Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-349

234 3í9. országos ülés 1908 június 2ö-án, szombaton. Ez bizonyítja, hogy tulajdonképen nekem igazam volt, a mikor azt állítottam, (Zaj. Halljuk!) és igaza volt különösen azon balpárti kiáltványnak, a melyet Máriássy t. képviselő ur kifogásolt, a mikor azt mondta, hogy ez a törvény tönkre teszi a kisüstöst, mert t. képviselőtársam távollétében bebizonyítottam számszerűleg, hogy való a kiáltvány azon állítása, hogy háromszorosan emeltetik a kisüstösök adója és most bebizonyítom, hogy igazság, hogy ez a módosítás tönkre teszi a kisüstösöket. Nevezetesen a kormány, a mint voltam bátor kifejteni, programmjául tűzte, hogy lehetőleg nagy területén az országnak, minél több községben felállítja a községi szövetkezeti és megbízható egyénekre bízott magán nagyüstöket, a hol pedig ez be fog következni, ott egyszerre megszűnik az a kedvezmény, a melyre nézve Kecskeméti t. képviselőtársam az elébb említette az aggodalmat. (Mozgás.) Kecskeméti Ferencz: Visszavonom közbeszólásomat. Mezöfi Vilmos: Belépett a balpártba. Farkasházy Zsigmond: Mondom, egyszerre megszűnik ez a kedvezmény, a melyet ideiglenesen nyújt a miniszterelnök ur a kisüstösöknek a szövetkezeti, községi vagy magán-nagyüstök felállításával, és akkor természetszerűen az azon a vidéken levő kisüstök egyszerre meg fognak szűnni, meg fognak szűnni, mert az itt felszólalt képviselőtársaim közül Burdea t. képviselőtársam volt szives kifejteni és bebizonyítani, hogy ily adótétel mellett, a melyet most ró rá az uj törvény a kisüstökre, ezeknek egzisztálniuk lehetetlen. (Igaz! a balpárt hátsó padjain.) Erre bizonyítékok is vannak pl. a székelyföldön. Ezt Nagy György t. képviselőtársam lesz szives kifejteni annak idején, hogy ott a kisüstösök virágzó üzlete megszűnt, a mikor a mostani törvényt behozták, mert ez adózási rendszer mellett nem tudtak létezni. Sümegi Vilmos : Gryergyóban, fájdalom, nem terem szőlő. Bozóky Árpád: Szilva van. Farkasházy Zsigmond : Nekem Nagy György t. képviselőtársam mondotta, hogy azért nem terem, mert nem termesztenek. Azelőtt termeltek gyümölcsöt, de most nem termelnek, mert a most érvényben levő törvény behozatala tette számukra lehetetlenné a gyümölcs értékesítését. (Zaj.) Ez fog bekövetkezni azokon ama helyeken is, a hol ilyen nagy üstökön való főzés hozatik be. Nevezetesen ezt az adózást és megterhelést (Zaj. Halljuk a baloldal hátsó padjain.) nem birják meg, mondom, ez fog bekövetkezni azokon a vidékeken, a hol községi és szövetkezeti főzdét fognak felállítani, vagyis helyesebben: magánkézbe fogják adni a monopóliumot, a főzést, ott ezt az adóterhet nem fogja megbírni a kisüstös, és eo ipso meg fog szűnni a kisüstön való főzés és azután a gyümölcstermelés. Mert világos, a mikor a szilva hektoliterje 120 — 160 korona, (Nagy mozgás és felkiáltások balfelöl: Hol van a szilvának ilyen ára?) akkor nem lehet szeszt főzni. De teljesen feleslegesnek tartom, hogy ezt az állításomat példákkal és érvekkel bizonyítsam. Bírjuk erre a t. pénzügyi kormánynak világos és határozott kijelentését és erre vagyok bátor felhívni mindazon képviselőtársaim figyelmét, a kiknek kerületében kisüstök vannak, mert legyenek elkészülve arra, hogy ezt a kijelentést és annak konzekvencziáit mi mind el fogjuk terjeszteni a legszélesebb néprétegek között, hogy tájékozva legyenek. A miniszterelnök ur azt a kijelentést tette, hogy ő a szeszmonopóliumnak hive, ő monopóliumot akar csinálni a szeszből, de nem tudja megcsinálni mindaddig, a míg neki 60.000 kisüstössel kell dolgoznia. Tehát előbb meg akarja semmisíteni a 60.000 kisüstöst és csak azután gondolhat a monopólium behozatalára. Tehát itt egy autentikus kijelentéssel állunk szemben és ez kötelességünkké teszi mindannyiunknak, a kik a kisüstösök és kisgazdák védelmére kelünk akkor is, a mikor a híres kisgazdavédők — sajnos — nincsenek jelen, hogy a legerélyesebben szembeszálljunk azzal a tendencziával, hogy az a kisember, a ki becsületesen keresi meg kenyerét és a legjobban van megadóztatva Magyarországon, tendencziózusan megsemmittessék. Ezzel a kijelentéssel szemben, a mely teljes világot vet erre a törvényjavaslatra, a melynek autentikusságát a t. államtitkár ur nem fogja kétségbevonni és a mely igazolja azt a kijelentésemet, hogy ez a javaslat olyan burkolt czélokat is szolgál, a melyek veszedelmesek, mondom ezzel szemben teljesen indokolt az az álláspontom, a mely szerint ezt a törvényjavaslatot minden társadalmi rétegre, de első sorban a kis emberekre nézve veszedelmesnek tartom. Hallottunk egy érvet, a melyet, elismerem, sokkal szellemesebbnek kell tartanom, mint azt a példát, a melyet a miniszerelnök ur czitált, még pedig az államtitkár ur részéről, a melylyel a pénzügyi bizottságban támogatta ezt a javaslatot. Ez az érv, elismerem, alkalmas arra, hogy a habozókat is ma meggyőzze, de inkább alkalmas arra, hogy tévedésbe ejtse. Azt mondotta a t. államtitkár ur, hogy a kisüstösöket tulajdonképen azért szükséges jobban megadóztatni, mert antiszocziális dolog az, ha olyan emberek, a kiknek van egy-két hold földjük és gazdaságuk, adókedvezményben részesünek azokkal szemben, a kiknek semmijük sincs. Nevezetesen az államtitkár ur kifejtette, hogy a pálinka egész adóját tulajdonképen a fogyasztók, a munkások fizetik; azok fizetik az egész szeszadót, még pedig nem csupán a kontingentált szeszadót, hanem az ekszkontingentált szeszadót is és azonkívül a termelő nyereséget.