Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-347

3k7. országos ülés 19Ú8 június 17-én, szerdán. 177 munkásnép helyzetének javítása iránt beadott kérvénye tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Gratz Gusztáv előadó : A munkásügyi bizottság j avasolj a, hogy ezen kérvény a földmivelésügyi miniszter urnak adassék ki. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a munkásügyi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a munkásügyi bizottság jelentése több törvényhatóságnak az iránti kérvényéről, hogy sztrájk esetén az aratási munkák ellátására katonaság engedtessék át. Az előadó urat illeti a szó. Gratz Gusztáv előadó: A munkásügyi bizottság nevében vagyok bátor indítványozni, hogy ezen kérvény a földmivelésügyi miniszternek adassék ki. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a munkásügyi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem % (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel t. ház mai napirendünket letárgyaltuk. Mielőtt az interpellácziókra áttérnék, a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve leszek bátor javaslatot tenni. Mielőtt azonban ezt tenném, az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését pénteken, folyó évi június hó 19-én d. e. 10 órakor tartsa. Ezen ülés napirendje legyen : elnöki előterjesztések és irományok bemutatása és a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztő megadózatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapításáról és annak felosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház a napirendet előterjesztésem értelmében állapítja meg. Meg lévén állapítva a legközelebbi ülés ideje és napirendje, áttérünk most már az interpellácziókra ; illetve első sorban a miniszterelnök ur fog válaszolni Nagy Dezső képviselő ur interpellácziójára a Budapest székesfővárosban létező lakásszükség orvoslása tárgyában. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nagy Dezső képviselő ur a következő interpellácziót intézte hozzám és az összkormányhoz (olvassa) : »Van-e a minisztériumnak tudomása a székes-fővárosban uralkodó lakásszükségről ? Minő intézkedéseket kivan a minisztérium tenni a bajok orvoslására és hajlandó-e különösen e baj enyhítése czéljából a magánházakban elhelyezett közhivatalok és állami intézetek számára középületeket emelni ?« KÍPVH. NAPLÓ- 1906 1911. XX. KÖTET. T. képviselőház ! A városi lakásdrágaságnak több indoka volt. Első indoka nézetem szerint az volt, hogy a kedvezőtlen pénzügyi viszonyok folytán az utóbbi esztendőkben az építésre felhasználható tőke, a mely részben hitel utján szokott beszereztetni, csak igen drága feltételek mellett és nem teljesen kielégítő mérvben volt beszerezhető. Második ok volt az építéshez felhasználandó anyagok, jelesül a tégla óriási megdrágulása, a melynek ára a legutóbbi időben olyan rendkívüli mértékben emelkedett, hogy, ha akarunk a viszonyokon segíteni, a téglaárak leszállítása és általában az építési anyagok olcsóbbá tétele is egyik elsőrangú feladatunk lesz. Hozzájárultak továbbá azok a munkásmozgalmak, a melyek módnélküli követelések támasza és a munka selejtes végzése által a vállalkozókat egyáltalában visszatartották attól, hogy építkezésekbe bocsátkozzanak. Minthogy a kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy itt olyan nagy bajokkal áll szemben, a melyek normális viszonyok között automatikus tevékenység utján le nem bonyolíthatók, másfelől pedig, hogy a főváros részéről sem számithat olyan nagyobbszabású és átfogó intézkedésekre, a melyek a bajt gyökerében fognák orvosolni, elhatározta, hogy nagyobb számban fogja kisebb lakások u. n. munkáslakások építését elősegíteni. (Élénk helyeslés.) Elősegíti pedig ezen munkáslakások építését nem ugy, hogy azok az illetők tulajdonává legyenek, mert a tapasztalat azt igazolja, hogy ha az illetőknek tulajdonába mennek át azok a házak, akkor ez ideig-óráig segit ugyan a bajon, mert a lakások száma növekszik, de mégis legtöbbször az szokott történni, hogy azután nagy nyereséggel túladnak az egyes házakon, néhány év múlva, már a második, harmadik birtokos kezén van a ház, ugy hogy ez nemhogy a lakások árának mérséklését idézné elő, hanem igen sokszor emelőleg hat, mert az ilyen házakban szoktak azután a lakások igen drágán kiadatni. (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja él.) Ily körülmények között arra határoztuk cl magunkat, hogy a nagyobb mennyiségben létesítendő lakásokat nem az illetők tulajdonába bocsátjuk, hanem mint bérlakásokat tartjuk fenn, mint bérlakásokat ugy, hogy azokat mérsékelt bérért, sőt, hogy ugy fejezzem ki magam, igen mérsékelt bérért bocsássuk a közszükséglet rendelkezésére, mert az a nézetünk, hogy ha nagyobb mennyiségű ilyen lakás olcsóbb bér mellett tartatik közkézen, az nemcsak ideiglenesen szanálja a lakásviszonyokat, hanem állandóan nyomasztólag hat a túlságos lakbérekre, mintegy regulativ természetével bír, a melynek hatása nemcsak a legkisebb lakások, hanem a nagyobb lakások bérénél is jelentkezik. Ezt a tervet valósítjuk meg azon törvényjavaslat által, a melyet a napokban voltam bátor a t. képviselőház elé terjeszteni. Messzebb menni, más, nagyobb bérlakásokat építeni a kormány részéről nem tartanám megengedhetőnek, ezt a 23