Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-328

328. országos ülés 1908 évi XIV. törvényczikknek esetleges revíziója. Sokan panaszkodtak, hogy az állami befolyásnak nincs elég tág tere, pedig tudomásom szerint az állami központi kormányzat olyan messzire megy a fegyelmi jog gyakorlása terén, hogy azért is fegyelmi alá vont a kongruaelvonás tekintetében egyes lelkészeket, mert azok a képviselőválasztásoknál nem tudom hogyan és miképen szavaztak, tehát nem ugy szavaztak, — ilyen esetek is vannak . . . (Zaj és ellenmondások.) Bocsánatot kérek, a karánsebesi és aradi egyházmegyében nagyon sok ilyen eset történt, hogy azért f iiggesztetett fel a lelkésznek a kongruája, mert a képviselőválasztásoknál nem a kormány jelöltjére szavazott és ezt hazafiatlan vagy nem tudom micsoda eljárásnak bélyegezték. Horváth József (marosujvári) .- Lukács László ma is tiszteletdíjat kap ! Bredicean Koriolán : Kitől ? Horváth József (marosujvári): Az államtól, a kormánytól. Maga felolvasta. Elnök: Csendet kérek! Horváth képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Bredicean Koriolán (közbeszól). Elnök: Bredicean képviselő urat figyelmeztetem, hogy csendben legyen. Vlád Aurél : A kongnia kiadása tekintetében az 1898: XIV. t.-cz. elég tág hatáskört biztosit a miniszternek, hogy az állami érdekeket, azokat az érdekeket, a melyeket a törvény értelmében védeni kötelessége, megvédhesse. Különösen tiltakoznom kell azon általános gyanúsítások ellen, a mely gyanúsítások az összes görög keleti lelkészek ellen hangzottak el hazafiasság szempontjából, mely gyanúsítások értelmében az összes görög keleti lelkészségnek hazafias érzelme vonatik kétségbe. Hát a mi a hazafiasságot illeti, azt is nagyon sokféleképen magyarázzák. Egy nagyon jellemző esetre hivatkozom, a mely velem történt meg. Mint védő szerepeltem egy tárgyaláson, a hol az egyik tanú, egy megyei tisztviselő, azt mondotta, hogy egy esetben meg akarta nyerni az egyik lelkészt a hazafias párt részére. Azt kérdeztem : hát melyik párton volt az illető 1 Azt mondta : a néppárton ! Es melyik párt részére akarta megnyerni ? Azt mondta : A liberális párt részére. Tehát akkor a liberális párt volt a hazafias párt és a néppárt volt a hazafiatlan. Ha ilyen szempontok érvényesülnek a hazafiság tekintetében, és ha már az egyik párthoz való tartozást is a hazafiság szempontjából bírálják, ha ilyenképen és ilyen szempontokból fogjuk fel ezt, akkor minden párt azt mondhatja azokról a lelkészekről, a kik nem hozzá tartoznak, hogy hazafiatlanok, és igy, miután a többség van abban a helyzetben, hogy a maga akaratát, a maga befolyását érvényesíthesse, hát a többség azokat a papokat, a kik véletlenül a kisebbségre szavaznak, hazafiasság szempontjából kifogás alá veszi és ebből a szempontból megfosztja őket a kongruától. Azt hiszem, ilyen reakczionárius, a szabadsággal május 20-án, szerdáit. 47 ellentétben álló ilyen szempontoknak még sem szabad dominálniuk ezekben a kérdésekben. T. képviselőház ! Nem akarok erről hosszasan szólni és fentartom magamnak a jogot, hogy álláspontomat ebben a kérdésben akkor fejtsem ki, a mikor a miniszter ur abban a helyzetben lesz, hogy a katholikus kongrua rendezéséről, továbbá a katholikus autonómiáról szóló törvényjavaslatot beterjeszti. A mi pedig a protestáns egyházak segélyezésére vonatkozó kérdést illeti, nagyon helyesnek tartom azt, hogy az állam az 1848 : XX. t.-czikkben vállalt kötelezettségének eleget tesz. Egyáltalában nem akarom vitatni azt, vájjon helyes alapelvre van-e az egész törvény lefektetve, bár privát véleményem szerint e felett is lehet vitatkozni, de addig, míg az a törvény törvény, annak végrehajtása természetesen nem kifogásolható. Itt is azonban sajnálattal tapasztalom, hogy a görögkeleti egyházak teljesen negligálva lettek és ezek igényeiről a miniszter ur egyáltalában gondoskodni nem akart, mert, bocsánatot kérek, a kongrua kérdését ezzel a kérdéssel összevegyiteni nem lehet. A kongruát nem az egyházak kapják, hanem az egyes lelkészek. Az egyházakra nézve nem mindegy az, ha ők kapnak valamit, vagy hogyha papjaik kapnak egyéni szükségleteikre. Ezt a két dolgot összekombinálni ilyen módon nem lehet. Még csak egy körülményre vagyok bátor a t. miniszter ur figyelmét felhívni. Hogy t. i. a költségvetésben szerepel egy tétel, a melyet törvényesség szempontjából kifogásolni lehet. Ha jól emlékszem, 100.000 korona fordul elő a költségvetésben a görögkeleti lelkészek segélyezésénél. Ez a tétel régebben is szerepelt, mielőtt még a kongruáról szóló törvény eg3^általában meghozatott. Az 1898. évi XIV. t.-czikk 21. §-a a következőképpen szól (olvassa) : »A jelen törvény czélja kizárólag a lelkészi jövedelem kiegészítése lévén, önként következik, hogy az állam, pénzügyi helyzetéhez képest, továbbra is feladatául tekinti a fejlődő, méltányos igényekhez képest a bevett vallásfelekezeteket egyházi és iskolai szükségleteinek kielégítésében támogatni, miért is a jelen törvény az állami költségvetésben kölönböző czimek és rovatok alatt a bevett vallásfelekezetek részére felvétetni szokott mindennemű egyházi és iskolai segélyeket érintetlenül hagyja, kivéve a különböző egyházak csekélyebb illetménynyel ellátott lelkészeinek segélyezésére szolgáló tételt, mely a költségvetési törvénybon meghatározandó összegben jövőre az 1. és 20. §-ban meghatározott czélra szolgál.« Jelenleg az az összeg egyes papok között osztatik fel és pedig olyan papok részesülnek ebből az összegből, a kik kortesszolgálatokat teljesítenek. A költségvetésben szerepel tehát egy olyan tétel, a mely úgyszólván a mindenkori kormányok rendelkezési alapját képezi és a mely politikai szolgálatok jutalmazására szolgál. En azt hiszem, t. képviselőház, hogy minthogy