Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-345

345. országos ülés 1908 június 15-én, hétfőn. 129 Mezőfi Vilmos: ügy van! Minden felekezetnek külön! Leitner Adolf: A különféle felekezeteknek 32, 34, 40 növendékkel iskolájuk van és mindegyik osztatlan. Egy tanitó tanitja egy teremben az összes osztályokat. Ha már most ezen felekezeti iskolák helyett csak egyetlenegy áUami iskola állittatnék fel, akkor abban az egy iskolában nem kellene több tanerő, mint a mennyire igy szükség van, csakhogy helyesebben oszlanának meg a tanerők, mindegyik osztályt megfelelő tanitó tanithatná. (Ugy van ! balfelől.) Ez a gyakorlati része annak, a miért én az állami iskolát elsősorban sürgetem. Már most mit czéloz ez a javaslat ? Ha őszintén akarja keresztülvinni szándékát, akkor minden felekezetet segélyezni fog ahhoz képest, a mint arra szükség van. Tehát ezeket az apró-cseprő felekezeti iskolákat továbbra is fenntartja és ezáltal lehetetlenné teszi — mivel ez is csak erősiti a felekezeteket — hogy valamikor is közeledhessünk ahhoz az ideális czélhoz, hogy az állam érdekeit szolgáló állami iskolák állittassanak a felekezeti iskolák helyébe. (Felkiáltások a középen: A nép nem akarja!) Bocsánatot kérek, a néppel meg lehet azt értetni, hogy mit jelent az, ha rossz iskolák helyett jó iskolát kap. Mezőfi Vilmos: A nép akarja! Leitner Adolf: T. képviselőház ! Csak röviden akarok foglalkozni a kérdéssel, hiszen azt mondottam, hogy igy is szivesén üdvözölném a javaslatot — azt a czélt tartva szem előtt, hogy az oktatás ingyenes legyen — akkor, ha az következetes lenne, (Halljuk! Halljuk! a középen.) s meg nyugodnám abban, hogyha már nem javithatok az állapotokon, legalább ne is rontsak rajtuk. (Halljuk ! Halljuk !) Nekem ugyanis az az aggodalmam, hogy ez a javaslat még a létező állapotokat is erősen rontani fogja, vagyis még kevesebbé fogja tenni az iskolák számát. Nem gondoskodik ugyanis a javaslat arról, hogy mi lesz azon iskolák helyén, a melyek a javaslat következtében megszűnnek 1 Nagy köszönettel és nagy hálával fogadnám a megnyugtatást, sőt a további szótól is szivesen elállanék ez esetben, hogy az ilyen megszüntetett felekezeti iskolák helyébe állami iskolák állíttatnak fel. (Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter helyeslőleg int.) Nagyon szivesen követném a kormányt erre a térre, hogy igenis, szűnjenek meg az olyan felekezeti iskolák, a melyeket a felekezetek a maguk erejéből fentartani nem tudnak. Mezőfi Vilmos: Az összes felekezeti iskolákat meg kell szüntetni! Leitner Adolf: Én azonban ugy látom, hogy a kormány gondoskodni kivan az ilyen iskolák fentartátáról, s csak a mód, a melylyel ezt tenni szándékozik, nem felel meg a czélnak és nem lehet helyes. Mert nem áll az, a mit előttem szólott Goldis László t. képviselőtársam mondott, pláne panaszképen, hogy a felekezeti iskolák igy lassanKÉPYH. NAPLÓ 1906 1911. XX. KÖTET. ként megszűnnek. Ellenkezőleg, talán épen azon felekezeti iskolák, a melyekre ő leginkább gondolt, abba a furcsa helyzetbe kerülnek, hogy ha minden egyes görög-keleti iskolára nézve csak egyetlenegy növendék után fog a tanügyi kormány tandijat megállapitani, akkor másfélszer annyi jövedelmük lesz a görög-keleti iskoláknak az államtól, mint a mennyi tandijat ma szednek. (Mozgás.) Bocsánatot kérek, ez igy áll. összesen 1728 görög-keleti iskola van, (Halljuk!) a melyekben 18.661 K tandij folyik be. Egy görög-keleti iskolára tehát átlag 10 K 80 fillér esik. Azt állitottam, hogy ha minden egyes görög-keleti iskolánál csak egy növendék után fog tandijat fizetni az állam, akkor másfélszeres bevételük lesz, mert 10 K-val szemben 16 K lesz egy-egy iskolában a bevétel. (Halljuk ! Halljuk !) A javaslatnak igen nagy hibája az, hogy a növendékek után állapítja meg az állami hozzájárulást, a helyett, hogy azt a természetesebb módot vette volna be a javaslatba, a melyet eddig alkalmaztak, hogy t. i. egy-egy ilyen iskolának az előző három évi átlagát állapitotta meg hozzájárulás gyanánt. Ha ezzzel a hozzájárulással sem tudja az illető iskolaientartó iskoláját tovább is fentartani, akkor az állam szüntesse meg. Ha azonban fenn tudja vele tartam, akkor elismerem a javaslatnak azt az őszinte szándékát, hogy az eddigi állapotokat fenn kivan ja tartani. Azt gondolom, hogy a részletes tárgyalás során is lehetne ennek megfelelő módosítást tenni, sőt leszek is bátor a részletes tárgyalás során majd ennek megfelelő módosítást előterjeszteni, azonban tekintettel kell lennem arra, hogy előre nem tudhatom, hogy nincs-e meg a kormányban a szándék, ezen általam hangoztatott bajon másképen is segíteni ? Mert sok módja volna annak, hogy segítsen, t. i. az is egyik módja, a mire kegyes is volt a t. miniszter ur igenlőleg inteni, hogy azt szándékozik tenni, hogy a hol megszűnik az ilyen iskola, ott állami iskolát fog felállítani. Csakhogy ez nem elegendő magában véve, mert gondolnunk kell arra a több száz tanítónak családjára, a melyet ez által kenyerétől fosztunk meg. Én tehát teljesen nyugodt lennék, ha oly intézkedés vétetnék a javaslatba, hogy ott, a hol az ajánlott módon, t. i. csak minden -növendék után számítva, kárpótoltatik ' a tandij, figyelem nélkül arra, hogy mennyi volt eddig az iskola tandij a és az iskola ebből nem tartható fenn, szűnjék meg az iskola, de akkor vegye át az állam a tanítókat és állítson ott állami iskolát. Ezek voltak aggályaim, a melyeket a javaslat ellen felhozni szükségesnek tartottam. Tudom, hogy ezek a bajok szanálhatok, de mert a szanálás módját nem ismerem, azt a javaslatot terjesztem elő, hogy tekintettel arra, hogy ugy is csak ] 910-ben kívánja a javaslat megvalósítani a községi és felekezeti iskolákban az ingyenes oktatást, ellenben az állami iskolákban a kormánynak módjában áll ezt rendeleti utón is megtenni, tehát semmit sem mulaszt, hogyha egy csekély idővel hátráltatja ezen javaslat törvényerőre emelését: adja vissza a t. ház a javaslatot a t. kultuszminiszter urnak azzal, hogy 17