Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-349

3k9. országos ülés 1908 június 20-án, szombaton. 235 Ezzel szemben, mondja a t. államtitkár ur, hogy azok, a kik az eddigi háromszor felöntés megfizetésének a kedvezményében részesültek, olcsóbban jutnak a maguk pálinkájához, mint azok a legszegényebb emberek, a kiknek semmijük sincsen. Ez látszólag igen tetszetős, mert tényleg igaz, hogy a kisgazdák kedvezőbb helyzetben vannak azoknál az akár mezőgazdasági, akár gyári munkásoknál, a kiknek semmijök sincsen. Az is igaz, hogy ezek magasabb adót fizetnek és itt arra kívánok reflektálni, hogy ha még teljesen való volna is ez, akkor is csodálkoznom kellene, hogy a teljesen vagyontalan tömegre hárítja át az a kormány a terhet, a mely azt hirdeti, hogy a kisemberek, a kisiparosok- és a kisgazdákért akarja magát exponálni. Ámde ez az okoskodás nem áll meg, mert a mint azt egyes t. képviselőtársaim mondották, a kisgazdáknak a helyzete ma sok tekintetben kedvezőtlenebb a proletárokénál. És miért? Mert a kisgazdák azok, a kik a proletároknak a keresményt adják és azokat fentartják. A munkásokat is a kisgazdák tartják fenn végelemzésben, mert a munkadijat ugy az ipari, mint a mezőgazdasági munkásét végeredményében mégis csak azok a kisgazdák fizetik meg, a kik a 36 milliónyi gabonát az ország részére termelik. Ezáltal a legmagasabb adót, a mely az iparosmunkásra és a proletárra esik, tulajdonképen a kisgazdák fizetik meg. Épen azért azt az érvelést, a melyet a t. államtitkár úrtól hallottam, alaposnak el nem fogadhatom és ez nem tudja bennem eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy a kisgazdákat ez a törvényjavaslat, ha törvényerőre emelkedik, meg fogja semmisíteni. Ámde én bizom abban, hogy csak azon esetben fogja ezt az osztályt megsemmisíteni és tönkretenni, ha az a kisgazdaosztály nem lesz olyan gyámoltalan és gyenge, hogy azt a szerencsétlenséget, a melyet a törvény reá zudit, szó nélkül eltűrje. (Nagy zaj.) Mezőfi Vilmos: Nem fog önökre szavazni. Gaál András: Magát is kibuktatják, legyen nyugodt. (Folytonos zaj.) Farkasházy Zsigmond: Én meg vagyok győződve, hogy az ország kisgazdaközönsége ... (Zaj.) \ Gaál András: Ilyen elemek nem fognak még egyszer bekerülni a parlamentbe! Mezöfi Vilmos: Azt nem öntől fogják megkérdezni. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Méltóztassanak a szónokot türelemmel meghallgatni. (Derültség.) Farkasházy Zsigmond: ... hogy az a kisgazdaközönség, a mely milliókra menő részét képezi a lakosságnak, nem fogja szó nélkül ezt a rendszabályozást eltűrni. Meg vagyok róla győződve, hogyha a t. miniszterelnök urnak azzal a taktikával, a melyet követett, hogy t. i. most, a nyári idő előrehaladottságában terjeszti elő ezt a törvényjavaslatot, sikerült is meggátolnia az ország közvéleményét abban, hogy e kérdésben állást foglaljon, az már nem fog neki sikerülni, hogy mikor e törvényjavaslat veszedelmét fogja az a kisgazda tapasztalni, az ne kövessen el mindent arra, hogy szabaduljon tőle. Ez a javaslat sokkal jobban érinti ma az országnak épen függetlenségi érzelmű gazdaközönségét, mint bárki mást és meg vagyok győződve, hogy ha őszszel ezt a törvényjavaslatot életbe fogják léptetni, akkor egy olyan reakezió fog a kisgazdák közt ezen törvény ellen létre jönni, hogy azt kénytelenek lesznek megváltoztatni. Annál inkább meggyőződésem, hogy e törvényjavaslat ugy, a hogy van, érvényre emelkedni nem fog és akár itt a házban, akár az ország széles rétegei részéről olyan ellenzésre fog találni, a mely azt elsöpri, mert meggyőződésem, — a mint ezt már beszédem elején mondtam is — hogy ezen óriási adóemelésre nem a szocziális reformok, nem is a quótaemelés és tisztifizetések emelése szempontjából van szükség, hanem azon intézkedés szempontjából, a melyet Okolicsányi László t. képviselő ur, közösügyeinknek vészmadara interjú alakjában már bejelentett, hogy nem hiszi, hogy a létszámemelés most küszöbön volna, hanem csak októberben lesz ott. Ez a szeszadó-javaslat semmi más czélt nem szolgál, mint hogy utat nyisson a katonai létszámemelésnek, a mely tudomásom szerint 30 millió minimális emelkedést jelent évenként. Ez a czél kapcsolatban azon szerencsétlenséggel, a melyet e javaslat sok ezer magyar családnak okozna, meg fogja akadályozni a kormányt, hogy e törvényt életbe léptesse! Én e törvény intézkedéseit igazságosaknak, különböző társadalmi rétegek szempontjából egyenlőknek, arányosaknak nem tartom. Ennek daczára azonban kész volnék ezért a felelősséget a többséggel és a kormánynyal némiképen megosztani, ha méltóztatnának egy olyan kérdést elfogadni, a mely alkalmas arra, hogy azt a sok igazságtalanságot, a melyet az elmúlt évtizedekben a kisgazdák szenvedtek és szenvednének e javaslat következtében is, enyhítse. Élleninditványom, bár első tekintetre nagy dolognak látszik, végeredményben nagyon kicsi, mert csak azt akarom elérni, hogy a saját termésnek kisüstön való kifőzése 30 literig adómentes lehessen. Nem olyan horrendum dolog ez, a milyennek ez látszik, Ugron Gábor kivételével, a ki más egyéb dolgokat is ismer. Az emberi igazságból folyik, hogy valaki saját keze munkáját, termesztvényét, saját használatára adómentesen elkészíthesse. Ha nem adóztatjuk meg a pálinkát, a mit egy polgári család üvegjében készít, ugy nem szabad megadóztatni a kisember saját termeivényét sem. Nem járna nagy jövedelemveszteséggel az S0*