Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-329

329. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908. május 21-én, csütörtökön Justh. Gyula, utóbb Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: Az 1908. évi állami költségvetés tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannalc: gr. Andrássy Gyula, gr. Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos, gr. Zichy Aladár, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Hammersberg László, a javaslatok mellett felszólalókat Zlinszky István, a javaslatok ellen felszólalókat Szmrecsányi György fogja jegyezni. Napirend szerint következik az 1908. évi költségvetés (írom. 695—703, 789) folytatólagos tárgyalása, még pedig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tárczájánál : a budapesti királyi egyetem. Felkérem Szmrecsányi képviselő urat, szíveskedjék a tételt olvasni. Szmrecsányi György jegyző (olvassa): Budapesti királyi egyetem. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 3. czim. Rendkívüli kiadások: X. fejezet, 3. czim. Bérutazások : VI. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek : IX. fejezet, 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok: 1,921.509 K. Kovács Ernő! Kovács Ernő: T ház! A budapesti királyi egyetemen a nemzetközi jog rendkívül el van hanyagolva. Tudják, a kik az egyetemet annak idején hallgatták volt, s a kik jelenleg is érdeklődnek az egyetemi tárgyak és tanulmányok iránt, hogy a nemzetközi jog voltaképen csak elhanyagolt és kisegítő tárgya a jogbölcseletnek. A szigorlatokon jó, ha az illető szigorlatozó kap véletlenül egy kérdést a nemzetközi jogból, és az a kérdés is rendszeresen olyan tárgyra vonatkozik, a melyet minden újságolvasó ember tud tisztán a tapasztalatból. Ezzel szemben utalnom kell arra, hogy a nemzetközi jog tanulása, különösen manapság, rendKÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XIX. KÖTET. kivül nagy fontossággal bir. (Igaz!) Tudjuk, hogy épen a t. közoktatásügyi miniszter ur vezetése alatt és az ő igazán varázslatos egyéniségének hatása alatt a nemzetközi érintkezésben és a nemzetközi jog majdani fejlesztésében bizonyos jelentős szerepet foglalunk el mi magyarok. Már most ha azok, a kik majdan ezeket az interparlamentáris konferencziákat látogatni hivatva lesznek, állandóan nincsenek au fait azokban a kérdésekben, a melyek a nemzetközi jog alapján a nemzetközi társadalmat mozgatják, irányítják, ha nincsenek tisztában az alaptételekkel, a melyekből kiindulólag meg lehet magyarázni a nemzetközi jog fejlődését, akkor az a szerep, a melyet majdan a jövendő nemzedék el fog foglalni, nagyon csekély lesz. Épen ebből a szempontból az volna tiszteletteljes kérésem a t. kultuszminiszter úrhoz, méltóztassék oda hatni, hogy a tudományegyetemen a nemzetközi jog önálló szigorlat tárgyát képezze és inkább a jogbölcsészet, a melylyel együtt van most, töröltessék a szigorlati tárgyak közül. Arról van tudomásom, hogy a királyi magyar tudományos egyetem maga már felterjesztést intézett az iránt, hogy a jogbölcsészet töröltessék a szigorlati tárgyak közül. Erre vonatkozólag'is akarnék néhány szóval kitérni. A j ogbölcsészetnek mint tárgynak tanítása, illetőleg a szigorlaton való erőteljes követelése a régi iskolákban még indokolt volt, az észjog idejében. Az észjogi bölcselők ugyanis ugy fogták fel a jogot, hogy a jog az emberek ösztöneiből, az emberek egyéniségéből keletkezik és megmagyarázható és ennek folytán az volt a felfogásuk, hogy bizonyos jogi szabályok mindenütt az emberiség bármely államában, bármely közületében érvényességgel bírnak. E gondolkozásból vontak le bizonyos rendszert és e rendszerbe befoglaltak tételeket. Már most az ujabb iskola, az az iskola, a melynek egyik tanára épen a sokat emlegetett Pikler Gyula, ezzel szemben az ugyne-