerény fel­szólalásomnak súlyt, erőt kölcsönözni. Elhiszem azt, hogy a pénzügyminiszter ur nagy fináncz-zseni, de határozottan kell hogy ta­gadjam, hogy nemzeti politikát folytatna ilyen tör­vényjavaslat előterjesztésével. Ha pénzforrást akar szerezni, folytasson pénzügyi téren liberálisan nem­zeti politikát. De nézni azt, hogy nap-nap mellett meg kell küzdenünk ilyen reakczionárius, anti­szocziális javaslatokkal, hogy egy nemzeti ellen­zéknek abban kell kifejtenie és kimentenie erejét, hogy ennek legalább visszaverésére törekszik, ha eredménytelenül is : ez nem a mi hibánk, ez nem a mi bűnünk, hanem bűne épen annak a kormánynak, a mely mint nemzeti kormány indult meg ezelőtt két esztendővel, a melytől vártuk elsősorban, a nemzet kicsinyeinek, a kisgazdák, a kiskereskedők, a kisiparosok helyzetének fellendítését, vártunk nagy közjogi alkotásokat, nagy közjogi vívmányo­kat és a helyett haladunk azon a lejtőn, a mely

Next

/
Thumbnails
Contents