Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-339
június k-én, csütörtökön. 432 339. országos ülés 1908 Dudits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. l-át). Elnök: Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a törvényjavaslat 1. §-át változatlanul az igazságügj 7 ! bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Dudits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. %-át). Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a törvényjavaslat 2. §-át változatlanul az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, Hogy az változatlanul elfogadtatik. Dudits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. %-át). Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a törvényjavaslat 3. §-át változatlanul az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Dudits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4. §-át.) Elnök: Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a törvényjavaslat 4. §-át, változatlanul az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik az 5. §. Dudits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 5. §-<H). Elnök: Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a törvényjavaslat 5. §-át, változatlanul az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Dudits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat %.%-át)._ Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 6. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 6. §. változatlanul elfogadtatik. Következik a 7. §. Dudits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 7. %-át.) Nagy Ferencz ! Nagy Ferencz: T. képviselőház ! Én azt hiszem, hogy ebben a szakaszban van ennek az egész törvényjavaslatnak és az egész intézménynek á súlypontja. Hiszen méltóztatik emlékezni, hogy ez a nyugdijintézeti kérdés azért húzódott olyan sokáig, mert nem volt meg a határozott elszántság abban a tekintetben, hogy egy ilyen biztositék vétessék fel a nyugdíjintézetbe, a mely különösen az ügyvédi áüás megszüntetésére irányul, úgyhogy tehát egy olyan intézet állittassék fel, a mely bizonyos tekintetben ellentétbe jut azzal a funkczióval és azon közfunkczió feltételeivel, a melyeken az ügyvédség nyugszik. Mert hiszen az kétségtelen, hogy az ügyvéd a maga hatáskörét, a maga funkeziójának jogalapját magától az államtól nyeri. Hiszen az ügyvéd bizonyos tekintetben köztisztviselő és köztisztviselői minősége van. Hiszen nem szigorúan véve, de bizonyos tekintetben mégis annyiban, a mennyiben az államtól kapja azt a hatáskört, a melyet gyakorol, és azt is akarjuk, hogy az ügyvédség az igazságszolgáltatásnak egyik kiegészitő szerve legyen, tehát csakugyan az államhatalom gyakorlásában vegyen részt. Már most, ha ebből indulunk ki, akkor ez egy rendkivüli nagy dolog, hogy azért, mert valaki egy nyugdíjintézetbe nem tudja vagy nem akarja befizetni azokat a járulékokat, ő azt a köztisztviselői minőséget, a melyet neki az állam ad, elveszíthesse. (Az elnöki széket Návay Lajos alelnök foglalja el.) Eddigelé ( leginkább ez a körülmény volt az, a mely visszatartotta a megelőző kormányokat, de nemcsak a kormányokat, de visszatartotta magukat az ügyvédi köröket is attól, hogy ezt a nyugdíjintézetet életbeléptessék. őszintén megvallva, én bizonyos aggodalommal fogadom el e szakaszt. Nem akarom ellenezni, de bizonyos aggodalmat kell, hogy kifejezzek egy olyan szakaszszal szemben, a mely egyenesen az ügyvédi jogosultságnak, mint ilyennek, a megtámadására irányul, úgyhogy bárkinek, a ki talán szerencsétlenség folytán, vagy akárminő oknál fogva juthat abba a helyzetbe, az ügyvédi kvalifikácziója meg legyen szüntethető. Zakariás János: Annak elengedi a kamara! Nagy Ferencz: Sem büntetve nem volt, sem fegyelmi vétséget nem követett el, és már most ő pusztán a nem fizetésért ki legyen téve annak, hogy ügyvédi állását elveszíti. Zakariás János: Szó sincs róla. Molnár Jenő: Ezt kaptuk az államtól hozzájárulásképen ! Nagy Ferencz *. Szó sincs róla, megvannak a korrektivumok. Ez a korrektivum: hogy el-e lehet engedni, nagyon jól tudom, továbbá, hogy megvan a korrektivum abban a tekintetben is, hogy két esztendő a várakozási idő, hogy megvan a jogorvoslat a Curiához. De minden üyen jogorvoslat és minden ilyen korrektivum mellett is megtörténhetik az, hogy valaki az ügyvédi minőségét elveszti, a melyet az államtól kapott. Nem akarom ezt ellenezni, elfogadom ezt á paragrafust, de aggodalmaimat ki kellett fejeznem, hogy igy legalább jelezzük, hogy akkor, a mikor mi ezzel a paragrafussal — és ezt hangsúlyozom: honoráljuk — az ügyvédek kívánságát, akkor azzal a tudattal teszszük ezt, hogy mi bizonyos közszempontból súlyos áldozatot hozunk. Az én felszólalásom tehát csak ezt akarja tanúsítani, ellenezni a paragrafust nem akarom, mert hiszen &
