Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-345

124 345. országos ülés 1908 június la-én, hétfőn. tünk, mert hiszen millió szem többet lát, mint a képviselők 800 szeme. Azok az érdekelt körök, a melyek iskolafentar­tási joguknál fogva ezen törvény által igen közel­ről vannak érintve, az általános megvitatása köz­ben ezen törvényjavaslatnak felvetettek volna olyan eszméket, a melyeknek a törvénybe való iktatása épen magának a törvénynek is hasznára volna. Ebből a szempontból kifogásolom azt, hogy ilyen fontos törvényjavaslatokat olyan rövi­desen és hamarosan akar a kormány letárgyaltatni. (Folytonos zaj.) Elnök (csenyel) : Csendet kérek. Névszerint fogom megnevezni a folyton zajongó képviselő urakat. így nem lehet tanácskozni. Goldis László : Különben nem is tartom ezt az eljárást az igazi parlamentarizmus elvével meg­egyezhetőnek, mert a parlamentarizmusnak elve azt követeli, hogy a 'törvényhozás olyan törvénye­ket hozzon, a melyek az ország közszükségieténel; megfelelnek, a melyek kielégítik azokat a jogos igényeket, a melyeket az államnak összes pol­gárai bizonyos tekintetben támaszsanak Hogyha ez az elv áll, hogyha ez az igazi parlamentariz­musnak alapelve, akkor természetesen minden ilyen kérdés tárgyalásánál szükségesnek tartom, hogy arra nézve a közvélemény mentől szélesebb alapon megnyilatkozhassak. Áttérek most a törvényjavaslatra vonatkozó objektív megjegyzéseimre. Hódy Gyula : Ez nem volt objektív eddig ? Goldis László : Kivül esett a törvényjavaslat­nak tulajdonképeni anyagán. En őszinte örömmel üdvözöltem és üdvözlöm azt a tendencziát, hogy a népoktatást Magyarországon ingyenessé tegyük. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben, talán az egy Molnár János t. képviselőtársamnak kivételével, ebben a házban nincs egyetlen egy képviselő sem és künn az országban sincs egyetlen egy polgára a hazának, a ki ne kivánta volna és ne üdvözölné most örömmel azt, hogy a népoktatást, az elemi oktatást ingyenessé akarják termi. De a mikor én a legnagyobb örömmel szeretnék elfogadni egy olyan törvényjavaslatot, a mely a népoktatást igazán ingyenessé akarná tenni.akkor ezt a törvény­javaslatot épen azért nem fogadhatom el, mert az ingyenességet nem iktatja törvénybe. Ennek a tör­vényjavaslatnak czime el van hibázva. En nem azt a czimet adtam volna a törvényjavaslatnak, hogy : »Törvényj avaslat az elemi népiskolai oktatás ingye­nességéről«, hanem azt a czimet adtam volna : »az állami népiskolai tandij megszüntetéséről. Mert óriási különbség van aközött, hogy nincs tandij, és a között, hogy egyáltalában ingyenes-e a nép­oktatás. Némelyek azt gondolják, hogy ez paradox mondás. Leszek bátor iparkodni a t. házat meg­győzni arról, hogy ez az állitás megfelel a valóság­nak. Hiszen eddig a felekezeteknek csak kis része tartotta fenn iskoláit közalapokból, a felekezetek­nek legnagyobb része iskoláit a hívekre kirótt adókból tartotta fenn. Itt azután különbség támadt a különböző fele­kezetek közt. Némely felekezetek a hívőkre kirótt adókon kivül még az iskolába járó gyermekektől külön valami tandijat szedtek, de ez igen kis része volt annak az anyagi erőnek, a melynek segítsé­gével az illető iskola fentartatott, különösen azon felekezeteknél, a melyek már rég behozták a tan­díjmentességet, így pl. a görögkeleti román fele­kezetek, azt lehet mondani, abszolúte tandijat évek óta, évtizedek óta nem szednek, tehát lehet mondám, hogy ezek a felekezetek már régen be­hozták az ingyenes népiskolai oktatást. Más fele­kezetek, mondom, az iskolaadón kivül még tan­dijat is szedtek a gyermekek után és ezeket az anyagi eszközöket is felhasználták az iskolák fen­tartására. És most következik egy óriási igazság­talanság, a melyet ez a javaslat megállapít. E tör­vényjavaslat egyenesen megbünteti azokat a fele­kezeteket, a melyek az oktatást ingyenessé tették már évtizedekkel ezelőtt és egyenesen prémiumot ad oly felekezeteknek, a melyek az iskolákat csak tandij utján tartották fenn. Bozóky Árpád : Igaz ! ügy van ! Goldis László : Ennek az állitásnak az igaz­ságát senkisem tagadhatja. De a javaslat indoko­lásából magából tudom kimutatni, mily óriási igazságtalanság statuáltatik itt. A törvényjavas­lat indokolása kimutatja részletezve, hogy mely felekezetek mennyi tandijat szedtek az iskola­köteles gyermekektől. A róm. kath. iskolákat ha veszem, azt mondja az indokolás, hogy 5296 róm. kath. felekezeti népiskolában a tandij volt 675.000 K., és egy J3ár sorral lejebb látom, hogy 467 izraelita népiskalában a tandij volt 579.888 K., tehát 5000 iskolában volt 600.000 K. és 400 iskolában volt 500.000 K. a tandij. Most a róm. kath. felekezet kapni fog az 5000 iskolájáért 600.000 K. segélyt az államtól e ezimen és az izraelita felekezeti isko­lák kapnak 479.000 K-át. (Ellenmondások.) Laehne Hugó : Dehogy kapnak ! Nem ismeri a javaslatot! Goldis László : Ugy értem, ha a tandijat az állam rebonifikálni akarja. Bozóky Árpád : öt százalékos iskolaadó jön tekintetbe. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Goldis László: Igen, az 5%-ot tekintetbe véve. A többi keresztény felekezetnél tekintetbe vétetik, hogy melyik fizet kevesebbet 5%-nál. Az 5%-on felül az arány ugyanaz marad ; ha az 5%-ot kivetik, az arány ugyanaz fog maradni. (Mozgás.) Szeretném, ha jól megértené a t. ház, hogy nem animózitás szól belőlem egyik felekezet ellen sem. Isten ments. Csak dicsérem a t. miniszter urat, a kiről olvastam, hogy egyik hitfelekezettel szem­ben, a mely aggódva nézte a törvényjavaslat intéz­kedéseit, odanyilatkozott, hogy akár kivételes intéz­kedésekkel is iparkodni fog az illető felekezet anyagi érdekeit megvédeni az iskolák tekintetében. Ezt az eljárást csak dicsérettel említem és nem féltékeny-

Next

/
Thumbnails
Contents