Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-346

136 Mö. országos ülés 1908 június 16-án, kedden. Ugron Gábor: Jó birkózók lesznek! (Derültség). Teszelszky József : Ezekből nevelkednek azután a züllött existencziák, a kiknek sem Istenük, sem hazájuk nincsen. Ez a törvény, t. ház, ezt az anomáliát, ezt a társadalmi furcsaságot is meg fogja szüntetni és itt látom én e törvényjavaslatnak szocziális, üdvös voltát, a mint azt tegnap Giesswein igen t. képviselőtársam olyan szép érvekkel megokolva kifejtette. Hogy ez a törvényjavaslat a taneredmény szempontjából is milyen üdvös, mutatja többek között az a körülmény is, hogy sok helyen két iskola van : például egy katholikus és egy izraelita iskola. A katholikus iskola az olcsóbb és azért az benépesül, inig a másik iskola drágább és azért ott kevesebb a tanítvány. Hogy azután hol jobb a taneredmény, azt hiszem azt felesleges fejtegetnem. Hogy ez a javaslat a maga egész mivoltában érvényesülhessen, nagyon kérem az igen t. kultuszminiszter urat, volna olyan szives ezen szép eszméket, miket a törvényjavaslatba lefektetett, a közélet mezejére is átültetni; legyen szives a felvidék elhagyatott helyeit és az Alföldnek széjjelszórt tanyáit, a hol egyáltalában semmi iskola nincs, felkeresni és ott, a mennyiben a hitközség a maga erejéből némi áldozatot hozni kész, istápolni a hitközséget az iskola létesitésére irányuló törekvésében. Vagy, ha ezen az utón intézkedni lehetetlen volna, saját tárczája terhére emeljen ezeken a vidékeken iskolákat, mert hiszen csakis akkor leszünk abban a helyzetben, hogy e törvény áldása ki fog terjedni a honpolgárok összességére és nem lesznek vidékek, a hol iskola egyáltalában nincs. (Élénk helyeslés.) Azonban, t. ház, egy másik körülmény is késztet engem arra, hogy itt felszólaljak és pedig a katholikus hitvallásos iskolák fentartása fontos érdeke. A magyar katholikus püspökök által kiadott tanügyi rendelkezések akként intézkednek, hogy a tanügy helyi hatóságai jogositvák a magánvizsgálatok után kettős tandijat szedni. Már most e törvény életbeléptetése után a hitközség elesik ezen jövedelmétől és ha mégis egy más czimen kénytelen lesz beszedni a vizsgadijat, könnyen megeshetik, hogy iskolafentaitási jogától e törvényjavaslat 6. §-a következtében elesik. Ennélfogva én igen kérem a kultuszminiszter urat, legyen szives az általa választandó utón és módon nekünk e tekintetben valamelyes direktívát adni. A mi azután azt illeti, hogy ez a törvényjavaslat a katholikus ügy érdekével ellentétben áll, szabadjon nekem azt a véleményemet nyilvánitani, mélyen t. képviselőház, hogy én ebben semminemű veszélyt a katholikus egyházra nem látok. Sőt ellenkezőleg, épen ezen törvény következtében biztositva látom a katholikus hitvallású iskolák fennállását, mert hiszen biztositva van a katholikus iskola az által, hogy az állam az iskolafentartó hitközségnek segítséget ad. Ez a törvény, mélyen t. képviselőház, nézetem szerint nem előhírnöke a bekövetkezendő államosításnak, ellenkezőleg abban, hogy a katholikus és egyáltalában a hitvallásos iskolák az iskolalétesités szempontjából államsegély következtében biztositva vannak, én, mélyen t. képviselőház, az államosítási törekvéseknek inkább hattyúdalát látom. Mélyen t. képviselőház ! Meg kell békülnünk azzal a körülménynyel, hogy az államhatalom a megalkotott és megalkotandó jogrend során közömbös magatartást a népnevelés kérdésével szemben sem tanúsíthatott. Ha elösmerjük, t. képviselőház, az államhatalomnak azt a jogát, hogy honpolgárainak hazafias magatartását a közjó érdekében hasznosíthatja, akkor el kell ösmernünk az államnak azt a kötelezettségét is, hogy ezen államélet vitális követelményeit képező hazafias érzületet ott, a hol annak helye és módja van, életre ébreszsze, fokozza (Igaz! Vgy van! jóbbfelől.) és a közjó érdekében gyümölcsöztesse is. (Helyeslés.) És íme, mélyen t. ház, a kötelességteljesítés utján eljutott az állam a népnevelés csarnokaihoz is. Mert hisz a haza jövendő polgárságának értelmi és érzelmi világa itt minősül és itt módcsul azzá, a mivé minden tisztességes honpolgárnak minősülnie kell, t. i. igaz hazafivá. (Vgy van! jobbjelöl.) Ezen oknál fogva, mélyen t. képviselőház, én a katholikus iskolákat nem féltem. Nem féltem pedig azért, mert él lelkemben az a tudat, és meggyőződés, hogy katholikus egyházam azt az iskolát, a mely a kettős magasztos czélt: az egyház és a haza szolgálatát szem elől tévesztené, nem szolgálná, anyai szeretetének bűvköréből bizton kitagadná, (ügy van ! Helyeslés jobbjelöl.) És ha esetleg akadna (Halljuk ! Halljuk !) olyan iskola, vagy olyan tanitó, a ki és a mely nem felelne meg ennek a magasztos feladatnak, akkor az erkölcsi jogrenden alapuló közjó megkívánja, hogy ezt az iskolát és ezt a tanítót érje az állam sújtó pallosa. (Igaz ! Vgy van I jóbbfelől.) A hitvallásos iskolák magasztos hivatásu fájának ezt a férges gyümölcsét, mi mélyen t. képviselőház, sem sajnálni, sem siratni nem fogjuk. Ezen megjegyzések után kijelentem, hogy a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Ki következik \ Raisz Aladár jegyző: Pop Cs. István! Pop Cs. István : T. képviselőház ! Az elemi népiskolai oktatás ingyenessé tétele igazán olyan jelszó, mely minden kufturembert örömmel tölt el már csak azért is, mert látja, hogy az állam igyekszik eleget tenni legelemibb kötelezettségének és végre akarja hajtani az államban hozott törvényeket. Ha mindennek daczára, igen t. képviselőház, mi nemzetiségiek aggodalommal tekintünk a törvényjavaslat elé, van annak fontos, mély oka. Sajátságos tünemény, hogy valamint az 1907 : XXVII. tcz. tárgyalásakor most is az országnak majdnem valamennyi nemzetisége tiltakozik. A circumspectus, megfontolt — köztük egy tudós — szász képviselők szintén tiltakoznak, ők, a kik min-