Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-349
208 Sí9, országos ülés 19Ö8 június 20-án, szombaton. tott X. nemzetközi kongresszus az alkoholizmusról tárgyalván, napfényre hozott. De nemcsak ezek az adatok állnak rendelkezésre. A belügyminiszter ur Magyarország elmebetegségi ügye tárgyában 1904. évben tett jelentésében kimutatja, hogy az elmebetegeknek több mint 8%-ka a túlságos alkoholfogyasztás miatt lett elmebeteggé. Még ijesztőbbek dr. Dorner Béla adatai, a ki kimutatja, hogy a budapesti kórházak betegei között körülbelül 15% alkoholmérgezés miatt van ott. Hát nem megszégyenitő-e, hogy ha összehasonlítjuk országunk alkoholfogyasztását a többi áUamokéval, konstatálnunk kell, hogy Magyarország az alkoholfogyasztás terén második helyen áll a nagy világegyetemben ? Egy esztendőben fejenként 7'75 liter abszolút alkoholt számithatunk hazánk lakosaira. Még irtózatosabbak azok az adatok, ha a bányavidékeket nézzük, a hol az alkoholfogyasztás fejenként 9'6 liter egy esztendőben. Ezek az ijesztő adatok vezettek engem arra, hogy memorandummal forduljak a kormányhoz s az alkoholfogyasztás káros hatásai ellen bizonyos követelményeket állitsak fel, a melyek nagyjából a következőkben foglalhatók össze. (Halljuk! Halljuk !) Mint védő eszköz első helyen áll az, hogy az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk olyképen módosittassék, hogy a szeszesitalok hitelezése tilos legyen és az ide vonatkozó követelések biróilag érvényesithetetleneknek minősíttessenek. (Helyeslés.) Ugron Gábor : Nagyon helyes ! Lázár Pál: Nem kell illusztrálni ennek nagy fontosságát, hiszen köztudomású, hogy ezek a könnyelmű hitelezések viszik a néj>et oda, hogy túlságos mennyiségben fogyaszszon alkoholt. A ki pedig egyszer alkoholfogyasztóvá lesz, a lejtő első fokát már túlhaladta és feltartóztathatlanul fog tovább gurulni a züllés utján. A második kívánalom az, hogy a pálinka kimérése és árusítása szombaton este hat órától hétfőn reggel nyolcz óráig és minden ünnepnapon és az azt megelőző estén tiltva legyen : a pálinkafélék árusításával foglalkozók pedig este kilencztől reggel hétig zárva tartsák üzleteiket. (Élénk helyeslés a közéfen.) Méltóztatnak tudni, hogy pl. Budapesten sok kávéháznak és kimérésnek csak reggel hétkor szabad nyitnia, mig a pálinkaboltok már reggel négy órakor nyitva vannak és első dolguk, hogy a munkára siető munkásnépet megdézsmálják. Harmadik intézkedés lenne az, hogy a pálinka• féléket csakis raffinált tiszta etil-alkoholból szabad gyártani és csakis zárt palaczkokban, a producens által forgalomba hozva, szabad árusítani. Ez egyike a legfontosabb intézkedéseknek, a mennyiben köztudomású, hogy az alkoholnak, főleg a nem tisztított szeszben bennmaradó kozmaolaj tartalma az, a mi a szervezetre olyan káros visszahatással van. Ha pedig törvényesen megállapittatnék, mint a legtöbb országban már meg van, hogy csakis tiszta etil-alkoholból szabad pálinkát főzni, akkor ezzel megóvnók az embereket attól, hogy a szesz élvezete szervezetükre káros visszahatással legyen. Az pedig, hogy zárt palaczkokban árusittassék a szesz, különben is olyan követelmény, a mit a legtöbb államban elfogadtak már. Utalok e tekintetben Oroszországra, a hol ugyancsak megvalósították ezt a tervet s a hol ma már csak raffinált szeszt szabad palaczkokban árusitani. Igaz, hogy lemennek igen kis mennyiségekig, egy fél decziiiter palaezkig is, mindazonáltal nagy különbség az is, hogy nem szabad az illető helyiségben meginni a szeszt, hanem azt haza kell vinni. Mert mértéktelen ivóvá ugy lesz az a munkás ember, hogy egy ilyen kis palaczkkal megiszik, azután biztatják és ő folytatja az ivást, igy megy tovább fokról-fokra. Ha azonban egy kis pálinkát megvásárolt és azt hazavitte és megosztotta családja tagjai között, annak korántsem lehet olyan káros hatása. (Ugy van !) Egy további védőeszköz volna, ha az állami munkálatoknál kiköttetnék, hogy a munkálat helyszínén a pálinka árusítása tilos. 5. A gazdasági munkások szegődményeiben a pálinka kikötése tilos legyen. 6. Az italmérési jog gyakorlása szigorúan ellenőrizendő és az italmérési engedélyek lehetőleg korlátozandók.7. Az 1894. január 28-án 65.561/1893. szám alatt kelt pénzügyminiszteri rendelet, a mely szerint »az országos vásárokat látogató sütögetők, laczikonyhások, pogácsások és bábsütők részére« italmérési engedély adható, hatályon kivül helyezendő. (Élénk helyeslés. Mozgás balfelöl.) És végül, a mi, azt hiszem, leggyorsabban lesz megvalósítható, mert a pénzügjarűniszter ur e tekintetben már Ígéretet tett, a 3%-nál kevesebb alkoholtartalmú könnyű sörnek söradópótléka törlendő,, a 8%-nál kevesebb alkoholtartalmú könnyű bornak fogyasztási adója pedig megfelelően redukálandó. A sör és bor kétségtelenül egészen más megítélés alá esik, mint az alkohol. A sörnek nagy tápértéke van és a munkásokat a sörtől elzárni lehetetlenség volna. Igenis, azt keU tehát előmozdítani, hogy annak a munkásnak olcsó sör legyen juttatható és akkor azután az magától mérsékelni fogja az alkohol fogyasztásának menynyiségét. A pénzügyminiszter ur már tavaly a pénzügyi büdzsé tárgyalásakor erre nézve is tett ígéretet és reméljük, hogy ezt az igéretét a lehető leghamarább be is fogja váltani. Áttérve magának a törvényjavaslatnak intézkedéseire, mindenekelőtt kétségkívül tisztába kell hoznunk azt a kérdést, hogy a szeszgyártás mezőgazdasági vagy pedig gyáripari főzdék utján gyakorlandó-e. Azt hiszem, hogy ez Magyarországon kérdés tárgyát sem képezheti. Maga a pénzügyi bizottság indokolása is határozottan rámutat arra, hogy a szeszgyártás és a mezőgazdasági üzem között olyan szoros kapcsolat van, a melyet csak erősbiteni lehet az által, hogy a szeszgyártást átviszszük a mezőgazdaság körébe, de
