Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-339

3.9.9: országos ülés 1908 -takarékossági széllémet' is'nevelni fogja az egyeseknél. Egyszersmind elő fogja segíteni azt is, hogy az egyes tagok árvái kellő nevelésben lesznek részesíthetők, a mi eddigi áj dalom, sok esetben nem volt lehetséges, a mi miatt jobbmodú szülők gyermekei is gyakran elzüllöttek. E javaslattal most mód fog kinálkozni arra, hogy a hátramaradottak, az atya elhalálozása esetében is, megfelelő nevelésben részesüljenek, így nemcsak hatalmas anyagi eszköz fog megteremtetni, hanem a szellemi tőke megmentése által is éreztetni fegja ez az intézmény a nemzetre való jótékony hatását. A befizetések "kezdetben szerények lesznek ; a fősuly az özvegyek és árvák ellátására helyeztetik. Az ügyvéd is kaphat rokkantsági ellátást, ha teljesen munkaképtelenné lesz, de ezen törvényjavaslat szerint nem vagyunk azon helyzetben, hogy egyelőre aggkori biztositást adhassunk. Azonban az intézet alajrjai ugy vannak lerakva, hogy idővel az aggkori biztosítás is szervezhető lesz, intézkedései bizonyos elasztiozitással birnak a tekintetben,"hogy az igények növekedésével midőn az intézet meggyökeresedvén, úgyszólván beleélte magát az emberek kedélyébe, hatalmasan fejlődhessék. (Helyeslés), Maga a törvényjavaslat egy szerves egészet képez; a mely matematikai alaj^on is fel van épitve. Ezt a javaslatot annak idején az ügyvédi kamarák, az országos ügyvédgyűlések, az ügyvédi kamarák országos értekezletei is többszörösen áttanácskozták; behatóan foglalkozott vele az igazságügyi bizottság is, ugy, hogy ez most olyan szerves egészet alkot, a melynek egyes szálait kihúzogatni nem lehet, hanem azt abban a kidolgozott állapotban kell elfogadni, a mint jelenleg a t. képviselőház előtt van. A nélkül, hogy egyelőre belemennék a további részletekbe, tisztelettel kérem a t. képviselőházat, hogy az általam előadottaknál fogva méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban" a részletes tárgyalás alapjaid elfogadni. (Éljenzés). Elnök: Szólásra következik'? DuditS Endre jegyző: Darányi Ferencz! Darányi Ferencz: T. képviselőház! örömmel üdvözlöm az igazságügyi kormányt,"hogy a szocziális alkotások terén e kérdéshez eljutott. Nem mulaszthatom el azonban, hogy egy nagy kifogásomnak kifejezést ne adjak. Egy óriási szocziális igazságtalanságot látok ugyanis" e javaslatban, még pedig a 14. §-ban, a mely azt mondja, hogy csak azt az intézeti tagot illeti meg a matematikai táblázatban meghatározott ellátás, a ki tiz éven át tagja volt az intézetnek. Engedelmet kérek, ha már szocziális alkotást tervezünk, akkor szocziális érzékkel és igazsággal is kell megtervezni. Ha valaki az ügyvédi pályán 18, 20, 30 évet'becsülettel'eltöltött és talán két év múlva elragadja őt a halál családja köréből, akkor azért, mert nem lehetett még tiz éven keresztül tagja az intézetnek, családjának nem lesz igénye ahhoz, a mit ez a törvény egyébként nyujt^ jitnius b-én, csütörtökön. 431 Én ezt ugy vélem megkorrigálhátónak, hogy a 14. §-ból ezt a kitételt : tiz éven át tagja volt az intézetnek, egy szóval helyesbitjük : nem az intézetnek, hanem valamely kamarának. Erre valószínűleg azt fogja mondani az igen t. előadó ur,hogy nincs alap arra.hogy ezt az igényt kielégithesse az intézet. En megjelölöm a módot, hogy legyen erre alap, (Halljuk !) Ha mi ezt a kérdést törvénynyel, intézményesen szervezzük, akkor szerintem az eddig létező segélyalapokra szükség nem lesz. A kérdés tehát megoldható akként, hogy e törvényben azt is kimondjuk, hogy a kamaráknál létező segélyalapok beolvasztatnak e nyugdij- és gyámintézetbe. (Ellenmondások.) Lehet, mert ez alapok elvesztik rendeltetésük czélját, mihelyt ez a törvény életbelép. (Elénk ellenmondások a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Darányi Ferencz: De mondjuk, hogy ez nem lehet, akkor azonban van más mód. Ez a mód pedig az, hogy mikor ezt az intézetet felállítjuk, a törvény, a mely megállapítja a befizetési kötelezettséget és olyan szigorú intézkedéseket tartalmaz a nem fizető ügyvéddel szemben, hogy az a kamara tagjai sorából törlendő, ugyanilyen szánkczióval mondja ki azt is, hogy minden ma bejegyzett ügyvéd mondjuk 200 koronát köteles befizetni. Ebből az összegből egyszerre akkora alap teremtetnék, a mely ezeket az igényeket biztosítaná. Hogy ezt kimondhassuk, ennek semmiféle jogi vagy egyéb akadálya nincsen ; én ugy ismerem az életet, hogy erre a czélra meg volna az akarata is, a készsége is a magyar ügyvédi karnak, de hála Isten, talán a tehetsége is, hiszen az a 200 korona egy ügyvéd zsebében nem olyan óriási összeg, a melyet ilyen czélra ne nélkülözhetne. Én ezt a kérelmemet előterjesztem a törvényjavaslat általános tárgyalásánál, nagyon kérem az igazságügyminiszter urat, tegye magáévá az általam előadottakat és kérem ahhoz a t. ház hozzájárulását is. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illetné a szó. Az előadó ur azonban nem kivan szólni. A tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. (Éljenzés.) Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Dudits Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Dudits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a törvényjavaslat czimét változatlanul az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik.