Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-328
328. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908. május 20-án, szerdán Justh Gyula, utóbb Eakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai: Az 1908. évi állami költségvetés tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A kérvényi bizottság tárgyalta kérvények 55—68. sorjegyzékeinek bemutatása. — Nagy György indítványa Budavár bevétele évfordulójának megünneplése tárgyában, — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A "kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos, gr. Zichy Aladár, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja SzentKirályi-Zoltán jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat Szmrecsányi György, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Csizmazia Endre jegyző ui fo gJ a jegyezni. Napirend szerint következik az 1908-ik évi állami költségvetés (írom. 695—703, 789) folytatólagos tárgyalása, még pedig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetése. Felkérem Szmreesányi György jegyző urat, kogy a költségvetés első tételét felolvasni szíveskedjék. Szmrecsányi György jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 1. czim. Rendkívüli kiadások : Átmeneti kiadások : X. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek : IX. fejezet, 1. ezim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok : 1,105.467 K. Sághy Gyula előadó: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) A kultuszminiszter ur költségvetésében foglalt számtételek tulaj donképen számbeli kifejezését képezik azon fő irányzatoknak, a melyeket a t. kultuszminiszter ur már ismételt nyilatkozataiban és annak idején programmbeszédében e házban bővebben kifejtett és ismertetett és a melyeknek alapeszméje a nemzeti kulturális egységnek érvényesitése és erősítése és ezen szempontoknak még az egyházak szüklégleteinek segélyezésénél és ennek fejlesztésénél is folytonos szemmeltarfcása. (Helyeslés.) T\ ház ! Annyira ismeretes a kultuszminiszter urnak álláspontja ós működése, hogy én az ő egyházpolitikai és kulturális tevékenységének bővebb ecsetelésébe itt most bocsátkozni és azzal a t. háznak figyelmét hosszabb időre igénybe venni egyáltalában szükségesnek nem látom, (Helyeslés.) habár mindkét irányú működése méltó tárgyát képezhetné azon szép és elragadó kép lefestésének, a melyet a t. kultuszminiszter ur a magyar nemzeti kultúra keretei közé illeszteni czéloz, s mint czélt maga elé kitűz. De megelégszem most e tekintetben egyrészről a legteljesebb elismerés és méltánylás kifejezésével, másrészről pusztán annak kiemelésével, hogy a mi a kultuszminiszter ur egyházpolitikai tevékenységét és annak irányzatát illeti, az mindenekelőtt az 1848 : XX. t.-cz. lehető végrehajtásának méltányos megközelítése, vagy mondhatnám inkább, hogy az 1848-iki XX. t.-czikknek a változott viszonyokhoz idomított fokozatos, méltányos alapokon haladó végrehajtása és ezáltal egyrészről a nemzeti történeti egyházak anyagi egyensúlyának helyreállítása, (Helyeslés.) másrészről az egyházak között azok különböző viszonyaihoz mérten a jogegyenlőség elvének megvalósítása. (Helyeslés.) Ezen kettős czélra törekszik egyrészről azon czélzata és már több izben hangoztatott szándéka, hogy a történeti protestáns egyházaknak "segélyezését alapitványszerűleg, tehát külön törvény által biztositottan szándékozik eszközölni, másrészről, hogy a katholikus autonómiának mielőbbi megvalósítását is czélba vette. (Élénk helyeslés.) Kulturális tekintetben pedig a t. miniszter ui tevékenységének alapkövét, sarkkövét, alapirányzatát képezi a magyar nemzeti kultúra egységének megőrzésével az összes kulturáks ágaknak európai nivóra emelése, a magyar nemzeti állam egységének kulturális eszközökkel való megszilárdítása és folytonos előmozdítása, és épen ezért az összes kulturális ágak és tényezőknek arányos,
