Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-334

294 33í. országos ülés 1908 május 29-én, pénteken. Ismétlem, ezt a feltételes elitélés természetével nem tartom megegyeztethetőnek. És, t. ház, ebből a szempontból legyen szabad .szólnom a pénzbüntetés felfüggesztésének kérdéséről is. Én azt tartom, hogy a pénzbüntetés felfüggesztésénél nem forognak fenn ugyanazon szempontok, a melyek fenforognak egy szabadságvesztésbüntetés felfüggesztésénél. A szabadságvesztésnél ugyanis az a szempont az irányadó, hogy a bűnözőt a rövidtartamu szabadságvesztés-büntetés kontágiumának nem szabad kitenni, mert az megmételyezi az illetőt és olyan körülmények közé hozza, a melyek nem alkalmasak az ő erkölcsi megjavitására. Ezt az érvet, ezt a tételt azonban nem találom helytállónak a pénzbüntetéssel szemben. Pénzbüntetés keretében csak akkor találnám felfüggeszthetőnek az Ítéletet, a mikor a pénzbüntetés behajthatatlansága esetén annak szabadságvesztésbüntetéssé való átváltoztatásáról van szó. Ebben az esetben, mivel itt is rövid tartamú szabadságvesztés-büntetésről van szó, helyénvalónak tartom a feltételes elitélést. T. ház! Még egy nagy kérdés az, a mit itt fel akarok emliteni. Vonatkozik ez arra, hogy itt tulaj donképen a közigazgatásnak a büntető biráskodását akarjuk megadni. Akkor, a mikor minden modern jogállamban az a főelv, hogy a közigazgatásnak büntető bíráskodási jogot ne adjanak, hogy a közigazgatás a maga összetételénél, a maga adminisztratív jellegénél fogva nem alkalmas arra, hogy biráskodási joggal ferruháztassék, akkor a javaslatban a dolog természeténél fogva, — mert hiszen nem lehet a kihágásokat elkülöniteni a vétségektől és a bűntettektől — tehát a dolog természeténél fogva a közigazgatásra is kiterjesztik a büntető biráskodást, illetve a felfüggesztését a büntetésnek. Alikor, a mikor nekünk a közigazgatási bíráskodás terén nincsenek meg a garancziák, a melyek megvannak a büntető biiáskodás terén, akkor, a mikor a közigazgatási bíróságok előtt folyó eljárás tulaj donképen nem is törvényen, hanem szabályrendeleten alapszik, azt magam részéről veszedelmesnek tartom ; veszedelmes, hogy itt e terület megint kiterjesztetik, itt a közigazgatási biróságok, hatóságok eljárása megint szélesebbkörű lesz. És ha tekintem, hogy magának a törvényjavaslatnak 11. §-a azt mondja, hogy a közigazgatási hatóságnak felfüggesztő Ítéletét hivatalból kell a második fokú hatósághoz feliübirálat végett felterjeszteni, tehát ez azt jelenti, hogy ha nem hoz felfüggesztő Ítéletet, akkor az elintéztetik, akkor, ha a fél nem jelentkezik hogy felebbez, akkor appellálatlan marad, kérdem, és kíváncsi vagyok, a rendkívüli elfoglaltságnál fogva, a melyben különösen a vidéki közigazgatási hatóságok vannak, vájjon ezek oly gyorsan fognak-e felfüggesztő Ítéletet hozni, a miket feljebb kell terjeszteni a II. fokú fórumhoz. Azt hiszem, az emberi természetben rejlő gyengeségnél fogva, azt hiszem, még munkamegtakarítás czimén is mellőzni fogják a felfüggesztő Ítéletek kimondását, csak azért, hogy ne legyenek kénytelenek azt a másodfokú fórumhoz felülbírálás végett felterjeszteni. Gaal Gaszton : A fél kívánhatja. Brótly Ernő: Azt mondja Gaal Gaszton t. képviselőtársam, hogy a fél. Mi a fél a közigazgatási hatóságnál ? Vájjon az a fél ugy védekezhetik-e a közigazgatósági hatóságnál, mint a mikor a büntetőtörvényszékhez megyünk tárgyalni, védővel, a nyilvánosság, a sajtó ellenőrzése mellett ? Vájjon a fél ügyvéddel megy-e a közigazgatási hatósághoz 1 Vájjon a fél nincs-e kiszolgáltatva ott a közigazgatási közegek önkényének ? Azt hiszem, hogy a fél nem oly becses és nem oly féltve óvott személy a közigazgatási hatóságok előtt, mint a milyennek annak lennie kellene és azért mondhatja, (Zaj.) hogy felebbez. de legtöbbször még fogalma sincs arról, hogy van felebbezési joga. Igaz, hogy Iá kell tanítani, de előfordulnak oly esetek is, a mikor az a közigazgatási közeg arra kéri, vagy arra szólítja fel a felet, hogy ne felebbezzen. Erre lehet példa. Szóval ne menjünk bele ebbe a labirintusba. Mindenesetre megállapítható, hogy a közigazgatási eljárás nem rendelkezik azokkal a garancziákkal, a melyeket a vád és védelem érdeke szempontjából, de magának az igazságszolgáltatás érdeke szempontjából is birnia kell. T. képviselőház és t. elnök ur, szabad öt pereznyi szünetet kérnem ? Elnök : Az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Bródy Ernő képviselő ur folytatja beszédét. Bróíiy Ernő : T. képviselőház ! A javaslatnak másik nevezetes intézkedése a flatalkoruakra vonatkozik. A fiatalkoruakra vonatkozólag eszembe jut az, a mit egy kír. ügyész mondott egyszer, a ki a fogházak felügyeletével volt megbízva, ö lement a fogházba — mondja — és ott három különféle fajtáját látta a foglyoknak. Az első terem volt az u. n. rabintelligenczia, azok, a kik irnak, másolnak, kopognak, a második terem volt a felnőtteknek osztálya, a kik fiatalkorúak ugyan, de már a 16 éven túlléptek; a harmadik terem pedig, a mint ő magát kifejezte volt, az orgonasipoknak osztálya, azoké a fiatal bűnösöké, azoké a kis utczai csavargóké, azoké a kis exisztencziáké, a kiket itt is, ott is, mindenütt megpillanthatni a nagyváros zajában, azoké a bűnösöké, a kiket az ipar termel, a kiket a nagyváros dob felszínre, azoké a kis bűnösöké, a kik belekerülnek a fogházba azért, hogy később újólag visszakerüljenek oda. Akkor a kir. ügyész azt mondta : mikor láttam ezt a két utóbbi osztályát a fogháznak, mikor végigmentem a termeken, szerettem volna felnyitni az ajtókat és azt mondani: menjetek ki innen, menjetek ki a nagyvilágba, hogy a ti ártatlan és romlatlan lelketek, a mely csak egy véletlen folytán került ide a fogházba, tovább ne romoljon, menjetek ki