Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-338

338. országos ülés 1908 június 3-án, szerdán. 409 Bozóky Árpád l Én elfogadom az igazságügyminiszter ur szövegét. Elnök : Máskép nem leket a kérdést feltenni, csak igy, mert ha elfogadtatott az igazságügyminiszter ur szövege, akkor nem tehető fel szavazásra a módositás. Bozóky Árpád: Akkor jön csak az én módosításom .. . Elnök: Ne beszéljen közbe a képviselő ur! Méltóztatnak belenyugodni, hogy a kérdést ugy tegyem fel, a mint azt proponáltam ? (Igen !) Ha igen, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az igazságügyminiszter módositását, szemben Bozóky Árpád képviselő ur almódositásával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik az igazságügyminiszter ur módositását változatlanul fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház tehát változatlanul fogadj a el, az igazságügyminiszter ur módositását, minélfogva Bozóky Árpád képviselő ur almódositása elesik. Kérem már most a XV. ezikket felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa a XV. czikhet). Elnök : T. ház ! Ez a XV. czikk, miután az igazságügyminiszter módosításában az imént egy közbetoldást fogadtak el a képviselő urak, most már XVI. czikk lesz. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslatnak most felolvasott részét elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az azzal fogadtatik el, hogy ez nem a XV., hanem a XVI. czikk és hogy a szakasz nem az 50. §., hanem az 51. §. lesz. Következik az 50., illetőleg most már az 51. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 50., illetőleg 51. %-át). Zanella Richárd.! Zanella Richárd: Mélyen t. képviselőház! A büntető-novellának tárgyalása alkalmából arra kérem a t. házat, hogy Fiume város és kerülete közönségének egy régi, hőn érzett, egyben jogos és indokolt kívánságát teljesiteni méltóztassék. (Zaj.) Arra kérem ugyanis a képviselőházat, hogy a természetes, a pozitiv jognak egy súlyos sérelmét, a melyet, egy a szabadelvű kormány erőszakoskodása következtében, Fiume városa már 11 év óta nyög, végre valahára orvosolni kegyeskedjék, még pedig annál is inkább, mert ez a sérelem igen sok baj, igen sok politikai és társadalmi baj kutforrásának bizonyult. Fiume város közönségének érdekeit és jogát érintő eme sérelem abból áll, hogy a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény 15. és 17. §-ának intézkedése következtében, számos közönséges, mindennap előforduló bűntett és vétség, a melyeknek elkövetési helye Fiume, nem a fiumei, hanem a budapesti bíróság illetékessége alá tartozik. Az 1897 : XXXIV. t.-cz. 15. és 17. §-ai ugyanis akkép intézkednek, hogy mindazok a bűntettek és vétségek, a melyek öt évnél magasabb szabadságvesztéssel fenyitendők, nem a fiumei, KÉPTH. NAPLÓ. 1906 1911. XIX. KÖTET. hanem a budapesti birósághoz és esküdtszékhez tartozik. Nevezetesen a budapesti biróság ezen kivételes hatásköréhez tartoznak a hivatkozott törvényczikk 15. §-ának első részében, az 1., 2., 3., és 4. pont alatti esetek, továbbá az 1878: V. t.-cz. 171., 172., 173., 174., és 190. §. szerint büntetendő és sajtó utján elkövetett vétségek, valamint a sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértésnek a büntetőtörvénykönyv 279., 261., 262., és 461. kombinált paragrafusai szerint minősülő vétségek is. Ezeken kivül a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe vannak még utalva a magyar büntető törvénykönyv 130. §. első bekezdésében, a 131. §. első bekezdésének az első és 2. bekezdésének második részében, a 133. §. a 134. §. II. bekezdésében, a 135., 140., 141. §§-okban, a 143. §. második bekezdésében, a 141. §. 2., 7., 8. pontjaiban a 148. §. második bekezdésében, a 153., 154. §§-ok utolsó részében, a 157. §-ban, a 158. §. második bekezdésében, azután a 161. §-ban és végül a 203. és 212. §§-okban foglalt és öt éven aluli szabadságvesztéssel fenyitendő bűntények, melyeknek elkövetési helye Fiume. Én jogász nem vagyok, hanem egyszerű, szerény Ítélőképességemre támaszkodva, bátorkodom egész határozottan kijelenteni, hogy a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvénynek ezen intézkedése merő képtelenséget képez, a melyet súlyosbít még az a körülmény is, hogy az igazságszolgáltatás legelemibb következményeibe ütközik, hogy Fiume városának törvényes autonómiájának alaptételét sérti és rontja le és hogy még a józan politika követelményeinek sem felel meg. (Halljuk!) Kötelességemnek tartom rövid körvonalakban bebizonyítani, hogy az emiitett törvénynek kifogásolt intézkedései miért sértik Fiúménak autonómiáját, miért nem felelnek meg az igazságszolgáltatás és a józan politika követelményeinek. Fiume autonómiájára vonatkozó törvényeink, s törvényes intézkedéseink, a regnikoláris deputácziónak országgyűlésikig tudomásul vett határozatai, a provizórium, főleg pedig a fiumei kir. törvényszéknek felállítására vonatkozó törvények és rendeletek, nemkülönben az eddigi fiumei kormányzati joggyakorlat is elvitázhatatlanul és megdönthetetlenül bebizonyítják, hogy az igazságszolgáltatás Fiúméban, első fokon, olasz nyelven Fiume városa autonómiájának egyik alaptételét egyik lényeges részét képezi. Ezenkívül tény, hogy ugy 1868-ban, mint 1882-ben, illetőleg 1883-ban, ugy a magyar, mint a horvát országos bizottságok is elvben elismerték Fiúménak azt a jogát, hogy az igazságszolgáltatás tekintetében, a regnikoláris deputácziók és a provizórium intézkedéseihez képest, a Fiúméban életbeléptetendő törvények keretében, azok figyelembevételével, önállóan intézkedhessek. Azonkívül az is tény, hogy a magyar országgyűlés, illetőleg a magyar kormány, a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvénynek esetét kivéve, a 52