Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-336

336. országos ülés Í9i Vonatkozó jelentése, a mely az eddigi szokásnak megfelelőleg hasonló ezélból a főrendiházhoz tétetik át. (Helyeslés.) Következik a 9, §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 9. §-t.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 9. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 9. §. elfogadtatik. Következik a 10. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 10. §4). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 10. §-t. változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 10. §. elfogadtatik. Tovább. Vertán Endre jegyző (olvassa a 11. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 11. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 11. §. elfogadtatik. Következik a 12. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 12. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 12. §. változatlanul elfogadtatik. Következik a 13. §. Vertán Endre jegyző: (olvassa a 13. §-t). Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! Ez a szakasz azt mondja, hogy a törvény kihirdetése napján életbelép és végrehajtásával a jelenlegi pénzügyminiszter bizatik meg. En ezt a szakaszt nem fogadom "el, hanem erre vonatkozólag a következő elleninditványt nyújtom be (olvassa) : »Jelen törvény életbeléptetéséről és arról, hogy a törvény végrehajtásával ki bizassék meg, külön törvény fog intézkedni.« (Derültség.) Ennek, t. képviselőház, az az értelme, hogy a törvényhozás elismeri ugyan, hogy ezekre a bevételekre és kiadásokra az államnak szüksége van, azoknak kezelését, a közadóknak beszedését és a bevételeknek utalványozását azonban nem erre, hanem más kormányra bizza és pedig azért, mert ennek a kormánynak intézkedéseivel, progranimjával és ténykedéseivel nincsen megelégedve. (Zaj és derültség). T. képviselőház ! Hogy miért nem lehet a törvényhozás bizalommal ezen kormány iránt, azt már többször kifejtettem. Az eddig kifejtettekhez még csak két indokot akarok jelenleg felhozni. Az egyik indok az a jelenet, a mely itt a parlament szine előtt az imént lefolyt. Holló Lajos t. képviselő ur egyenesen felhívást intézett arra, hogy a koaliczióban lévő pártok egy párttá alakuljanak át, a mely felhívásra a miniszterelnök ur válaszolt is. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Maga a miniszterelnök ur is szükségesjunius 1-én, hétfon. 359 nek tartotta, hogy ne a koaliczió vigye tovább a kormányt, hanem egy egységes párt. Hát, t. képviselőház, már ebben a dologban is látni bizonyos eltérést. A mit pedig SimonyiSemadam Sándor és utána Kmety Károly t. képviselő urak elmondottak s a mi — mondhatnám — a néppárt és a függetlenségi párt között lefolyt, tanújelét adja annak, hogy a koalieziós kormányt támogató pártok közt nincs meg a teljes egyetértés és ilyenkor evidens, hogy kormányválságnak kell lenni, tehát a kormányválság lehetőségére utalok annak indokolására, hogy erre a kormányra a végrehajtást nem lehet rábizni. (Élénk derültség.) Más okom is van arra, hogy ennek a törvénynek végrehajtását nem erre a kormányra, hanem egy másik kormányra óhajtom bizni. (Zaj. Halljuk '.) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Árpád: A t. miniszterelnök ur ma délelőtt elhangzott felszólalásában egyenesen annak az iránynak adott helyeslőleg kifejezést, a mely irány a függetlenségi párt programmj ával ellenkezik, de a mellett ellenkezik még az 1905-ös parlament felfogásával is. (ügy van! balfelől) mert az 1905-ös parlament egyhangúlag elitélte a darabontkormányt azért, mert az az önkéntes adókat elfogadta. Az ] 905-ös parlament 1905. június 21-én egyhangúlag hozta meg azt a határozatát, hogy elitéli a darabontkormányt azért, mert a közadókat igénybeveszi és mert expressis verbis megsértette az általam az imént hivatkozott 1504. évi I. t.-czikket, ez a kormány pedig ellentétbe helyezkedett az 1905-ös parlamentnek egyhangú határozatával. (Mozgás. Halljuk !) Mit mondott ki 1905. június 21-én a képviselőház ? (Olvassa) : »Mindezek alapján kimondja a képviselőház, hogy a kormány nemcsak súlyos alkotmánysértést követett el a ház elnapolásának kieszközlésével, hanem, hogy fennállása és egész kormányzata alkotmányellenes és hogy az állami jövedelmeknek, különösen a közadóknak igénybevételére és az állami kiadások eszközlésére feljogosítva nincs.« Az 1905-ös parlament előtt nem volt vitás az a kérdés, hogy el szabad-e fogadni az önkéntes adókat vagy sem; a leghatározottab ban kimondta, hogy a ki az önkéntes adókat elfogadja, alkotmánysértést követ el. Most pedig a miniszterelnök ur azt mondja, hogy ő nem dönt ebben a vitában. Hát ebben nem dönteni kell; ez a kérdés el van döntve 400 esztendő óta és ezt nem akkor kell majd eldöntenünk, midőn a megyei törvényt fogjuk revideálni, mert ennek eldöntésére nincs szükség. És miután a t. miniszterelnök ur beszédében az foglaltatik, hogy nem fogja ezt a vitát eldönteni, hanem hogy majd lesz alkalmunk dönteni a kérdésben akkor, midőn a megyei törvényt tárgyaljuk, tehát megállapítható, hogy ebben a kérdésben is homlokegyenest ellenkező felfogás nyilvánul a miniszterelnök ur nézetében és az 1905-ös képviselőháznak egyhangú határozatában, mondhatnám, hogy a nemzetnek az 1905. és 1906. évben megnyilatkozott akaratában.