Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-338

408 338. országos ülés 1908 június 3-án, szerdán. nem üldözik eléggé és nagy elfoglaltságuk miatt nagyon ritkán mélyednek bele abba a kérdésbe, hogy a polgári csalás fenforog-e. Azonban a polgári csalás kérdését egészen kriminálissá tenni szerény nézetem szerint nem lenne helyes. Azáltal, hogy a ravasz fondorlat szóból a ravasz szót eltörölte a törvényhozás, elegendő útmutatást kap a biróság a tekintetben, hogy mi mit értünk fondorlat alatt ? Bozóky Árpád", Ez kérdés, mert senki sem tudja, hogy mit ért alatta ! Nagy Emil; Hogy fondorlat alatt mit értünk, azt t. képviselőtársunk soha oly módon megállapítani nem lesz képes, hogy azt ne bizza a tisztességes, becsületes birónak a megitélésére. Azonban, ha meg tetszik engedni, hogy a kérdéssel foglalkozzam, elmondom, hogy a büntetőtörvényben én tulaj donkép nem magát a szakaszt látom olyan rettentő hibásnak, mint inkább megbotránkoztam már jogászkorom legfiatalabb részétől kezdve azon, hogy a csalás szakaszát a büntető törvény ilyen fokozatokon kiséri végig, hol meg van mondva,hogy a csaló, az nem nagy baj, csak ha rettenetesen csaló, ha oly mértékben csaló, hogy minden emberi mértéket felülmúl és a ravasz fondorlat fogalmát ez az indokolás olykép határozta meg, hogy az a biróság felfogását e tekintetben megmételyezte. Ha azonban a ravaszság fogalmát megszüntetjük és e helyett megmarad a fondorlat fogalma, ez meg fogja mutatni a bíróságoknak, hogy egyrészt minden csalás nem tartozik feltétlenül kriminális útra, mert ha a fondorlatot kiveszszük, akkor majdnem minden lóeladást, majdnem minden lóvételt, majdnem minden szerződést polgári biróság helyett a büntető biróság elé lehetne vinni. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Emil: Azt hiszem, abban a tekintetben engem szemrehányás nem illethet meg, hogy én nézetemet ilyen kérdésekben a sajtó egy részének gyűlölködő kritikája daczára mindig bátor voltam elmondani. Ezek alapján, miután öt esztendő óta mindig ezen kérdésekkel foglalkozom, intem a t. házat, hogy viszont túlzásba ne essünk, hanem elégedjünk meg a mai szöveggel, a mely körülbelül kielégíti a kívánalmakat. (Helyeslés.) Tökéletes dolgot csinálni ugy sem tudunk és elég, ha a biróság meglátja, hogy Magyarországon fordulat állott be a gondolkozásban és a csalás takargatását nem tekintik kötelességnek. (Helyeslés.) Elnök ". Szólásra senki sincs feljegyezve ; ha tehát szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. Nagy Sándor: T. ház! (Fölkiáltások: Nagy Sándor kivan szólni 1) Elnök: Kérem én bezártam a vitát. (Fölkiáltások : Jelentkezett!) Nagy Sándor képviselő ur letörölközött az imént; én pedig feltettem a kérdést, kiván-e még valaki szólni s csak azután kelt fel a képviselő ur, a.mikor a vitát már bezártam. Tehát nem adhatom meg a szót. (Zaj.) Az igazságügyminiszter ui kivan szólni. Günther Antal igazságiigyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) En azt kérem, hogy ugy Kelemen Samu t. képviselőtársam indítványát, mint különösen Bozóky t. képviselőtársam indítványát elfogadni ne méltóztassék. Az az előterjesztett indítvány, a melyet beadtam, ugy határozza meg a csalás tényáüadékát, hogy én attól a jövőben, különös tekintettel az ujabban kifejlődött gyakorlatra, nagy eredményt várok. Viszont attól félek, hogyha nemcsak a »ravasz«, hanem a »fondorlat« is kimarad a meghatározásból, oly jogbizonytalanság állana elő a magánjogi szerződések terén, hogy ezért a törvényhozás előtt — méltóztassék elhinni — a felelősséget el nem vállalhatnám. (Helyeslés. Zaj.) Kérem a t. házat, hogy a szakaszt ugy, a mint beterjesztettem, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés. Zaj.) Elnök: Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Maga a 49. §. nem lett megtámadva. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 49. §-t változatlanul, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, kijelentem, hogy a 49. § változatlanul elfogadtatik. (Mozgás és zaj.) Méltóztassanak egy kis türelemmel lenni, különben lehetetlen az elnöki enuncziácziót figyelemmel kisérni és megértem. (Halljuk ! Halljuk !) Következik a szavazás az igazságiigyminiszter ur által benyújtott módosításra, a mely azt czélozza, hogy a 49. § után, mint XV. czikk, a következő szöveg iktattassák be. Kérem annak felolvasását. Vertán Endre jegyző (olvassa az indítványt). Bozóky Árpád : Ez most az 50-ik czikk lesz ! Vertán Endre jegyző: Kérem, én azt olvasom, a mi itt van ! Elnök: Méltóztassék csendben lenni. Most nem Bozóky Árpád képviselő ur indítványát olvassa a jegyző ur, hanem az igazságügyminiszterét. Vertán Endre jegyző (olvassa az indítványt). (Felkiáltások : Lassabban ! Nem lehet érteni !) Elnök: Engedelmet kérek, az. igazságügyminiszter ur felolvasta a szöveget, a jegyző is felolvasta azt, azonkívül vita folyt erről egy félóráig. Azoknak a képviselő uraknak tehát, a kik nem hallották, nem lehet külön felolvastatni a szöveget. A miniszter ur által előterjesztett 50. §-szal szemben Bozóky képviselő ur adott be módosítást, a mely azt czélozza, hogy az igazságügyminiszter ur szövegéből hagyassék ki a »fondorlattak szó. (Helyeslések.) Szembe fogom tehát állítani az igazságiigyminiszter ur javaslatát Bozóky ÁTpád képviselő ur módosításával. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e . . . Bozóky Árpád : A kérdés feltevéséhez kérek szót. A mit én előterjesztettem, az módosítás, méltóztassék azt külön szavazás alá bocsátani. Elnök". Engedelmet kérek, de az szembeállítható a szöveggel.