Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-337

337. országos ülés 1908 június 2-án, kedden. 385 elé terjesztessék. Addig is a javaslatot elfoga­dom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát még valaki szólni kivan, szíveskedjék je­lentkezni. (Visontai Soma szólásra jelentkezik.) Visontai Soma: T. képviselőház: Én magam is azokkal tartok, a kik meg vannak arról győ­ződve, hogy ez a vita, a mely a benyújtott törvényjavaslattal összefügg, már meglehetősen ki van meritve és szinte nem helyes az igen t. ház türelmét továbbra is jiróbára tenni. Nem is szólaltam volna fel, de lehetetlen Nagy Emil t. képviselőtársamnak, ki előttem felszólalt, be­szédét megjegyzés nélkül hagynom. (Halljuk f Halljuk !) Mindenki tudja, törvényhozó és jogász egyaránt, hogy olyan tökéletes törvényt alkotni, a mely az idők hosszú sorára egy nemzet igé­nyeit kielégítse, nem lehet. Az idők változtával és különösen akkor, hogyha azon a területen, a melyre a törvény vonatkozik, más jelenségek merülnek fel, a társadalom is más szempontokat táplál, mert nemcsak a társadalom felfogása, hanem a tudomány és annak keretében a felfo­gások is változnak: akkor az a törvény hivatá­sát már betöltötte és módosításra szorul. Ha tehát t. kéjíviselőtársani azon törvény javaslattal kapcsolatban, a melyet tárgyalunk felkel a házban és rámutat a büntetőtörvény­könyv hiányaira, a melyek 30 évi hatályban léte alatt a társadalom és igényeinek változtá­val lassankint léptek előtérbe: akkor én teljesen egyetértek vele. Egyetértek vele abban is, hogy ez a törvény igen sok részében módositásra szorul; de lehetetlen, mint e törvényhozás régi tagjának szó nélkül hagynom azt, ha valaki e házban felkel és egy törvényt, a mely — mél­tóztassanak csak visszaemlékezni, Magyarország századokon át tisztára a praxis criminalisnak nagyon nehéz forgatagába volt belesodorva — igen nehéz viszonyok közt nemcsak a büntető­jogtudomány minden akkor divó elvének, nem­csak az egész világ minden büntetőtörvény­könyvének, hanem a magyar népélet és büntető­jogi hagyományok figyelembe vételével létesült (Zaj. Edenmondások.) és itt ne méltóztassa­nak félreérteni, ha azt mondom, hogy a törvény­hozás törekvése az volt. hogy lehetőleg a magyar jognak és a magyar hagyománynak szempontjai érvényre jussanak; (Zaj.) ha magam előtt lá­tom azt a törvényhozást és annak akkori ni­vóját . . . Bródy Ernő : Akkor is voltak hazafiak! (Zaj.) Nagy Emil: Még nem voltak demokraták! Bródy Ernő: Ott volt Irányi Dániel! Nagy Emil: Az nem ilyen volt! Visontai Soma: . . . ha tekintetbe veszem, hogy abban az időben, ugy a képviselőház, mint — és ezt Nagy Emil t. képviselőtársam szíves figyelmébe ajánlom — a főrendiház erős rész­vétele mellett jött létre ez a törvény: akkor I KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XIX. KÖTET. meg kell állapitanom azt, hogyha a néplélek változása, a társadalom teljes átalakulása és — talán e tekintetben igazat fog nekem adni Nagy Emil t. képviselőtársam — a magyar társada­lom és tövényhozás szocziális felfogásának vál­tozása következtében az idők folyamán talán fel is ismertük e törvény bizonyos hiányait a jog­szolgáltatás körében a szocziális fölfogás változása mellett, a mely azonban, amint tudjuk, csak az utolsó évtizedek törekvéseinek fluktuácziója mellett következett be az egész világon, akkor ehhez én is hozzájárulok, de magam részéről azt szó nélkül nem hagyhatom, hogy ha ilyen törvény felett, a mely 30 éven át ugy, a hogy mégis megállta a helyét .... Nagy Emil: Rossz volt! (Nagy zaj a Mi­oldalon és felkiáltások: Amerikába kergette a parasztot! Elnök csenget.) Visontai Soma: ... 30 óv után ilyen szavak­kal, ilyen bírálattal és könnyedén odadobott jelszavakkal törjenek pálczát a magyar törvény­hozás termében. Egy hang (a haloldalon) : Ugy van! Csemegi­ről nem lehet így beszélni! Visontai Soma: Különösen helytelennek tartom azt, hogy egy olyan országban, a hol politikai tévedések, közigazgatási visszásságok, a kisemberek érdekeinek épen politikai irányban való teljes figyelmenkivül hagyása megállapítható, minden rombolásáért és minden romlásért, a mely bekövetkezett, épen olyan kiváló jogász, mint Nagy Emil t. barátom egyedül és kizáró­lag Csemegi kódexét tegye felelőssé ós hogy egyik szomszédom még az amerikai kivándor­lásért is ezt a törvénykönyvet okolja. (Nagy zaj.) Ezt mint jogász el nem fogadhatom és nem helyeselhetem. Heinrich Antal: Ugy van ! Igaza van! (Zaj.) Visontai Soma: Általában, hova vezetne az, ha divatba jönne, hogy azokat az embereket, a kik nehéz időben valamely alkotást létesítenek, létesitik legjobb meggyőződésük szerint, a mely azonban a tévedést nem zárja ki, kiváló jog­tudósokat a milyen- volt e törvény megalkotója, nagy jogászi tekintélyeket, a kik a törvény meg­alkotásánál részt vettek és az akkori igazságügyi bizottság illusztris tagjait, a kik közreműködtek, ma pure et simple, egyszerűen szamaraknak, ostobáknak és magyartalan, nemzetietlen embe­reknek mondják . . . (Nagy zaj.) Elnök : Ilyen impaidementáris kifejezéseket kérem ne méltóztassék használni! Szmrecsanyi György: Ez nem Yisontaihoz méltó beszéd! Kelemen Samu: Ne hízelegj ugy Visontai­nak! (Zaj,) Nagyon szép rögtönzött felszólalás. Visontai Soma: Talán nem parlamenti mű­ködésem, hanem jogászi működésemnek az a különös területe, a melyen mozgok, az oka annak, hogy (Fölkiáltások a baloldal >n: Elfogult!) elfogult nem vagyok, de alaposabban megtigyel­49

Next

/
Thumbnails
Contents