Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-347

178 5*7. országos ülés ÍŰÖ8 június 17-én, szerdán. gazdasági tevékenység automatikus működésének kell fentartani. Ott, a hol a közszükséglet parancsolja, a legalsó rétegekben, ilyen közszempontokat megvalósíthatunk, de a többi lakások építését az automatikus tevékenységnek kell fentartani vagy átengedni, mert ha ott is közlelépünk, akkor talán rosszat cselekszünk, t. i. megakasztjuk esetleg az automatikus tevékenységet és a természetes fejlődést. (Helyeslés.) A kormány feladata tehát az lehet: először, hogy mindent elkövessünk az építési anyagok olcsóbbá tételére. Erre vonatkozólag az intézkedéseket megkezdettük, különösen a téglaárak deprimálása tekintetében ; épen azért szereztünk nagy telektömböt egy helyen, hogy nagyobb mennyiségű téglának a helyszínén való előállításával tudjuk ezt a korrektivumot nyújtani. Másik feladatunkat képezi és ez nem rövid idő munkája, hanem csak rendszeres, következetes és határozott magatartással vihető keresztül, hogy a munkásviszonyok terén felburjánzott visszaéléseket fokozatosan megszüntessük és orvosoljuk. (Elénk helyeslés.) Még egy kérdést vetett fel a t. képviselő ur : azt az eszmét, hogy a bérlakásban elhelyezett közhivatalok onnan kiköltöztessenek. Ez törekvésünk is. Hiszen a közhivatalok részére állami épületeket emelünk és igy — a mennyiben lehet — ennek megfelelünk. De ez nem olyan dolog, hogy rögtönösen tehetnénk mindent; ez összefügg az egyes közhivatalok építésével. Hasonlóképen a lakásviszonyok szanálását fogja képezni az is, hogy a város területén lévő gyárakat innen kihelyezzük, a mire nézve az eljárás már folyamatban is van. (Elénk helyeslés.) Végül, t. képviselőház, még egy eszmét vetett fel a t. képviselő ur, hogy t. i. a gyárakat kötelezzük munkásaik számára megfelelő lakások építésére. A mint már előbb is hivatolt előterjesztésemben kifejtettem, mi ott intézkedéseket teszünk nemcsak arra nézve, hogy a kincstári munkások kapjanak megfelelő lakást, de sőt abban az irányban is, hogy a létesítendő lakások egy nagy része épen a privát gyárak munkásainak adassék ki. Én akkor, a mikor a gyáripar fejlesztésével foglalkozunk, a mikor igen különbözők a viszonyok és igen sok gyár van, a melynek munkáslakápra nincs is szüksége, a mely olyan családtagokat foglalkoztat, a kik nem önálló munkások, pl. a dohánygyári munkások, én akkor iparfejlesztési szempontból nem merném e kötelezettséget a gyárakra hárítani. (Helyeslés.) Legyünk tisztában, t. ház, hogy az utóbbi években úgyis óriásilag növeltük azok terheit és ezen terhek a meghozott törvények alapján csak fokozódni fognak. De azáltal, hogy a létesítendő munkáslakások nagy részét épen a magánmunkásoknak akarjuk rendelkezésére bocsátani, azt hiszem, ezen a bajon is segíthetünk. (Helyeslés.) Azt hiszem, t. képviselőház, ezekben bizonyítékát szolgáltattam annak, hogy az állam nemcsak mindent megtett, hanem átfogó áldozatokat, nem kimélő nagy áldozatokat hozott a fővárosi lakásviszonyok szanálása tekintetében, s azért kérem a t. képviselő urat és a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Elénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Nagy Dezső: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A míg a bölcsek azon okoskodtak, hogy a fővárosi lakás-szükség kérdését hogyan oldjuk meg, és okoskodásukkal eredményre nem jutottak, addig a t. miniszterelnök ur, az ő egyéniségéhez méltóan, megragadta a kérdést és megoldotta azon az egyetlen módon, a melyen azt megoldani lehet, t. i. munkáslakásokat épittet. Ez ennek az egyedüli atja és módja ; máskép, okoskodásokkal ezt megoldani nem tudjuk, csupán ily ténynyel, ily cselekménynyel lehet azt megoldani. És ebben a tekintetben, habár nem kenyerem a dicséret és a miniszterelnök ur nem is szorult reá, engedjék meg, hogy nemcsak a magam nevében, de igen sok ezrek és ugyszólván százezrek nevében is őszinte köszönetemet és hálámat fejezzem ki ezen nagyszabású tevékenységeért. (Elénk helyeslés.) Látszik, hogy a miniszterelnök ur egyszersmind hatalmas szocziális érzékkel is bir. íme legelső sorban a munkásokról gondoskodott, azokról a munkásokról, a kiknél ugyszólván minden betegség, — ugy a lelki, a morális, mint a testi, betegség legnagyobb részben a lakásviszonyokra vezethető vissza, azokra a lakásokra, a melyekben élniök kell, és e betegségek csak fokozódnak, ha elhárításukról nem gondoskodunk megfelelően. A miniszterelnök ur intézkedése mutatja, hogy e tekintetben is igen helyes érzékkel bir és cselekvése e téren is nagyszabású. A mikor például a főváros fejlesztése tekintetében évtizedekkel ezelőtt tett nagy lépéseket, most ezt felveszi és méltóbban folytatja. (Elénk helyeslés.) A magam részéről azt hiszem, hogy én interpollácziómra — és e tekintetben szerencsésnek nevezhetem magam — szebb és tartalmasabb feleletet nem kaphattam volna, mint a tényeket, s azért a miniszterelnök ur válaszát örömmel és köszönettel veszem tudomásul. (Elénk helyeslés.) Elnök : Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszi. (Helyeslés.) Következik a miniszterelnök ur válasza Nagy György képviselő ur interpeUácziójára a kormányhoz, czimeknek, kitüntetéseknek országgyűlési képviselők részére adományozása ellen. A miniszterelnök urat illeti a szó ! Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! Nagy György képviselő ur interpellácziót intézett a kormányhoz, hogy hajlandó-e a kormány a jövőben tartózkodni attól, hogy czimeknek, kitüntetéseknek országgyűlési képviselők részére való adományozása érdekében javaslatot, felterjesztést tegyen. (Halljuk f) Halljuk!) Ezt a t. képviselő ur azzal indokolja, hogy a képviselőház egy tagjának kitüntetése a másik