Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-328
4 328. országos ülés 1908 május 20-án, szerdán. összhangzatos, nemzeti jelleggel és irányban való erőteljes továbbfejlesztése. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy ezekkel röviden jellemeztem és ugy vélem, talán eléggé találóan az igen t. miniszter ur működését ugy az egyházpolitikai, mint a kulturális téren. Ezek után áttérek röviden magának a költségvetésnek csak igen rövid ismertetésére, inkább csak egyes pontoknak kiemelésére szorítkozva. (Halljuk! Halljuk !) É tekintetben mindenekelőtt bátor vagyok kiemelni azt, hogy az összes különbözet az évi kiadásokban a múlt évi költségvetéshez képest 10,039.000 koronát tesz ki; minthogy azonban a bevételek az 1908. évre 614.266 koronában kevesebb összegben irányoztattak elő, az összes különbözet a tavalyi költségvetés és a mostam költségvetés kiadási tételei között 13,653.266 koronát tesz ki. Nevezetesen emelkedést mutatnak az egyes kiadási tételek között elsősorban a budapesti és kolozsvári egyetemeknek és ezekkel kapcsolatban álló klinikáknak költségvetése, továbbá a jogakadémiák kiadásai, ép ugy az állami gimnáziumok és reáliskolák költségei, valamint a felekezeti, községi és törvényhatósági középiskoláknak költsége és segélyezése. Hasonlókép szintúgy a felsőbb leányiskolák költsége is lényeges emelkedést tanúsít. Leglényegesebb emelkedést találunk azonban a népnevelés körében, a népiskolák és népnevelési intézeteknél, a hol az összes emelkedés körülbelül 8 millió koronát tesz ki. (Élénk helyeslés.) Ép ugy nevezetes emelkedés van a művészeti kiadásoknál is, de ennek nagy része, egy millió koronánál több, a színházaknak a belügyi tárcza keretéből e tárcza keretébe való átvételével van összefüggésben. Lényegesebb emelkedést tanusit még ezeken kivül a tudományos, irodalmi és közművelődési czélokra szánt összeg is ; épugy lényeges emelkedés van — több egy müliónál — az átmeneti kiadásoknál is, de a beruházásoknál a rendkívüli kiadások rovatában mintegy 200.000 korona csökkenéssel találkozunk. Mindezek után a költségvetést ugy a maga egészében, mint részleteiben a t. háznak azon bizalom alapján is, a melylyel az egész ház, az egész nemzet és ország a t. miniszter ur iránt viseltetik, elfogadásra ajánlom, s egyúttal ajánlom, hogy a t. miniszter urnak az indokoláshoz csatolt jelentése, a mely az 1904 : XI. t.-ezikk alapján az 1906-ban történt beruházásokról szól, a t. ház által jóváhagyó tudomásul vétessék. Fentartom magamnak különben, hogy a menynyiben a részletes tárgyalás folyamán szükségét látom, az egyes részleteknél újra felszólalhassak. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : Szólásra van valaki feljegyezve ? Szmreesányi György jegyző: Csóti Géza! Csóti Géza : T. ház ! A t. előadó ur rövid, de kielégítő módon jellemezte a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyházpolitikai és kultúrpolitikai tevékenységét, azt az irányzatot, a mely egész működésében nemcsak őt magát, hanem a mely az egész vallás-és közoktatásügyi kormányzatot vezeti. Minden tekintetben az előadó ur jellemző kritikáját kellőképen tudom honorálni, és magam is abban a nézetben vagyok, a melyet ő itt — ajánlva a kultusztárcza költségvetésének elfogadását — előadni szükségesnek vélt. T. ház ! Épen az előadó ur jellemzésére alapítva az én nézetemet és észrevételeimet, objektivitás szempontjából kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a vaüás- és közoktatásügyi miniszter ur a kényes egyházpolitikai kérdéseket ügyes tapintattal, részrehajlás nélkül és minden tekintetben a nemzeti áUam kiépítése szempontjából kellő szívóssággal, körültekintéssel és czéltudatos irányzattal iparkodik megoldani, (Helyeslés.) s mindent elkövet a maga hatáskörében, hogy e kényes egyházpolitikai kérdéseket közmegelégedésre, az egyenetlenségek elsimításával, a lelkiismereti aggodalmak kiküszöbölésével és mindenkinek közmegelégedésére oldja meg. (Élénk helyeslés.) Minden igaz magyar hazafinak, a ki a nemzeti fejlődést és a magyar nemzeti államnak teljes mogalapozását, megizmositását és felépítését szivén hordja, azon kell lennie, hogy az egyházak és felekezetek jogos és méltányos kívánságai sürgősen és tapintatosan elégíttessenek ki. Mert az ily, levegőben lebegő kérdések, óhajok és kívánságok olyanok, mint a szervezetben, lappangó sebek, a melyeket ha kellő módon nem orvosolunk, szenvedést idéznek elő, lázat támasztanak és sorvasztják az emberi életet, a szervezetet, támasztanak oly bajokat, a melyeket épen a magyarság szokott megsinyleni. (Igaz! Ugy van!) E tekintetben részrehajlás nélkül meg kell jegyeznem azt, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur minden czélzatos támadás ellenére is, minden politikai czélzatosságból származó ráfogások ellenére is a teljes részrehaj latlanság szempontjából iparkodik ezen kényes lelkiismereti kérdéseket kezelni és megoldani. Megengedem, hogy az egyes felekezetek és egyházak közt vannak még óhajok és kivánságok, a melyeknek a kielégítése sürgető, de a mit meg nem lehet oldani ma, azt meg lehet oldani holnap vagy rövid idő múlva. Minden, hazáját igazán szerető egyház és felekezet azon van, hogy a kultúrát és a magyarságot szolgáló egyházak a méltányosság és arányosság szempontjából anyagilag segélyeztessenek és oly állapotba jussanak, hogy nemzeti és kulturális missziójukat becsületesen, derekasan és tisztességesen előmozdíthassák és a hazát ezáltal izmosíthassák. T. ház ! Röviden kívánok a kultusztárcza keretébe tartozó néhány egyházpolitikai kérdésre rámutatni és ezekre a t. miniszter ur jóakaratú figyelmét felhívni, nem azért, mintha azt hinném, hogy a miniszter urnak mindenre kiterjedő figyelme ezen kérdéseket nem érinti, hanem tisztán azért, hogy illő helyen a közhangulatnak tapintatos módon megnyilatkozást adjak. Itt vannak az u, n. hitközségi terhek, Ezek
